A Magyar Nemzeti Bank jelenlegi 3 százalékos inflációs céljának csökkentése is napirendre kerülhet, különösen akkor, ha Magyarország konkrét tervet készít az euró bevezetésére. A 2 százalékos cél elérése rövid távon nem feltétlenül lenne lehetetlen, hosszabb távon azonban már jóval komolyabb gazdaságpolitikai kihívást jelentene.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint az inflációs cél módosítása elsősorban akkor válhat aktuálissá, ha a kormány egyértelmű euróbevezetési stratégiával áll elő. Az euróövezetben az Európai Központi Bank 2 százalékos inflációs célt követ, így egy magyar csatlakozási folyamat során ehhez a hazai monetáris politikának is közelítenie kellene.
Erősebb forint is kellhet a 2 százalékos inflációhoz
Az elemző szerint önmagában az inflációs cél átírása természetesen nem elegendő. A magyar gazdaságban a tartós áremelkedés egyensúlyi szintje jelenleg magasabb lehet 2 százaléknál.
Különösen a szolgáltatások árai jelenthetnek problémát. Ha a bérek továbbra is jelentős ütemben emelkednek, nehéz tartósan alacsonyan tartani a szolgáltatási inflációt.
A 2 százalék körüli általános infláció elérésében ezért az erősebb forintnak is fontos szerepe lehetne. Az erősebb hazai fizetőeszköz mérsékelheti az importált termékek és részben az üzemanyagok áremelkedését.
Ehhez olyan kamatkörnyezetre lehet szükség, amely megfelelő pozitív reálkamatot biztosít, támogatja a forintot és segít alacsonyan tartani az inflációs várakozásokat.
Nem az infláció lehet az euró legnagyobb akadálya
Magyarországnak az euró bevezetéséhez több feltételnek egyszerre kell megfelelnie. Az infláció mellett számít többek között a költségvetési hiány, az államadósság, a hosszú távú kamatok és az árfolyam stabilitása is.
A legnagyobb problémát jelenleg a költségvetés helyzete jelentheti.
A cikkben ismertetett várakozás szerint a költségvetési hiány 2026-ban a GDP 7,5 százaléka körül alakulhat, miközben az euró bevezetéséhez kapcsolódó maastrichti követelmény 3 százalékos hiányküszöböt határoz meg.
Az államadósság GDP-arányos szintje is körülbelül 75 százalék. A 60 százalék feletti államadósság ugyanakkor önmagában még nem feltétlenül zárja ki a csatlakozást, amennyiben az adósságráta megfelelő ütemben és tartósan csökken.
Túl gyorsan sem lehet rendbe tenni a költségvetést
A hiány jelentős csökkentése komoly gazdaságpolitikai feladat lenne. Magyarországon ugyanis ezzel párhuzamosan olyan területekre is jelentős összegeket kell fordítani, mint az energetikai és víziközmű-infrastruktúra fejlesztése.
Egy túl gyors költségvetési kiigazítás visszafoghatná a gazdasági növekedést. Ezért a hiányt úgy kellene fokozatosan mérsékelni, hogy közben a szükséges beruházások se maradjanak el.
Mikor jöhet Magyarországon az euró?
Korábban 2030–2031 körüli lehetséges időpont is felmerült az euró magyarországi bevezetésével kapcsolatban. Ha ezt valóban komoly célként kezeli a kormány, annak hamarosan a gazdaságpolitikai döntésekben is láthatóvá kell válnia.
Az egyik első jel az MNB inflációs céljának módosítása lehet, ennél azonban lényegesen nagyobb feladat a költségvetési hiány tartós leszorítása és az államadósság csökkenő pályára állítása.
Az euró bevezetése ráadásul önmagában nem oldaná meg a magyar gazdaság problémáit. Csökkenthetné az árfolyamkockázatot és bizonyos finanszírozási költségeket, de a hosszú távú növekedéshez továbbra is kiegyensúlyozott és kiszámítható gazdaságpolitikára lenne szükség.
