Friss számokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal a magyar fizetésekről. A szeptember 16-án megjelent, júliusi adatok szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó átlagkeresete már meghaladta az 523 ezer forintot. A statisztikában azonban szerepel egy másik összeg is, amely sokkal közelebb állhat ahhoz, amit a munkavállalók jelentős része ténylegesen hazavisz.
A bruttó átlagkereset 745 500 forint, a nettó átlagkereset pedig 523 300 forint volt 2026 júliusában. A fizetések éves összevetésben tovább emelkedtek, de a mediánkereset és az átlagkereset közötti különbség ismét megmutatja, miért nem feltétlenül tükrözi az országos átlag egy-egy dolgozó saját helyzetét.
Ennyi volt a nettó és a bruttó átlagfizetés júliusban
A KSH adatai szerint a bruttó átlagkereset 7,5 százalékkal, a nettó átlagkereset pedig 9,1 százalékkal haladta meg a 2025 júliusában mért értéket. A nettó bérek tehát gyorsabban emelkedtek, mint a bruttó fizetések.
Ebben nem kizárólag a munkáltatói béremelések játszottak szerepet. A családi adókedvezmény bővítése, valamint az anyákat érintő személyijövedelemadó-kedvezmények változása is hozzájárult ahhoz, hogy a nettó keresetek növekedése meghaladja a bruttó bérekét. Fontos azonban, hogy ezek a kedvezmények nem minden munkavállalót érintenek egyformán.
Van egy másik szám, amely sokkal többet elárulhat
Miközben a nettó átlagkereset 523 300 forint volt, a nettó mediánkereset mindössze 437 900 forintot tett ki. A két összeg között több mint 85 ezer forint a különbség. A medián azt mutatja meg, hogy a keresetek szerint sorba rendezett munkavállalók közül a középen elhelyezkedő mennyit keres. Vagyis az alkalmazottak egyik felének ennél alacsonyabb vagy legfeljebb ekkora, a másik felének pedig legalább ekkora a keresete. Az átlagot ezzel szemben a magasabb fizetések is felfelé húzhatják. Ezért fordulhat elő, hogy valaki jóval az 523 ezer forintos nettó átlag alatt keres, miközben a statisztika szerint országos szinten emelkednek a bérek.
A nettó mediánkereset egyébként 9,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ez arra utal, hogy a keresetek eloszlásának közepén is emelkedés történt, nem kizárólag az átlagos érték nőtt.
Az árak emelkedését is meghaladták a bérek
A KSH júliusban 7,8 százalékos reálkereset-növekedést mért. Ez azt jelenti, hogy a nettó átlagkereset emelkedése meghaladta az ugyanebben az időszakban mért, 1,2 százalékos fogyasztóiár-növekedést.
A reálkereset fontos mutató, mert nemcsak azt vizsgálja, hány forinttal nőtt a fizetés, hanem azt is, hogy az emelkedés hogyan viszonyul az árak változásához. Ugyanakkor az egyes háztartások kiadásai eltérhetnek az országos fogyasztói kosártól, ezért nem mindenki érzékeli ugyanúgy a vásárlóereje változását.
Prémiumok nélkül alacsonyabb az átlagkereset
Érdemes külön megnézni a rendszeres kereseteket is. A KSH szerint júliusban a prémiumok, jutalmak és egyhavi különjuttatások nélkül számított bruttó átlagkereset 706 900 forint volt, ami 7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi összeget.
Ez a mutató azért lehet hasznos, mert a munkavállalók havi alapfizetését jobban közelítheti, mint az egyszeri juttatásokat is tartalmazó teljes átlagkereset. A rendszeres kereset azonban szintén statisztikai átlag, nem pedig egy minden dolgozóra jellemző fizetés.
Önnek is ennyi a fizetése?
A júliusi adatok alapján a nettó átlagkereset 523 300 forint, a nettó mediánkereset pedig 437 900 forint volt. Aki a saját fizetését szeretné összevetni az országos adatokkal, annak érdemes mindkét számot figyelembe vennie.
A statisztika ráadásul a teljes munkaidőben alkalmazásban állók kereseteit mutatja, így nem írja le önmagában a részmunkaidősök, az egyéni vállalkozók vagy a munkával nem rendelkezők jövedelmi helyzetét. Az országos átlag tehát fontos gazdasági mutató, de egyetlen ember vagy család anyagi helyzetéről önmagában nem ad teljes képet.
