Nem gyűlt össze elegendő aláírás ahhoz, hogy népszavazást írjanak ki december 24. munkaszüneti nappá nyilvánításáról. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) 23 ezer támogatói aláírást gyűjtött össze, miközben a kötelező népszavazáshoz 200 ezer érvényes aláírásra lett volna szükség. A kezdeményezés eredménye azonban nem jelenti azt, hogy a szenteste munkajogi besorolása később ne változhatna meg.
A családok és a munkavállalók számára most az a legfontosabb kérdés, hogy 2026. december 24-én kell-e dolgozniuk. A jelenleg hatályos munkarend erre már ad választ, de különbséget kell tenni a pihenőnap és a törvényben rögzített munkaszüneti nap között.
23 ezer aláírás gyűlt össze
A szakszervezet kezdeményezését a Nemzeti Választási Bizottság áprilisban hitelesítette. Az Infostart beszámolója szerint a KASZ csak július elején kezdte meg az aláírásgyűjtést, így a rendelkezésre álló időnek csupán egy részét használta ki. A szervezet szeptember 18-án közölte, hogy végül 23 ezer aláírást sikerült összegyűjtenie. A kezdeményezés célja az volt, hogy december 24. ne csupán egy-egy évben, munkanap-áthelyezéssel legyen szabad, hanem általánosan munkaszüneti napként szerepeljen a jogszabályokban. A népszavazáshoz szükséges aláírásszám elmaradása miatt ezen az úton most nem születik döntés.
2026-ban akkor szabad lesz december 24.?
Az általános munkarendben dolgozók számára igen: a 2026-os hivatalos munkarend december 24-ét, csütörtököt pihenőnappá jelölte ki. Ezt december 12-én, szombaton kell ledolgozni. December 25., péntek és december 26., szombat pedig eleve munkaszüneti nap, amelyet vasárnap követ. Így az általános, hétfőtől péntekig tartó munkarendben dolgozóknak december 24–27. között négy egymást követő szabadnapjuk lehet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden munkahely bezár: a munkarend-áthelyezés nem minden foglalkoztatási formára és beosztásra vonatkozik.
Mi változna, ha a szenteste munkaszüneti nap lenne?
A különbség túlmutat egyetlen év naptárán. A mostani rendelkezés 2026-ra jelölte ki december 24-ét pihenőnapnak, egy másik szombati munkanapért cserébe. Ha viszont a dátum bekerülne a törvényben felsorolt munkaszüneti napok közé, nem kellene minden évben külön munkarend-áthelyezéssel megoldani a szenteste kérdését. A munkaszüneti napi munkavégzésre külön beosztási és díjazási szabályok vonatkoznak. Ezért a két fogalom nem felcserélhető akkor sem, ha egy adott évben mindkettő azt eredményezné, hogy sokan otthon tölthetik december 24-ét.
A kormányzati és törvényhozási döntés lehetősége megmaradt
Az Infostart emlékeztetett rá, hogy Magyar Péter a választási kampányban ígéretet tett december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítására. A sikertelen aláírásgyűjtés nem zárja ki, hogy a kérdés később jogalkotási úton kerüljön napirendre. Ehhez azonban a hatályos szabályok módosítására lenne szükség; a munkaszüneti napok körét nem változtatja meg önmagában egy politikai bejelentés.
A cikk megjelenésekor tehát két biztos tény különíthető el: a népszavazáshoz nem gyűlt össze elég aláírás, és 2026. december 24. az általános munkarendben már kijelölt pihenőnap. Arról viszont nincs megerősített döntés, hogy a szenteste véglegesen munkaszüneti nappá válik.
Három nap szabadsággal kilencnapos karácsonyi pihenő is összejöhet
A 2026-os munkarend egy további lehetőséget is tartogat azoknak, akik már most tervezik az év végi szabadságukat. Az általános, hétfőtől péntekig tartó munkarendben dolgozók december 21–23. között három nap szabadság kivételével december 19-től 27-ig összesen kilenc egymást követő napot tölthetnek munka nélkül. Ebbe a két hétvége, a december 24-i pihenőnap és a karácsonyi munkaszüneti napok is beleszámítanak. A lehetőség természetesen a munkáltató által jóváhagyott szabadságtól és az egyéni munkabeosztástól függ; december 24-ét pedig az általános munkarend szerint december 12-én, szombaton kell ledolgozni.
