Sokan gondolják úgy, hogy a nyugdíj olyan jövedelem, amelyhez tartozás esetén sem nyúlhat a végrehajtó. Ez azonban nem így van. A hatályos szabályok alapján a nyugdíjból is történhet letiltás, és bizonyos esetekben akár az ellátás 50 százalékát is levonhatják. Magasabb nyugdíjnál pedig előfordulhat, hogy ennél is nagyobb összeg kerül végrehajtás alá. Van azonban egy védett minimum, amelynek általános tartozás esetén a nyugdíjasnál kell maradnia.
128 800 forint most a fontos határ
2026-ban a bruttó minimálbér 322 800 forint, ennek nettó összege 214 662 forint. A végrehajtás alól védett összeg a nettó minimálbér 60 százalékához igazodik, ami kerekítve 128 800 forint.
Ez azt jelenti, hogy ha valakinek a nyugdíja nem haladja meg a 128 800 forintot, abból főszabály szerint nem lehet végrehajtási levonást teljesíteni. A legfontosabb kivétel a gyermektartásdíj, amelynél ez a védelem nem érvényesül ugyanígy. A magasabb nyugdíjaknál is figyelembe kell venni ezt a védett összeget.
Alapesetben legfeljebb 33 százalékot vonhatnak le
A bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint a társadalombiztosítási nyugellátásból, a korhatár előtti ellátásból, a szolgálati járandóságból, a táncművészeti életjáradékból és az átmeneti bányászjáradékból főszabály szerint legfeljebb 33 százalék vonható le.
Vannak azonban olyan esetek, amikor a határ 50 százalékra emelkedik. Ilyen lehet a gyermektartásdíj behajtása, a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszakövetelése, illetve az, amikor egyszerre több letiltás is terheli a nyugdíjat.
Akár a nyugdíj felénél is többet elvihetnek
A szabályozásnak van egy kevésbé ismert része is. Ha a százalékos levonás után fennmaradó havi összeg meghaladja a 200 ezer forintot, a 200 ezer forint feletti rész korlátozás nélkül végrehajtás alá kerülhet. Emiatt egy magasabb összegű nyugdíjnál a tényleges levonás végül jóval meghaladhatja a nyugdíj 33, sőt akár az 50 százalékát is.
Egy 500 ezer forintos havi nyugdíjnál például általános, 33 százalékos letiltás esetén is több százezer forintos levonás jöhet szóba. A végrehajtási szabályok együttes alkalmazása miatt ebben a példában 366 ezer forint is levonható, így 134 ezer forint maradhat a nyugdíjasnál. Ez még meghaladja a 2026-os 128 800 forintos védett minimumot.
A 13. és 14. havi nyugdíjra külön szabály vonatkozik
Fontos különbség, hogy a nem havonta érkező egyszeri nyugdíjas juttatásokra nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a rendszeres havi nyugdíjra. A hatályos végrehajtási törvény külön nevesíti többek között a 13. havi és a 14. havi nyugdíjat, a nyugdíjprémiumot, a visszamenőleges emelés összegét és a szépkorúak jubileumi juttatását.
Ezekből nem lehet általános tartozás miatt ugyanúgy levonni, mint a havi nyugdíjból. Levonás elsősorban gyermektartásdíj-követelés, illetve bűncselekménnyel okozott kár miatt a sértett javára megállapított polgári jogi igény esetén történhet.
A bankszámlára érkező nyugdíjnál más szabály is beléphet
A havi nyugdíjból történő közvetlen letiltást nem szabad összekeverni azzal, amikor már a bankszámlán lévő pénzre vezetnek végrehajtást. A bankszámlán kezelt összegre külön szabályok vonatkoznak: természetes személy esetében a 200 ezer forint feletti számlaegyenleg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti sávban pedig szintén működik a minimálbér nettó összegének 60 százalékához kötött védelem.
Ez azért lényeges, mert attól, hogy egy juttatás a folyósítás pillanatában részben vagy egészben védett lehet, a bankszámlán lévő teljes összeg megítélése már eltérő szabályok szerint történhet.
Értesítést is kap a nyugdíjas
Ha a folyósított ellátást levonás érinti, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság tájékoztatja az érintettet a változásról. Az értesítésből kiderül, miért történik a levonás, és melyik hónaptól módosul a kifizetett összeg. A Magyar Államkincstár évente kiküldött nyugdíj-igazolása is tartalmazza az esetleges levonásokat.
A legfontosabb szám tehát 2026-ban a 128 800 forint. Általános végrehajtási tartozásnál ez jelenti a nyugdíj védett részét, miközben az ennél magasabb ellátásokból a tartozás t
