Nyilvánosságra hozta első négy ügyét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal. Az NVVH hétfő reggel tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészséget és a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetését arról, mely büntetőügyeket vonja saját hatáskörébe. A négy ügy munkavállalási célú tartózkodási engedélyekkel, önkormányzati közbeszerzésekkel, állami beruházásokkal, valamint állami kommunikációs és rendezvénykiadásokkal kapcsolatos gyanúkat érint.
Tartózkodási engedélyek megszerzését vizsgálják
Az első ügyben befolyással üzérkedés és más bűncselekmények gyanúja merült fel. A hivatal közlése szerint azt vizsgálják, hogy politikai kapcsolatokkal rendelkező szereplők pénzért vállalták-e munkavállalási célú tartózkodási engedélyek megszerzésének elintézését, illetve történt-e szabálytalan közbenjárás a hivatalos eljárások során.
A vizsgálat lényege tehát nem pusztán az, hogy közvetítők segítettek ügyintézésben, hanem az, hogy történt-e jogellenes előnyszerzés vagy a hivatalos eljárások megkerülése.
Önkormányzati közbeszerzések is célkeresztbe kerültek
A második ügy parkfenntartási és közétkeztetési szerződéseket érint. Az NVVH közlése szerint annak gyanúját vizsgálják, hogy bizonyos cégek politikusokat vesztegettek-e azért, hogy hosszabb távon megtarthassanak önkormányzati megbízásokat. A hivatal szerint az ügy több politikai cikluson és szereplőn átívelő gyakorlatot is érinthet.
Itt különösen fontos lesz annak tisztázása, hogy a közbeszerzési döntéseket valóban befolyásolta-e jogtalan előny, illetve keletkezett-e mérhető kár az önkormányzati költségvetésben.
Állami beruházásokkal kapcsolatban is nyomoznak
A harmadik ügy állami tulajdonú vállalatok és állami fejlesztési beruházások szerződéseit érinti. A gyanú szerint egy korábbi miniszteri szintű döntéshozó közvetítőkön keresztül jogtalan előnyhöz juthatott egyes beruházási szerződésekért cserébe. A hivatal közlése többmilliárdos nagyságrendű előny lehetőségét említi.
Ez az ügy várhatóan azért is kap kiemelt figyelmet, mert közvetlenül állami pénzek és nagy értékű fejlesztések felhasználását érinti.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal költéseit is vizsgálják
A negyedik ügyben hűtlen kezelés gyanúja miatt vizsgálódnak. Az NVVH közlése szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal 2024 és 2026 között három keretszerződés alapján több mint 3,6 milliárd forintot fizetett ki kommunikációs termékekre és rendezvényekre. A vizsgálat azt próbálja tisztázni, hogy ezek a kiadások indokoltak voltak-e az intézmény működéséhez képest.
A kérdés itt az lehet, hogy a megrendelt szolgáltatások ténylegesen szükségesek voltak-e, arányban álltak-e az intézmény feladataival, illetve történt-e vagyoni hátrány.
Mit jelent az, hogy az NVVH saját hatáskörbe von egy ügyet?
Ez nem azt jelenti, hogy az érintettek bűnössége már megállapítást nyert. Az NVVH most átveszi az ügyek nyomozását más hatóságoktól, és saját eljárásában vizsgálja tovább a gyanúkat. A büntetőeljárások során továbbra is bizonyítékokra, nyomozati cselekményekre és adott esetben ügyészi, majd bírósági döntésekre van szükség.
A jogszabályok alapján az NVVH saját hatáskörbe vonásról szóló döntése ellen nincs külön jogorvoslati lehetőség. Ez azonban az ügy átvételére vonatkozik, nem a büntetőjogi felelősség megállapítására.
Miért fontos ez a négy ügy?
A négy eljárás jól mutatja, milyen területekre koncentrálhat elsőként az új hivatal: politikai kapcsolatok felhasználása, közbeszerzések, állami beruházások és állami intézmények nagyobb kiadásai. Mindegyik ügy közpénzekkel vagy állami döntésekkel kapcsolatos, ezért a vizsgálatok eredménye túlmutathat az egyes szereplők felelősségén.
A következő időszak egyik fontos kérdése az lesz, hogy az NVVH milyen bizonyítékokat tár fel, lesznek-e gyanúsítások vagy vádemelések, illetve sikerül-e vagyont visszaszerezni az állam számára. Jelenleg azonban csak a vizsgálatok indulása tekinthető biztosnak; az ügyek érdemi kimenetele még nyitott.
