Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány benyújtotta azt az átfogó törvénycsomagot, amely az Európai Unió által elvárt feltételek teljesítését szolgálja, és megnyithatja az utat a Magyarországnak járó uniós források lehívása előtt.
A kormányfő közösségi oldalán közzétett videójában hangsúlyozta: a cél, hogy a magyar emberek és vállalkozások végre hozzájuthassanak a korábban befagyasztott uniós támogatásokhoz.
Mintegy 6000 milliárd forint válhat elérhetővé
Magyar Péter szerint az Európai Unió által támasztott feltételek elsősorban a korrupció elleni fellépésre, az átláthatóság növelésére. Valamint az egyetemi és kutatási szabadság megerősítésére vonatkoznak.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a kormány három hét alatt politikai megállapodást kötött az Európai Unióval. Amelynek eredményeként mintegy 6000 milliárd forintnyi forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára.
Szerinte az elmúlt években a magyar emberek, a vállalkozások, az önkormányzatok, az egészségügy és az oktatás is megérezte az uniós források hiányát, ezért kiemelten fontos azok mielőbbi felszabadítása.
Erősebb jogosítványokat kapna az Integritás Hatóság
A törvénycsomag egyik legfontosabb eleme az Integritás Hatóság megerősítése. A tervek szerint a szervezet szélesebb jogosítványokat kapna a korrupciós ügyek feltárására és az uniós források felhasználásának ellenőrzésére.
A javaslat alapján a hatóság bizonyos esetekben bírósági eljárást is kezdeményezhetne, ha egy korrupciógyanús ügyben megszüntetik a nyomozást vagy elutasítják a feljelentést. Emellett vizsgálatot indíthatna az uniós támogatásokból finanszírozott közbeszerzéseknél tapasztalt szabálytalanságok esetén is.
Szigorodhat a vagyonnyilatkozati rendszer
A jogszabálycsomag részeként jelentősen átalakulhat a vagyonnyilatkozati rendszer is. A cél, hogy a közéleti szereplők vagyoni helyzete átláthatóbb legyen, és hatékonyabb ellenőrzés alá kerüljön.
A tervek szerint a hatóság célzott vizsgálatot folytathatna le, ha felmerül a gyanú, hogy egy politikus vagy közszereplő nem tüntette fel teljes körűen vagyonát vagy annak eredetét.
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a jövőben komoly következménye lehet a valótlan vagy hiányos vagyonnyilatkozatoknak. Ha egy közszereplő szándékosan eltitkol vagyonelemeket, vagy megtéveszti a hatóságokat, büntetőjogi felelősséggel tartozhat. A benyújtott törvénycsomag szerint az ilyen esetek akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők lehetnek.
Változások jöhetnek az egyetemeknél és az alapítványoknál
A törvénycsomag foglalkozik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok helyzetével, valamint az egyetemi autonómia kérdésével is.
A kormány célja, hogy helyreállítsa az egyetemek önállóságát, valamint újra biztosítsa a magyar hallgatók és kutatók részvételét az Erasmus és Horizont programokban.
A miniszterelnök szerint az állami eredetű vagyonnak a jövőben is a közérdeket kell szolgálnia, ezért több területen új szabályozást vezetnének be az átláthatóbb működés érdekében.
Közlekedésre, oktatásra és vállalkozásokra fordíthatják a pénzt
Magyar Péter közölte, hogy a felszabaduló uniós forrásokat közlekedési fejlesztésekre, energetikai beruházásokra, lakhatási programokra, oktatásra, kutatás-fejlesztésre és a vállalkozások támogatására fordítanák.
A kormányfő szerint a most benyújtott törvénycsomag fontos mérföldkő az uniós pénzek lehívásának folyamatában. És egyúttal olyan változásokat is tartalmaz, amelyek Magyarország hosszú távú érdekeit szolgálják.
Hangsúlyozta, hogy a magyar emberek megérdemlik a számukra járó forrásokat és fejlesztési lehetőségeket. Ezért a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy azok mielőbb rendelkezésre álljanak.
