Sokan választják a nyugdíj melletti munkavégzést, hiszen a jelenlegi szabályok alapján ez jelentős pénzügyi előnyökkel járhat. A nyugdíjasok ugyanis kedvezőbb adózási feltételek mellett dolgozhatnak, mint az aktív korú munkavállalók.
Mennyit vonnak le egy átlagos dolgozó béréből?
Egy nem nyugdíjas munkavállaló bruttó bérét általában két fő teher csökkenti:
- 15% személyi jövedelemadó (SZJA),
- 18,5% társadalombiztosítási járulék.
A társadalombiztosítási járulék több részből áll:
- 10% nyugdíjjárulék,
- 7% egészségbiztosítási járulék,
- 1,5% munkaerő-piaci járulék.
Ez összesen 33,5 százalékos levonást jelent a bruttó bérből. – írja a Hóvége.hu.
Milyen adókat fizet a nyugdíjas munkavállaló?
A saját jogú öregségi nyugdíjasok jóval kedvezőbb helyzetben vannak. Munkaviszonyból származó jövedelmük után nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetniük. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nyugdíjas munkavállaló béréből általában csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót vonják le, így a nettó jövedelme magasabb lehet ugyanakkora bruttó bér mellett.
A munkáltatóknak is megéri
Nemcsak a dolgozó, hanem a foglalkoztató is kedvezőbb helyzetbe kerül. A munkáltatónak ugyanis nem kell szociális hozzájárulási adót (szocho) fizetnie a saját jogú nyugdíjas munkaviszonyból vagy megbízási jogviszonyból származó jövedelme után. Ezért a cégek számára is vonzó lehet a tapasztalt nyugdíjas munkavállalók alkalmazása.
Van kereseti korlát?
A versenyszférában dolgozó öregségi nyugdíjasok számára nincs kereseti korlát. Annyit dolgozhatnak és kereshetnek, amennyit szeretnének, anélkül hogy ez veszélyeztetné a nyugdíjuk folyósítását. Ugyanez a szabály vonatkozik a Nők40 program keretében nyugdíjba vonult személyekre is.
Mi a helyzet a nyugdíjas vállalkozókkal?
A saját jogú nyugdíjas vállalkozók úgynevezett kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősülnek. Ennek köszönhetően vállalkozói tevékenységük után sem kell társadalombiztosítási járulékot fizetniük.
Ide tartoznak többek között:
- az öregségi nyugdíjasok,
- a Nők40 kedvezménnyel nyugdíjba vonultak,
- valamint azok az özvegyi nyugdíjasok, akik már elérték a nyugdíjkorhatárt.
Közszférában más szabályok érvényesek
Az állami szektorban dolgozó nyugdíjasokra speciális szabályok vonatkoznak.
Ha egy nyugdíjas közalkalmazottként, köztisztviselőként vagy más közszolgálati jogviszonyban vállal munkát, a nyugdíja folyósítását a foglalkoztatás időtartamára szüneteltethetik.
Ez többek között érintheti:
- a közalkalmazottakat,
- a köztisztviselőket,
- a bírókat és ügyészeket,
- a rendvédelmi dolgozókat,
- a honvédségi állomány tagjait,
- az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakat.
Bizonyos kivételek azonban léteznek, például a szociális, gyermekvédelmi vagy köznevelési területen dolgozók esetében.
Nem minden ellátásnál korlátlan a kereset
Bár az öregségi nyugdíjasok szabadon dolgozhatnak, más nyugdíjszerű ellátások esetében továbbra is létezik kereseti korlát. A korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban vagy táncművészeti életjáradékban részesülők 2026-ban legfeljebb a minimálbér tizennyolcszorosát kereshetik meg egy év alatt.
Ez jelenleg: 5 810 400 forint évente
Ha ezt az összeget meghaladja a jövedelmük, az ellátás folyósítását az év hátralévő részére felfüggeszthetik.
👴 Miért dolgozik egyre több nyugdíjas?
A KSH adatai szerint évről évre nő azoknak az időseknek a száma, akik a nyugdíj mellett is vállalnak munkát. Ennek több oka is van:
- Kiegészíthetik havi jövedelmüket.
- Könnyebben fedezhetik a rezsi- és gyógyszerköltségeket.
- Többet tudnak segíteni gyermekeiknek és unokáiknak.
- Aktívabb életet élhetnek és megőrizhetik szellemi frissességüket.
- Továbbra is közösségben maradhatnak és hasznosnak érezhetik magukat.
Sokan nemcsak a plusz bevétel miatt dolgoznak tovább, hanem azért is, mert szeretnének aktívak maradni a nyugdíjas évek alatt.
