Sokan kezdtek aggódni amiatt, hogy kimaradhatnak a 2027-re bejelentett, 120 ezer forintos nyugdíjminimumból, ha korábban katásként vagy részmunkaidőben dolgoztak. Farkas András nyugdíjszakértő a 24.hu-nak arról beszélt, hogy önmagában egyik foglalkoztatási forma sem ad okot erre a következtetésre. A megemelt minimum pontos alkalmazási szabályai azonban még nem jelentek meg.
A kormány augusztus végén jelentette be, hogy 2027. január 1-jétől 120 ezer forintra emelné az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegét. A mostani bizonytalanság abból ered, hogy a részmunkaidős és egyes vállalkozói időszakoknál a nyugdíj kiszámításához arányos szolgálati időt is figyelembe vehetnek. Ez azonban nem ugyanaz a kérdés, mint az, hogy valaki jogosult-e öregségi nyugdíjra.
Miért merült fel, hogy a katások kimaradhatnak?
A Magyar Államkincstár jelenlegi tájékoztatása szerint, ha valaki a minimálbérnél alacsonyabb összeg után fizetett nyugdíjjárulékot, bizonyos időszakok a nyugdíj összegének kiszámításakor csak arányosan vehetők figyelembe. Ez érintheti például a részmunkaidőben dolgozókat és a kisadózói jogviszonyban állókat.
A korábbi hírek ezt a szabályt kapcsolták össze az új nyugdíjminimum kérdésével. Farkas András szerint azonban ebből nem következik, hogy a katás vagy részmunkaidős múlt miatt automatikusan kizárnának valakit a tervezett emelésből. A 2027-es szabályozás megjelenéséig egyéni jogosultságot vagy konkrét emelési összeget nem lehet biztosan megállapítani.
Nem ugyanaz a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj összegének kiszámítása
A legfontosabb különbség az, hogy a nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges szolgálati idő és a nyugdíj összegéhez figyelembe vett szolgálati idő eltérhet. Az Államkincstár szerint a jogosultság vizsgálatakor a megszerzett szolgálati idő teljes tartamát figyelembe veszik, a nyugdíj összegének meghatározásánál viszont bizonyos alacsony járulékalapú időszakokat arányosítanak.
Ezért egy munkával töltött év a jogosultság szempontjából teljes évnek számíthat, miközben az induló nyugdíj kiszámításánál kisebb súllyal jelenik meg. A pontos hatás az adott személy kereseti és biztosítási előzményeitől függ.
Kiknél lehet még nyitott kérdés a 120 ezer forintos határ?
A ma hatályos szabályok különbséget tesznek a teljes öregségi nyugdíj és az öregségi résznyugdíj között. Főszabály szerint legalább 20 év szolgálati idő szükséges a teljes öregségi nyugdíjhoz; 15–19 év szolgálati idővel résznyugdíj állapítható meg. A jelenlegi, 28 500 forintos nyugdíjminimumra vonatkozó garancia nem azonos módon érvényesül a két ellátásnál.
Éppen ezért az egyik legfontosabb tisztázandó kérdés, hogy a 2027-re bejelentett 120 ezer forintos alsó határ pontosan mely ellátásokra és milyen feltételekkel vonatkozik majd. A bejelentés alapján nem lenne megalapozott azt állítani, hogy minden alacsony összegű nyugdíj automatikusan 120 ezer forintra emelkedik.
Kétféle szolgálati idő, két külön kérdés
Képzeljünk el két embert, akik egyaránt húsz éven át dolgoztak. Egyikük végig a minimálbért elérő járulékalap után fizetett, másikuknak pedig több olyan éve volt, amikor a járulékalapja ennél alacsonyabb volt. A jogosultsághoz szükséges szolgálati idő vizsgálatakor mindkettejüknél számíthat a teljes biztosítási idő, az induló nyugdíjuk kiszámításakor azonban eltérő eredmény adódhat.
A példa nem azt mutatja, hogy egyikük biztosan megkapja, másikuk pedig biztosan elveszíti a jövő évi emelést. Éppen ellenkezőleg: azt szemlélteti, miért nem lehet kizárólag a korábbi foglalkoztatási forma alapján eldönteni, kinek mennyi nyugdíj jár majd 2027-ben. Ehhez a kihirdetett új szabályok és az egyéni nyugdíjadatok egyaránt szükségesek.
