Sokan már most azt próbálják kiszámolni, mekkora nyugdíjra számíthatnak, ha 2027-ben vonulnak nyugdíjba. Egy egyszerű képlet azonban nem ad pontos választ: nem az utolsó fizetés határozza meg az ellátást, hanem a figyelembe vehető keresetek, azok valorizációja és a megszerzett szolgálati idő együtt. Mutatjuk, hogyan működik a számítás, és néhány konkrét példával azt is, milyen összegek jöhetnek ki.
A 2027-ben nyugdíjba készülők számára az egyik legfontosabb kérdés természetesen az, hogy mennyi pénz érkezhet majd havonta. Sokan abból indulnak ki, hogy a nyugdíj az utolsó fizetés meghatározott százaléka lesz, a magyar rendszer azonban ennél jóval összetettebb.
A nyugdíj megállapításakor főszabály szerint az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig megszerzett, figyelembe vehető keresetekből számított havi átlagkereset és az elismert szolgálati idő egyaránt számít. Emiatt két, jelenleg azonos fizetést kapó ember nyugdíja között akár jelentős különbség is kialakulhat.
Két adat döntő: az átlagkereset és a szolgálati idő
A korábbi évek kereseteit nem egyszerűen összeadják. A nyugdíjszámítás során a jogszabály szerinti eljárással nettósított kereseteket úgynevezett valorizációs szorzókkal igazítják a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez.
Ennek különösen nagy jelentősége lehet annak, aki évtizedekkel korábban a mai összegekhez képest alacsony nominális fizetést kapott. A valorizáció célja éppen az, hogy ezeket a régebbi kereseteket összehasonlíthatóbb szintre hozza.
A kapott havi átlagkeresetből azonban még nem lesz automatikusan ugyanekkora nyugdíj. A következő fontos tényező az elismert szolgálati idő.
A jelenlegi szabályok alapján például 20 év szolgálati időnél 53 százalék, 30 évnél 68 százalék, 40 évnél 80 százalék, 45 évnél pedig 90 százalék tartozik a nyugdíjskálához. – számolt be a Hóvége.
Konkrét példák: mennyi nyugdíj jöhet ki?
Nézzünk egy egyszerűsített számítást. Ha valakinek a nyugdíj megállapításánál figyelembe vehető havi átlagkeresete 400 000 forint, és 40 év szolgálati idővel rendelkezik, akkor:
400 000 × 80% = 320 000 forint.
Ugyanekkora, 400 ezer forintos számított átlagkereset mellett 30 év szolgálati idő esetén:
400 000 × 68% = 272 000 forint.
45 év szolgálati időnél pedig:
400 000 × 90% = 360 000 forint.
Ez jól mutatja, hogy nemcsak a kereset, hanem néhány további szolgálati év is komoly különbséget okozhat a megállapított nyugdíjban.
Ezek ugyanakkor kizárólag szemléltető példák. A tényleges számítás ennél összetettebb lehet, és többek között az átlagkereset összegétől függő további szabályokat is figyelembe kell venni.
Miért nem tudjuk még pontosan kiszámolni a 2027-es nyugdíjat?
Van egy olyan adat, amely jelenleg még hiányzik: a 2027-ben alkalmazandó valorizációs szorzók.
Ezeket később határozzák meg, ezért hiába ismeri valaki a szolgálati idejét és korábbi kereseteit, a 2027-ben induló nyugdíj pontos összegét még nem lehet teljes bizonyossággal előre meghatározni.
Ez fontos különbség a már megállapított nyugdíjak éves emeléséhez képest. A valorizáció elsősorban az újonnan megállapított nyugdíjak induló összegének kiszámításában játszik szerepet, míg a már nyugdíjban lévők ellátását az éves nyugdíjemelés szabályai érintik.
Mi történik azzal, aki 2027 elején vonul nyugdíjba?
Az év elején nyugdíjba vonulóknál előfordulhat, hogy a szükséges valorizációs szorzók még nem állnak rendelkezésre a végleges összeg megállapításához.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az érintettnek hónapokig pénz nélkül kell maradnia. Ilyen esetben nyugdíjelőleg megállapítására kerülhet sor, majd amikor rendelkezésre állnak a végleges számításhoz szükséges adatok, meghatározzák a tényleges nyugdíjösszeget és elszámolnak az addig folyósított összeggel.
Vagyis az év eleji nyugdíjba vonulás önmagában nem jelenti azt, hogy valaki elveszíti a később kiszámított végleges összeg különbözetét.
Nők40: ugyanúgy számít az összeg
A Nők40 esetében fontos különválasztani két dolgot: a jogosultság megszerzését és a nyugdíj összegének kiszámítását.
A kedvezmény lényege, hogy a szükséges jogosultsági idő teljesítésével egy nő az általános öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt is teljes öregségi nyugdíjra szerezhet jogosultságot.
Ez azonban nem jelent külön „Nők40 nyugdíjképletet”. Az ellátás összegének meghatározásakor ugyanazt a nyugdíjszámítási rendszert alkalmazzák.
Ha például a számított havi átlagkereset 350 000 forint, és a nyugdíj összegénél figyelembe vehető szolgálati idő alapján 80 százalékos mérték alkalmazható, az egyszerűsített példa:
350 000 × 80% = 280 000 forint.
Fontos ugyanakkor, hogy a Nők40 jogosultsági ideje és a nyugdíj összegének kiszámításakor figyelembe vett szolgálati idő nem minden esetben azonos fogalom, ezért ezt nem érdemes automatikusan egyenlőségjelként kezelni.
+1 fontos szempont: nem biztos, hogy mindegy, melyik évben indul a nyugdíj
Aki a nyugdíjba vonulás időpontját rugalmasan tudja megválasztani, annak különösen érdemes előzetes számítást végeznie. Az egymást követő években alkalmazott valorizációs szorzók eltérhetnek, közben további szolgálati idő és újabb kereset is bekerülhet a számításba.
Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy mindig megéri várni. A későbbi kezdő időpont esetleges magasabb havi nyugdíját össze kell vetni azzal is, hogy az érintett közben hány havi nyugdíjkifizetésről mondana le. Egy ilyen döntést ezért célszerű a saját kereseti és szolgálati adatok alapján meghozni.
Ezt érdemes már 2026-ban ellenőrizni
A 2027-ben nyugdíjba készülőknek nem feltétlenül érdemes megvárniuk az igénylés előtti utolsó heteket. Célszerű ellenőrizni, hogy a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban minden korábbi munkaviszony, szolgálati idő és kereseti adat megfelelően szerepel-e.
Erre szolgálhat a nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás. Ha például egy régi foglalkoztatási időszak hiányzik a nyilvántartásból, sokkal jobb ezt még a nyugdíjigény benyújtása előtt tisztázni.
Aki tehát arra keresi a választ, hogy „mennyi lesz a nyugdíjam 2027-ben?”, annak jelenleg a szolgálati idő és a nyilvántartott kereseti életpálya ellenőrzése a legfontosabb. A pontosabb számításhoz pedig meg kell várni a 2027-ben alkalmazandó valorizációs szorzókat.
A legfontosabb tanulság: két ember ugyanolyan utolsó fizetéssel és akár azonos életkorral is teljesen eltérő összegű nyugdíjat kaphat. A 2027-es induló nyugdíjat ugyanis nem az utolsó havi bér, hanem több évtized kereseti és szolgálati adatai határozzák meg.
