Új kérdés merült fel a tervezett nyugdíjas SZÉP-kártya körül: előfordulhat-e, hogy valaki valamivel magasabb havi nyugdíjat kap, mégis kevesebb lesz a nyugdíjából és a kártyajuttatásából együtt számított éves összege? Sebestyén Géza közgazdász a támogatási sávok közötti éles váltásra hívta fel a figyelmet. A jelenleg ismert elképzelés szerint a kisebb nyugdíjhoz magasabb éves kártyakeret kapcsolódna, a meghatározott határ átlépésekor azonban a támogatás egy lépésben csökkenne. Emiatt a két nyugdíjsáv határán meglepő különbségek alakulhatnak ki.
Fontos, hogy a nyugdíjas SZÉP-kártya részletes jogosultsági és folyósítási szabályai még nem véglegesek. A korábban ismertetett tervek szerint a havi 250 ezer forint alatti nyugdíj mellé évi 200 ezer forintos, a 250 és 500 ezer forint közötti ellátás mellé évi 100 ezer forintos kártyajuttatás kapcsolódhatna, 500 ezer forint felett pedig nem járna ilyen támogatás. A pontos határértékek, az indulás és a felhasználás feltételei a végleges szabályozástól függenek, ezért ezek az összegek egyelőre nem tekinthetők biztosan járó pénznek. – számolt be a Blikk.
Mi történhet a 250 ezer forintos határ közelében?
Vegyünk két szemléltető példát. Az egyik nyugdíjas havi 249 ezer forintot kap, ami 12 hónap alatt 2 millió 988 ezer forint. Ha ehhez a tervek szerinti 200 ezer forintos SZÉP-kártya-juttatás társulna, az együttes éves összeg 3 millió 188 ezer forint lenne. A másik nyugdíjas havi 251 ezer forintot kap, ami évente 3 millió 12 ezer forint. A hozzá feltételezett 100 ezer forintos kártyakerettel együtt 3 millió 112 ezer forint adódik. Vagyis ebben a példában a havi kétezer forinttal magasabb nyugdíjhoz összességében évi 76 ezer forinttal kisebb együttes összeg társulna. A számítás kizárólag 12 havi nyugdíjjal és a feltételezett kártyakerettel számol, az egyéb nyugdíjkifizetéseket nem tartalmazza.
Hasonló kérdés vetődhet fel az 500 ezer forintos határnál is. Ha valaki egy kisebb nyugdíjemelés miatt már nem férne bele a támogatott sávba, a havi ellátása nőne ugyan, de a kártyára szánt éves összeg a tervek szerint teljesen megszűnhetne. Ezt a jelenséget küszöbhatásnak nevezik. Nem arról van szó, hogy a magasabb nyugdíjat csökkentenék, hanem arról, hogy egy külön juttatás a sávváltáskor hirtelen kisebb lehet vagy megszűnhet.
Mekkora nyugdíjkülönbség ellensúlyozna 100 ezer forint támogatást?
A sávhatár hatását másként is meg lehet érteni. Ha a két kategória között valóban évi 100 ezer forint lenne a SZÉP-kártya-különbség, akkor ennek 12 hónapra vetített összege körülbelül havi 8333 forint. Vagyis a magasabb nyugdíjsávba kerülő személynek nagyjából ennyivel több havi nyugdíjra lenne szüksége ahhoz, hogy a 12 havi ellátás és az éves kártyajuttatás együttes névértéke elérje az alacsonyabb sávban maradóét. Ez saját, szemléltető számítás a tervezett támogatási összegekkel, nem hivatalos jogosultsági szabály.
A számok értelmezésénél egy további különbséget is érdemes észben tartani: a SZÉP-kártyára érkező keret nem azonos a bankszámlára utalt, szabadon elkölthető nyugdíjjal. A tervek szerint meghatározott célokra lehetne felhasználni, a részletes felhasználási szabályok azonban még nem véglegesek. Két ember számára ezért ugyanakkora névértékű juttatás gyakorlati haszna is eltérhet attól függően, hogy a megengedett vásárlások vagy szolgáltatások mennyire illeszkednek a mindennapi kiadásaikhoz.
Mit érdemes figyelni a végleges bejelentésben?
A nyugdíjasok számára a következő hivatalos tájékoztatásban nemcsak az éves támogatási összeg lesz fontos. Azt is tisztázni kell, hogy a sávhatároknál pontosan melyik kategóriába kerülnek az éppen 250 ezer vagy 500 ezer forintos ellátásban részesülők, melyik havi nyugdíjösszeg alapján állapítják meg a jogosultságot, hogyan kezelik az év közbeni változásokat, és mikor tölthetik fel először a kártyákat. Addig a különböző nyugdíjösszegekre készített példák a tervezett rendszer lehetséges következményeit mutatják meg, nem egy már alkalmazható kifizetési táblázatot.
Mi történik, ha valaki év közben lépi át a nyugdíjhatárt?
A tervezett nyugdíjas SZÉP-kártyánál nemcsak az lehet fontos, hogy valaki éppen mennyi nyugdíjat kap. Hanem az is, melyik időpontban vizsgálják majd a jogosultságát. Elképzelhető például, hogy egy nyugdíjas az év elején még a 250 ezer forintos határ alatt van. Később azonban nyugdíjemelés vagy az ellátás összegének más változása miatt átlépi azt. Ilyenkor alapvető kérdés, hogy az év eleji nyugdíjat, a kártya feltöltésekor folyósított összeget vagy egy másik időpont adatait veszik-e figyelembe. A végleges szabályok nélkül nem lehet kijelenteni, hogy ilyen esetben csökkenne a támogatás, vagy vissza kellene fizetni belőle.
Ugyanígy tisztázásra várhat, mi történik akkor, ha valaki év közben válik nyugdíjassá, illetve ha az ellátása utólag módosul. Teljes éves keret járna, vagy csak időarányos összeg? Egyetlen alkalommal állapítanák meg a jogosultságot, vagy később is ellenőriznék? Ezek nem apró adminisztratív részletek: két azonos összegű nyugdíjat kapó ember támogatása is eltérhetne attól függően, mikor állapítják meg az ellátását. A hivatalos szabályozás megjelenéséig ezért a sávhatárok alapján készített számítások csak a tervezet lehetséges hatásait szemléltetik.
