Újra előtérbe került a rezsicsökkentés jövője, miután egy friss elemzés azt vizsgálta, hogyan lehetne átalakítani a jelenlegi rendszert. A felvetések között egy olyan megoldás is szerepel, amely a kedvezményeket nem minden fogyasztónak azonos módon biztosítaná, hanem nagyobb hangsúlyt helyezne a fogyasztás és a jövedelmi helyzet szerinti támogatásra.
Fontos azonban, hogy ezek az elemzésben szereplő szakpolitikai javaslatok, nem pedig már elfogadott új rezsiszabályok. A TISZA korábban ismertetett programja az energetikai rendszer átalakítását is tartalmazza, ezért a téma a következő időszakban várhatóan továbbra is napirenden marad.
Miért került ismét szóba a rezsicsökkentés átalakítása?
A jelenlegi rendszerben a lakosság meghatározott fogyasztási határig kedvezményes áron jut villamos energiához és földgázhoz. A fogyasztási limit felett már más árszabályok érvényesek.
A friss elemzés szerint a rendszer egyik problémája, hogy a kedvezmény nem kizárólag az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat segíti. A nagyobb fogyasztású, jellemzően nagyobb ingatlanokban élő háztartások is részesülhetnek a kedvezményből, így az állami támogatás abszolút értékben náluk is jelentős lehet. – számolt be a Pénzcentrum.
Milyen változás jöhet?
Az egyik felvetett megoldás egy több sávból álló tarifarendszer lenne. Ennek lényege, hogy a legalacsonyabb fogyasztási szinthez továbbra is erősebb védelem társulna, miközben a magasabb fogyasztási kategóriákban fokozatosan csökkenne a kedvezmény. Egy ilyen rendszerben tehát nem feltétlenül ugyanaz a támogatás járna minden háztartásnak. A cél az lenne, hogy a leginkább rászoruló fogyasztók nagyobb védelmet kapjanak, miközben a magasabb fogyasztás után kisebb állami támogatás járna.
Ez nem ugyanaz, mint a rezsicsökkentés teljes megszüntetése
Az átalakítás és a teljes kivezetés két különböző dolog. Egy sávos rendszerben továbbra is lehetne kedvezményes energiaár a lakosság számára, csak a támogatás mértéke változna a fogyasztás függvényében.
Az elemzésben szereplő elképzelések között az is felmerül, hogy a kedvezményeket elsősorban az életvitelszerűen lakott ingatlanokra kellene koncentrálni. Ezzel a támogatás célzottabbá válhatna, miközben bizonyos, nem lakhatási célú ingatlanok kevesebb kedvezményben részesülnének.
Mit jelenthetne ez egy átlagos családnak?
Egy háztartás számára a legfontosabb kérdés természetesen az lenne, hogy mennyit kellene fizetnie havonta az áramért és a gázért. Egy sávos rendszer esetén azonban nem lehet egyetlen általános összeget mondani, mert a változás függene a fogyasztástól. Egy alacsony fogyasztású háztartás akár továbbra is jelentős kedvezményben részesülhetne, míg egy jóval többet fogyasztó ingatlan esetében a magasabb fogyasztási részre már kisebb támogatás vonatkozhatna.
Ezért egy esetleges átalakításnál különösen fontos lenne a fogyasztási határok pontos meghatározása. Néhány ezer forintos eltérés a havi fogyasztásban ugyanis már másik tarifakategóriába is helyezheti a háztartást.
Mi történhet a gáz- és áramfogyasztással?
A felvetett változtatások egyik célja az energiafogyasztás ösztönzése lehet. Ha a magasabb fogyasztási sávban nagyobb lenne a fizetendő összeg, az arra ösztönözhetné a háztartásokat, hogy korszerűbb fűtést, jobb szigetelést vagy energiatakarékosabb berendezéseket használjanak. Ez különösen a családi házaknál lehet fontos, ahol egy rosszul szigetelt épület energiaigénye jelentősen magasabb lehet egy korszerű ingatlanénál.
Miért fontosak az energiaárak a költségvetés szempontjából?
A rezsicsökkentés fenntartásának költsége jelentősen függ a nemzetközi energiaáraktól. Ha a beszerzési árak magasabbak a lakosság által fizetett hatósági áraknál, akkor a különbséget más forrásból kell finanszírozni.
A kormány 2026 júliusában például 25,9 milliárd forintot biztosított a távhőkasszába a rezsicsökkentett lakossági távhőárak fenntartásának finanszírozására. Ez jól mutatja, hogy a rögzített lakossági ár és a szolgáltatás tényleges költsége között jelentős különbség is kialakulhat.
Mi a helyzet most?
Jelenleg nincs olyan új szabály, amely általánosan megszüntetné vagy teljesen átalakítaná a lakossági rezsicsökkentést. A mostani vita elsősorban arról szól, hogy hosszabb távon fenntartható-e változatlan formában a rendszer, illetve hogyan lehetne célzottabbá tenni a támogatásokat. A háztartásoknak ezért egyelőre nem kell új tarifák alapján számolniuk. Egy esetleges változásnál azonban a fogyasztási határok, az új tarifák és a támogatásra jogosultak köre lesznek a legfontosabb részletek.
A rezsicsökkentés jövője így nem egyszerűen arról szól, hogy marad vagy megszűnik a kedvezmény. A most felmerült javaslatok alapján az is fontos kérdés lehet, hogy a jövőben ki, mekkora fogyasztás után és milyen feltételekkel kapja meg az állami támogatást.
