Újabb fordulat történt a december 24-i munkaszüneti nap ügyében. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete által kezdeményezett országos népszavazáshoz nem gyűlt össze elegendő aláírás, ezért ezen az úton már nem lehet elérni, hogy szenteste automatikusan munkaszüneti nappá váljon. A Nemzeti Választási Bizottság döntése szerint a kezdeményezés nem érte el a szükséges támogatottságot.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy december 24. ügye teljesen lezárult. Az Országgyűlés előtt ugyanis külön törvényjavaslat is van, amely már 2026-ban munkaszüneti nappá tenné december 24-ét. Vagyis két külön folyamatról van szó: a népszavazási kezdeményezés most meghiúsult, miközben a parlamenti döntés lehetősége továbbra is fennáll.
Mit jelent ez a 2026-os karácsonyra?
A jelenlegi szabályok szerint december 24. nem munkaszüneti nap, hanem áthelyezett pihenőnap. 2026-ban december 24. csütörtökre esik, az ehhez kapcsolódó munkanapot pedig december 12-én, szombaton kell ledolgozni. Az általános munkarendben dolgozók számára tehát a mostani szabályok alapján december 24. pihenőnap, december 12. pedig munkanap.
Ez azért fontos, mert egy valódi munkaszüneti nap egészen más jogi kategória lenne. Ha december 24. bekerülne a munkaszüneti napok közé, akkor nem egyszerűen egy áthelyezett pihenőnapról lenne szó, hanem önálló munkaszüneti napról. Azokon a munkahelyeken pedig, ahol ezen a napon is szükség van munkavégzésre, külön munkajogi és bérpótlékszabályok vonatkoznának a dolgozókra.
Miért nem mindegy, hogy pihenőnap vagy munkaszüneti nap?
A jelenlegi rendszerben a december 24-i pihenőnapért cserébe december 12-én szombaton kell dolgozni. Vagyis az általános munkarendben dolgozók nem kapnak plusz szabadnapot, hanem a munkanapok áthelyezése miatt pihenhetnek szenteste. Egy valódi munkaszüneti nap ezzel szemben nem ilyen átcsoportosítással járna.
A különbség a családok számára is fontos lehet. December 24. a karácsonyi készülődés egyik legfontosabb napja, ezért sok munkavállalónak számít, hogy mikor kell dolgoznia, mikor tud bevásárolni, illetve mikor tud a családjával készülődni. Ugyanakkor bizonyos területeken, például az egészségügyben, a közlekedésben vagy egyes szolgáltatásoknál egy munkaszüneti nap sem jelentene teljes leállást.
A boltok nyitvatartása is változhatna
A kérdés a kereskedelmet is érintené. Ha december 24. valódi munkaszüneti nappá válna, az üzletek működésére is új szabályok vonatkozhatnának. Ez a vásárlóknak azt jelenthetné, hogy a karácsony előtti utolsó nagyobb bevásárlást korábbra kellene időzíteni.
A kereskedelmi dolgozók számára pedig éppen ez lehet az egyik legfontosabb változás. A munkaszüneti nap nemcsak a munkarendet érintené, hanem azt is, hogy a boltok mikor és milyen feltételekkel tarthatnak nyitva. Emiatt a kérdésnek a munkavállalói oldal mellett közvetlen hatása lehet a vásárlási szokásokra is.
A népszavazás elbukott, de a parlament még dönthet
A népszavazási kezdeményezés tehát ezen a ponton nem vezetett eredményre, mert nem gyűlt össze a szükséges számú aláírás. Ez azonban önmagában nem zárja ki, hogy december 24. később munkaszüneti nappá váljon, hiszen a parlamenti törvényjavaslat ettől teljesen független eljárás.
A gyakorlati helyzet ezért jelenleg az, hogy a hatályos munkarend szerint december 24. pihenőnap, december 12. pedig munkanap. Ha az Országgyűlés elfogadná a munkaszüneti napról szóló javaslatot, ez megváltozhatna. A 2026-os karácsony munkarendje így még nem tekinthető véglegesen lezártnak.
