2033-ban jöhet az euró? Ezt mutatja a friss elemzés

Újabb számítás készült arról, mikor válthatja fel a forintot az euró Magyarországon. Az Equilor Befektetési Zrt. friss elemzése szerint a jelenlegi gazdasági pálya alapján leghamarabb 2033-ban kerülhet sor az euró bevezetésére.

A legnagyobb akadály jelenleg nem elsősorban az infláció, hanem a költségvetés helyzete és a magas államadósság. A szakértők szerint az államháztartás magas kamatterhei miatt jelentős kiigazításokra lehet szükség ahhoz, hogy Magyarország teljesítse az euróövezeti csatlakozáshoz szükséges feltételeket.

Miért éppen 2033?

Az euró bevezetése nem történhet meg egyik évről a másikra. Először teljesíteni kell az úgynevezett maastrichti kritériumokat, amelyek többek között az inflációra, az államháztartási hiányra, az államadósságra és a hosszú távú kamatokra vonatkoznak. Az Equilor számítása szerint kedvező esetben 2030 körül lehetne eljutni arra a pontra, hogy Magyarország beléphessen az ERM II árfolyam-mechanizmusba. Ebben legalább két évet kell eltölteni, mielőtt az euró tényleges bevezetése megtörténhet. Ez vezet a 2033-as legkorábbi időponthoz. – számolt be a Telex.

A költségvetés lehet a legnagyobb akadály

Az elemzők szerint a magyar gazdaság több euróövezeti feltételhez már közelebb került, de az államháztartás továbbra is komoly problémát jelent. A magas hiány és az államadósság finanszírozásának költsége megnehezíti a gyors csatlakozást. Az Equilor úgy számol, hogy a következő években komoly költségvetési kiigazításra lehet szükség. Ez jelenthet kiadáscsökkentést, bevételnövelést vagy akár adópolitikai változásokat is. A pontos intézkedések azonban természetesen a mindenkori kormány gazdaságpolitikájától függenek.

Nem elég teljesíteni a feltételeket

Sokan úgy gondolják, hogy ha Magyarország eléri a maastrichti kritériumokat, az euró azonnal bevezethető. A folyamat azonban ennél hosszabb. A belépési feltételek teljesítése után az országnak csatlakoznia kell az ERM II rendszerhez, amelyben a forint árfolyamának meghatározott sávon belül stabilnak kell maradnia. Ebben a rendszerben legalább két évet kell eltölteni komolyabb árfolyamfeszültség nélkül.

Ezért még egy 2030 körüli sikeres kritériumteljesítés sem jelentene 2030-as euróbevezetést.

Mit jelentene az euró a hétköznapokban?

Az euró bevezetése nemcsak azt jelentené, hogy más bankjegyekkel és érmékkel fizetünk. Megszűnne a forint és az euró közötti árfolyamkockázat, ami egyszerűbbé tehetné a külföldi vásárlást, utazást és az euróban kötött üzleti szerződéseket. Ugyanakkor az átálláskor különösen fontos lenne az átváltási árfolyam, mert ez határozná meg, milyen értéken váltják át a forintban meghatározott béreket, nyugdíjakat, megtakarításokat és árakat euróra.

Mi történik a forinttal addig?

Az Equilor elemzői szerint az euró bevezetésekor akár a jelenleginél valamivel gyengébb forintárfolyam is kedvezőbb lehetne a magyar gazdaság versenyképessége szempontjából. Ez azonban nem hivatalos célszám, hanem elemzői megközelítés. A tényleges átváltási árfolyamról csak az euróbevezetési folyamat végén születhet döntés, ezért a mostani árfolyamból nem lehet megmondani, hogy hány forintot érne majd egy euró a csatlakozáskor.

2033 sem garantált dátum

Fontos, hogy a 2033-as év nem hivatalosan meghirdetett euróbevezetési dátum. Ez az Equilor jelenlegi gazdasági feltételekre épülő becslése. Ha a költségvetési helyzet gyorsabban javul, a folyamat kedvezőbben alakulhat, míg egy újabb gazdasági visszaesés, magasabb hiány vagy infláció további késést okozhat. A 2033-as dátumot ezért jelenleg inkább a lehetséges legkorábbi időpontként érdemes kezelni, nem pedig végleges menetrendként.

Mi történne a fizetéssel, a nyugdíjjal és a megtakarítással?

Az euró bevezetésekor a forintban meghatározott összegeket egy hivatalosan rögzített átváltási árfolyamon váltanák át euróra. Ez érintené többek között a fizetéseket, a nyugdíjakat, a bankszámlán lévő pénzt, a megtakarításokat és a hiteleket is. Ha például az átváltási árfolyam 400 forint lenne eurónként, akkor egy 400 ezer forintos havi fizetés 1000 eurónak, egy 300 ezer forintos nyugdíj 750 eurónak, egymillió forint megtakarítás pedig 2500 eurónak felelne meg. Ez azonban csak szemléltető példa, nem előrejelzés a későbbi hivatalos árfolyamra.

A fontos az, hogy önmagában az átváltás nem jelentené azt, hogy valaki egyik napról a másikra gazdagabb vagy szegényebb lesz. A valódi kérdés inkább az lenne, hogyan változnának az árak, a bérek és a vásárlóerő az átállás előtti és utáni időszakban.

Mire érdemes figyelni már évekkel az euró előtt?

Ha Magyarország valóban elindulna az euró bevezetése felé, az egyik legfontosabb jel az ERM II rendszerhez való csatlakozás lenne. Ettől kezdve már sokkal konkrétabban lehetne beszélni az euró várható időzítéséről. Érdemes lenne figyelni az államháztartási hiányt, az államadósságot, az inflációt és a forint árfolyamának stabilitását is. Ezek közül több közvetlenül befolyásolja, hogy Magyarország mikor teljesítheti tartósan az euróövezeti feltételeket.