Már szeptemberben megkezdődött a Black Fridayhoz kapcsolódó akciók ellenőrzése Magyarországon. Bár a nagy leárazásokat sok vásárló elsősorban novemberhez köti, az üzletek és a webáruházak egyre hosszabb időszakra hirdetnek kedvezményeket. A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) szakmai irányításával a kormányhivatalok ezért már most vizsgálják, hogy a kereskedők valós árelőnyt kínálnak-e. És a vásárlók egyértelmű tájékoztatást kapnak-e arról, mennyit kell végül fizetniük.
Az ellenőrzés nem azt jelenti, hogy minden kedvezmény gyanús. Hanem azt, hogy a nagy százalékokkal meghirdetett ajánlatok mögött ellenőrizhető áraknak kell állniuk. A hatóság a korábbi ár feltüntetését, az árengedmény kiszámításának alapját és a ténylegesen fizetendő összeget is vizsgálja. Szükség esetén a termék ártörténetét is ellenőrizheti, sőt próbavásárlással megnézheti, hogy a meghirdetett kedvezmény a pénztárnál vagy az online rendelés során valóban érvényesül-e.
A tavalyi ellenőrzések megmutatták, hol lehetnek problémák
Az NKFH adatai szerint 2025-ben 110 hagyományos üzletet ellenőriztek a Black Friday-akciókhoz kapcsolódóan, és ezek közül 25-nél tártak fel jogsértést. Az internetes kereskedelemben 906 termék akciós árfeltüntetését nézték át, 131 terméknél pedig hiányosságot találtak. Ez az online vizsgált termékek körében körülbelül 14 százalékos kifogásolási arányt jelent. Fontos, hogy ezek az ellenőrzésre kiválasztott üzletek és termékek eredményei: az adatokból nem következik, hogy minden magyar bolt vagy webáruház ugyanilyen arányban szabálytalan.
A hatóság külön figyelmet fordít a korábbi árra. Árcsökkentés bejelentésekor főszabály szerint az akciót megelőző legalább 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árat kell alapul venni, nem pedig egy tetszőlegesen kiválasztott, magasabb összeget. Ez azért lényeges, mert egy látványosan áthúzott ár könnyen nagyobb megtakarítás benyomását keltheti annál, mint amennyit a vásárló a termék közelmúltbeli árához képest ténylegesen elér.
Mitől lehet félrevezető egy akció?
Képzeljünk el egy terméket, amelyet 40 ezer forintos áthúzott árral és 30 ezer forintos akciós árral hirdetnek. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a vásárló 10 ezer forintot takarít meg. Ha azonban a terméket az akció előtti 30 napban már 32 ezer forintért is kínálták, a korábbi árra vonatkozó főszabály alapján nem lehet figyelmen kívül hagyni ezt az alacsonyabb összeget. A példában a közelmúltbeli legalacsonyabb árhoz mérve a különbség 2 ezer forint. Ez szemléltető példa, nem egy konkrét kereskedő ajánlata.
Vásárlás előtt ezért érdemes feljegyezni vagy képernyőképen elmenteni a kiszemelt termék árát, majd összehasonlítani más üzletek ajánlataival is. Webáruháznál a kosárba helyezés után ellenőrizzük újra a végösszeget, különösen a szállítási díjat és az esetleges további költségeket. A nagy kedvezményszázalék önmagában nem mondja meg, hogy az adott terméket máshol nem lehet-e olcsóbban megvenni.
Mit tehet a vásárló, ha mást mutat a hirdetés és mást a fizetendő ár?
Ha a hirdetésben, a termékoldalon és a pénztárnál eltérő ár szerepel, érdemes megőrizni az ajánlatról készült képernyőképet, a rendelés visszaigazolását vagy a blokkot, majd először a kereskedőnél jelezni a problémát. Ezek az adatok később abban is segíthetnek, hogy pontosan megállapítható legyen, milyen ajánlatot látott a vásárló, és végül mennyit fizetett. A kifogásolt árfeltüntetés fogyasztóvédelmi bejelentés tárgya is lehet; az egyedi pénzügyi igények rendezése ettől külön kérdés.
A mostani országos vizsgálat legfontosabb tanulsága egyszerű: a valódi megtakarítást nem az akciót hirdető felirat mérete, hanem a termék ellenőrizhető korábbi ára, a versenytársak ajánlatai és a ténylegesen kifizetett végösszeg mutatja meg.
Az akciós ár csak a kezdet: mennyibe kerül valójában a termék?
Egy kedvezményes nyomtató, kávéfőző vagy más háztartási eszköz első pillantásra jó vételnek tűnhet, de a vásárlás valódi költsége nem mindig ér véget a pénztárnál. A nyomtatóhoz később festékpatront, a kávéfőzőhöz kapszulát vagy szűrőt, egyes készülékekhez pedig rendszeresen cserélendő alkatrészt kell vásárolni. Előfordulhat, hogy az olcsóbban kínált készülék használata hosszabb távon többe kerül, mint egy drágább, de kedvezőbb fenntartási költségű változaté. Ezért különösen a nagyobb Black Friday-vásárlások előtt érdemes nemcsak az akciós árat, hanem a következő egy-két év várható kiadásait is megnézni.
Egy egyszerű, szemléltető példa: az egyik nyomtató 20 ezer forintba kerül, és évente 15 ezer forintot költünk hozzá patronra. Egy másik modell ára 35 ezer forint, de évente csak 5 ezer forintba kerülnek hozzá a kellékanyagok. Két év alatt az első készülék összesen 50 ezer, a második 45 ezer forintba kerülne, a papír és más azonos költségek nélkül. Ezek nem konkrét bolti ajánlatok, hanem azt mutatják meg, miért lehet félrevezető, ha kizárólag a leárazott vételár alapján döntünk. A tudatos vásárlásnál az a kérdés, hogy a termék a teljes használati idő alatt mennyibe kerül majd nekünk.
