A 13. és a fokozatosan bevezetett 14. havi nyugdíj jelentős pluszpénzt jelenthet 2027 februárjában, de nem elég egyszerűen „2027-ben nyugdíjasnak lenni”. A jogosultságnál az is számít, hogy az érintett mikortól részesül nyugdíjban vagy más jogosító ellátásban. Emiatt lehetnek olyanok, akik 2027-ben már nyugdíjasok, mégsem kapják meg az adott évi pluszjuttatásokat.
A 13. havi nyugdíj mellett 2026-ban megkezdődött a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetése is. Az első évben a 14. havi juttatás egy teljes havi ellátás 25 százaléka volt. A Magyar Államkincstár hivatalos tájékoztatása szerint 2026 februárjában a rendes februári nyugdíj mellett a teljes 13. havi, valamint a 14. havi ellátás negyedrésze is járt a jogosultaknak.
A rendszer jogszabályi alapját a 2025. évi CXII. törvény teremtette meg, amely kimondta, hogy a 14. havi nyugdíjat 2026-tól fokozatosan vezetik be.
Kik kaphatják meg a 13. és 14. havi nyugdíjat?
A jelenlegi rendszer megértéséhez érdemes megnézni a 2026-os szabályt. A Magyar Államkincstár szerint az volt jogosult a 13. és 14. havi nyugdíjra, aki 2025 legalább egy napján, valamint 2026 februárjában is a meghatározott ellátások valamelyikében részesült. Ezek közé tartozik többek között az öregségi nyugdíj, az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj.
Ez azért különösen fontos a 2027-ben nyugdíjba készülők számára, mert a jogosultság nem pusztán attól függ, hogy valaki a februári kifizetés idején már nyugdíjas-e.
Ha a 2027-es jogosultsági szabály a jelenlegi konstrukció logikáját követi, annak lehet döntő jelentősége, hogy az érintett már 2026-ban is legalább egy napra jogosult volt-e a megfelelő ellátásra. A 2027-re vonatkozó pontos feltételeknél azonban mindig az akkor hatályos szabályozást kell figyelembe venni.
Ezért maradhat ki egy frissen nyugdíjba vonuló
Vegyünk egy egyszerű példát. Valaki 2026. december 31-ével megszünteti a munkaviszonyát, és 2027. január 1-jétől állapítják meg az öregségi nyugdíját.
Hiába lesz februárban már nyugdíjas, problémát jelenthet, ha a szabály előírja az előző naptári évben fennálló jogosultságot is. Ebben az esetben ugyanis 2026-ban még egyetlen napra sem részesült nyugdíjban.
Más helyzetben lehet az, akinek a nyugdíját már 2026. decemberében megállapítják. Nála már teljesülhet az előző évre vonatkozó feltétel is.
Ez az oka annak, hogy a nyugdíj kezdő időpontjának megválasztásánál akár egyetlen napnak is komoly pénzügyi jelentősége lehet.
Nem csak az öregségi nyugdíjasok érintettek
A „13. havi nyugdíj” elnevezés miatt könnyű azt gondolni, hogy kizárólag az öregségi nyugdíjasok kapják a pluszpénzt. A jogosultak köre ennél jóval szélesebb.
A 2026-os szabályozás alapján például az özvegyi nyugdíjban, árvaellátásban és szülői nyugdíjban részesülők is jogosultak lehettek, továbbá külön szabályok alapján számos más ellátáshoz – többek között rokkantsági és rehabilitációs ellátáshoz – is kapcsolódott 13. és 14. havi juttatás.
Érdekesség, hogy ha valaki több jogosító ellátásban részesül, a Kincstár tájékoztatása szerint a pluszjuttatást ellátásonként kell figyelembe venni.
Nők40 esetén is fontos lehet a kezdő időpont
A Nők40 keretében megállapított ellátás teljes értékű öregségi nyugdíjnak minősül. A Magyar Államkincstár hivatalos tájékoztatása ezt egyértelműen rögzíti.
Ez azt jelenti, hogy a Nők40-nel nyugdíjba vonulóknál is érdemes külön figyelni arra, melyik naptól állapítják meg a nyugdíjat.
Különösen érdekes lehet tehát annak a helyzete, aki 2026 végén már megszerezte a Nők40 jogosultságát, de csak 2027 elejétől szeretné igénybe venni a nyugdíját. Ilyenkor nemcsak azt érdemes kiszámolni, hogyan változik az induló nyugdíj összege, hanem a 13. és 14. havi juttatás jogosultsági feltételeit is célszerű ellenőrizni.
Egyetlen dátum akár több százezer forintot is jelenthet
Tegyük fel szemléltetésként, hogy valakinek 300 ezer forint a havi nyugdíja. Egy teljes 13. havi nyugdíj önmagában további 300 ezer forintot jelent.
Ehhez társulhat a 14. havi nyugdíj aktuális részlete. Így egy jogosultságot befolyásoló év végi vagy év eleji kezdő időpont pénzügyi hatása már nem feltétlenül néhány ezer forintos kérdés.
Ugyanakkor nem szabad pusztán a pluszjuttatás miatt automatikusan korábbra hozni a nyugdíjba vonulást. A kezdő időpont hatással lehet az induló nyugdíj kiszámítására, a valorizációra, a további szolgálati időre és arra is, hogy az érintett közben mennyi munkabért kereshet. A teljes pénzügyi hatást ezért egyénileg érdemes mérlegelni.
Erre figyeljen, aki 2026 végén vagy 2027 elején menne nyugdíjba
A legfontosabb tehát, hogy a nyugdíjkorhatár vagy a Nők40 feltételeinek teljesítése önmagában nem feltétlenül azonos a 13. és 14. havi juttatásra való jogosultsággal. A nyugdíj tényleges kezdő időpontja is döntő lehet.
Aki 2026 vége és 2027 eleje között választhatja meg nyugdíjazása időpontját, annak ezért célszerű még az igénylés előtt megnéznie az aktuális szabályokat. A hivatalos feltételeket és a jogosult ellátások körét a Magyar Államkincstár 13. és 14. havi nyugdíjról szóló tájékoztatójában lehet ellenőrizni.
