Újabb élelmiszeripari szereplők emeltek szót az árrésstop ellen. Az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács szerint a jelenlegi szabályozás hosszabb távon kedvezőtlen helyzetbe hozhatja a magyar burgonyatermelőket, ezért a szervezet támogatja az intézkedés mielőbbi kivezetését. A burgonyatermelők érdekképviselete csatlakozott ahhoz a közös szakmai állásponthoz, amelyben több élelmiszeripari és kereskedelmi szervezet is az árrésstop megszüntetését sürgeti. Érvelésük szerint az élelmiszerlánc akkor tud kiszámíthatóan működni, ha a tényleges termelési költségek az átadási árakban is megjelenhetnek.
Egyre nehezebb helyzetben a magyar burgonya
A burgonyatermesztés Magyarországon már az árrésstop előtt sem számított könnyű ágazatnak. A hazai termőterület és a termelői bázis az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaszorult, miközben a gazdáknak az egyre szélsőségesebb időjárással és emelkedő termelési költségekkel is meg kell küzdeniük. A szakmai szervezet szerint éppen ezért különösen fontos lenne, hogy a burgonya ára a piaci és termelési körülményekhez igazodhasson. Álláspontjuk szerint további mesterséges piaci korlátok ronthatják a termelési kedvet és a hosszú távú kiszámíthatóságot.
Miért problémás az árrésstop a termelők szerint?
Az árrésstop közvetlenül a kereskedők által alkalmazható árrést korlátozza, de a hatása végigfuthat az egész élelmiszerláncon. Ha a kiskereskedők csak korlátozott árréssel értékesíthetnek egy terméket, nagyobb nyomás kerülhet a beszerzési árakra is. A burgonyatermelők attól tartanak, hogy ilyen környezetben nehezebbé válhat a növekvő termelési költségek érvényesítése. Ha pedig egy növény termesztése tartósan nem biztosít megfelelő jövedelmezőséget, a gazdálkodók más kultúrák felé fordulhatnak.
Mit jelenthet ez a vásárlóknak?
Az árrésstop kivezetése önmagában nem jelenti automatikusan azt, hogy egyik napról a másikra jelentősen megdrágulna a burgonya. A bolti árat több tényező együttesen alakítja: a termelői ár, a betakarított mennyiség, az import, a tárolási és szállítási költségek, valamint az adott üzlet árpolitikája. A fogyasztók számára ezért rövid távon kedvező lehet egy árkorlátozó intézkedés, a termelői oldal ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy hosszabb távon a hazai termelés visszaesése növelheti az import szerepét.
Mi történne, ha tovább csökkenne a hazai termelés?
A burgonya alapvető élelmiszer, ezért nem mindegy, hogy a magyar piac mekkora részét képes hazai termelésből ellátni. Minél kisebb a belföldi kínálat, annál nagyobb lehet az import jelentősége. Ez nem feltétlenül jelent azonnal magasabb árakat, de növelheti a magyar piac kitettségét a külföldi termésnek, az európai áraknak, a szállítási költségeknek és az árfolyamváltozásoknak.
Ez lehet az igazi tét hosszabb távon
A vita ezért nem pusztán arról szól, hogy néhány forinttal mennyibe kerül egy kilogramm burgonya a boltban. A fontosabb kérdés az, hogy megéri-e a magyar gazdáknak a következő években is burgonyát termeszteni. Ha a termelők száma és a termőterület tovább csökken, egyre nehezebb lehet újra növelni a hazai kínálatot. A burgonyatermesztés ugyanis megfelelő földterületet, gépeket, tárolókapacitást, öntözést és jelentős beruházást igényel.
Az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács ezért az árrésstop kivezetésétől azt várja, hogy kiszámíthatóbb piaci környezet alakuljon ki. Hogy az intézkedés meddig marad fenn és mikor változik a szabályozás, arról azonban külön kormányzati döntés szükséges.
