Január 1-jétől 120 ezer forintra emelkedik az öregségi nyugdíj legkisebb összege, de ez nem jelenti automatikusan azt, hogy minden idős ember legalább ekkora havi ellátást kap majd. A részletszabályok miatt lehetnek olyan nyugdíjasok, akik a megemelt minimum ellenére is 120 ezer forintnál kevesebb ellátásban részesülnek. A jelenlegi szabályok alapján az öregségi teljes nyugdíj és az öregségi résznyugdíj között fontos különbség van. Teljes öregségi nyugdíjhoz legalább 20 év szolgálati idő szükséges, míg legalább 15 év szolgálati idő esetén öregségi résznyugdíj állapítható meg.
Éppen itt van az egyik legfontosabb kivétel. A résznyugdíjra jelenleg nem vonatkozik az öregségi nyugdíj legkisebb összegét garantáló szabály. Vagyis akinek nincs meg legalább 20 év szolgálati ideje, annál a nyugdíjat a megszerzett szolgálati idő és a korábbi keresetek alapján számítják ki, és az összeg akár a mindenkori nyugdíjminimum alatt is maradhat.
Ez azért különösen fontos, mert a kormány döntése szerint 2027-től az eddigi 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedik az öregségi nyugdíjminimum. A bejelentések szerint emellett a legalacsonyabb nyugdíjak egy részét sávosan is tovább emelik. A pontos részletszabályok azonban meghatározhatják, hogy az egyes nyugdíjtípusokra milyen feltételekkel vonatkozik majd az új minimum.
Kik kerülhetnek 120 ezer forint alá?
Elsősorban azok lehetnek érintettek, akik öregségi résznyugdíjat kapnak, vagyis legalább 15, de 20 évnél kevesebb szolgálati idővel rendelkeznek. Náluk jelenleg nincs olyan szabály, amely automatikusan garantálná az öregségi nyugdíjminimum összegét. Egy egyszerű példa: 15 év szolgálati idő esetén a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 43 százaléka számít a nyugdíj megállapításánál. 19 év szolgálati időnél ez az arány 51 százalék. Ha az alapul szolgáló kereset eleve alacsony volt, az így kiszámított ellátás 120 ezer forint alatt is maradhat. – számolt be a Hóvége.
Nem csak a szolgálati évek száma számít
A nyugdíj összegét nem egyszerűen az dönti el, hány évet dolgozott valaki. A szolgálati idő mellett a nyugdíj alapját képező korábbi keresetek is meghatározóak. Ráadásul bizonyos esetekben úgynevezett arányos szolgálati idővel kell számolni. Ez például akkor fordulhat elő, ha valaki részmunkaidőben dolgozott, vagy olyan jogviszonyban fizetett járulékot, ahol a járulékalap nem érte el a minimálbért. Ilyenkor előfordulhat, hogy a nyugdíj összegének kiszámításánál kevesebb szolgálati időt vesznek figyelembe, mint amennyi időt az érintett ténylegesen munkával töltött.
Ezt érdemes ellenőrizni még nyugdíj előtt
Aki közel jár a nyugdíjkorhatárhoz, annak különösen fontos lehet ellenőriznie, hogy pontosan hány év elismert szolgálati idő szerepel a nyilvántartásban. Már néhány hónap vagy egy év különbség is sokat számíthat, különösen akkor, ha valaki a 20 éves határ közelében van. Ha például valakinek 19 év és néhány hónap elismert szolgálati ideje van, érdemes megvizsgálni, van-e lehetősége további szolgálati idő megszerzésére. A 20 éves határ elérése ugyanis már az öregségi teljes nyugdíjra való jogosultság szempontjából is meghatározó lehet.
A legfontosabb tehát, hogy a 120 ezer forintos nyugdíjminimumot ne úgy értelmezzük, mint minden idős ember számára automatikusan garantált összeget. A tényleges jogosultságot a nyugdíj típusa, a szolgálati idő és a részletes 2027-es szabályozás együtt határozza majd meg.
