Új szabályozás alakíthatja át a következő években az európai fűtési és közlekedési költségeket. Az Európai Unió olyan új rendszert vezet be, amely a fosszilis tüzelőanyagok használatához kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátást is beárazza. A változás Magyarországon is érezhető lehet, elsősorban a földgázzal fűtő háztartásoknál és az autóval közlekedőknél.
A rendszer teljes körű működését 2028-ra tervezik. Fontos azonban, hogy nem arról van szó, hogy a magyar háztartásoknak külön uniós díjat kellene befizetniük. A szabályozás az üzemanyagokat és fűtőanyagokat forgalmazó vállalkozásokat érinti, a többletköltség egy része pedig később megjelenhet az energia és az üzemanyagok árában.
A fűtés és a tankolás is érintett lehet
Az új rendszer elsősorban az épületek fűtéséhez és a közúti közlekedéshez használt fosszilis energiahordozók kibocsátását érinti. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a földgáz, a fűtőolaj és a közlekedési üzemanyagok árának alakulásában egy új költségelem is megjelenhet.
A tényleges drágulást azonban most még nem lehet pontosan megmondani. Az energiaárakat ugyanis nem egyetlen tényező határozza meg: számít a világpiaci olaj- és gázár, a forint árfolyama, az adók, a szállítási költség és az aktuális kereslet is. Emiatt nem lenne pontos azt állítani, hogy az új uniós szabály automatikusan meghatározott összeggel emeli majd meg a magyar rezsit.
Nem új rezsiszámlát kapnak majd a családok
A változás egyik legfontosabb része, hogy a háztartásoknak nem kell majd külön szén-dioxid-kvótát vásárolniuk. A rendszer az energia- és üzemanyag-forgalmazóknál jelenik meg, akiknek a fosszilis tüzelőanyagok értékesítéséhez kapcsolódó kibocsátások után kell elszámolniuk.
Ennek költsége azonban közvetetten beépülhet az árakba. Ezért egy gázfűtéses házban élő család elsősorban a fűtési költségen keresztül érezheti meg a változást, míg egy sokat autózó háztartásnál az üzemanyag ára lehet a fontosabb tényező. – írja a Pénzcentrum.
Nem minden háztartást érint ugyanúgy
A változás hatása jelentősen eltérhet háztartásonként. Egy rosszul szigetelt, nagy energiaigényű családi ház több fosszilis energiát használhat fel, mint egy korszerű, jól szigetelt ingatlan, ezért ugyanaz az energiaár-változás sem jelent mindenhol azonos többletkiadást.
Ugyanez igaz az autózásra is. Aki keveset vezet és alacsony fogyasztású autót használ, kisebb mértékben lehet kitéve az üzemanyagárak változásának, mint az, aki naponta hosszú távokat tesz meg. Emiatt a következő években egyre fontosabbá válhat a fogyasztás csökkentése.
Az EU a túlzott drágulást is igyekszik fékezni
Az uniós szabályozásban olyan mechanizmusokat is kialakítottak, amelyek egy túl gyors vagy szélsőséges áremelkedés esetén beavatkozási lehetőséget biztosítanak. Ennek célja, hogy a szén-dioxid-kibocsátás költsége ne ugorjon meg olyan mértékben, amely hirtelen és jelentős terhet róna a háztartásokra.
Ez azért fontos, mert az új rendszer árhatása nemcsak környezetvédelmi kérdés. Az uniós döntéshozók számára az is lényeges szempont, hogy az energiaátállás költsége ne okozzon kezelhetetlen terhet az alacsonyabb jövedelmű háztartásoknak.
Támogatás is jöhet az átálláshoz
Az új rendszerhez kapcsolódik egy uniós támogatási alap is, amelynek célja a sérülékenyebb háztartások és kisebb vállalkozások segítése. A pénzből többek között energiahatékonysági korszerűsítéseket, fűtéskorszerűsítést és alacsonyabb energiafelhasználású közlekedési megoldásokat lehet támogatni.
Ez magyar szempontból is fontos lehet. Egy megfelelő szigetelés, korszerűbb fűtési rendszer vagy energiahatékonyabb ingatlan ugyanis hosszabb távon csökkentheti a fosszilis energia felhasználását. Így az ilyen beruházás nemcsak a környezetvédelmi célok miatt lehet érdekes, hanem a családi kiadások szempontjából is.
2028-tól válhat igazán fontossá
A teljes rendszer bevezetése 2028-ra van ütemezve, így nem arról van szó, hogy egyik napról a másikra megváltozik a magyar rezsi. Addig még több szabályozási és felkészülési lépés van hátra, és az is meghatározó lesz, hogy a következő időszakban hogyan alakulnak az energiaárak.
A magyar háztartások számára ezért most az a legfontosabb, hogy az új szabályozás közvetett hatásával számoljanak. A fűtési költség és a tankolás ára egyaránt érzékeny lehet a változásokra, miközben a kisebb energiafogyasztás és az energiahatékonysági beruházások egyre nagyobb jelentőséget kaphatnak.
Nem maga az EU határozza meg a magyar rezsi árát
Érdemes különválasztani az uniós szabályozást és a magyarországi rezsi konkrét árát. Az új rendszer hatással lehet a fosszilis energiához kapcsolódó költségekre, de abból önmagában nem következik, hogy pontosan mennyivel emelkedik majd egy magyar család gázszámlája vagy az üzemanyag ára.
A végső árakat számos más tényező is alakítja. Ezért a következő időszakban nemcsak az uniós döntéseket, hanem az energia világpiaci árát, a forint árfolyamát és a magyarországi szabályozást is érdemes figyelni. A változás valódi hatása ezek együttes alakulásától függ majd.
