Szeptemberben kerülhetnek ismét előtérbe a nyugdíjasokat érintő intézkedések. Farkas András nyugdíjszakértő szerint a költségvetés átvilágításának lezárása után derülhet ki, mely korábbi vállalásokra van ténylegesen pénzügyi mozgástér. A tervek között a nyugdíjas SZÉP-kártya és a legalacsonyabb nyugdíjak jelentős emelése is szerepel.
A Tisza-kormány első 100 napjában nem történt átfogó változás a nyugdíjrendszerben, Farkas András szerint azonban ebből még nem következik, hogy a korábban bejelentett intézkedések elmaradnak. A nyugdíjszakértő az ATV Start műsorában arról beszélt, hogy először az államháztartás tényleges helyzetét kellett felmérni. Az első konkrét nyugdíjügyi bejelentéseket ezért szeptemberre várja.
„Én szeptemberre várom, hogy az első bejelentések már nyugdíjfronton is megtörténnek” – fogalmazott.
Nyugdíjas SZÉP-kártya lehet az egyik első intézkedés
Az egyik legfontosabb korábbi vállalás a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése. A tervek szerint a támogatás nem mindenkinek azonos összegben járna. A 250 ezer forint alatti havi nyugdíjjal rendelkezők évente 200 ezer forintot, míg a 250 és 500 ezer forint közötti nyugdíjat kapók 100 ezer forintot kaphatnának. Farkas András szerint a jövedelemhez igazodó rendszer igazságosabb lehet az olyan támogatásoknál, amelyekből minden nyugdíjas ugyanakkora összeget kap.
A szakértő számítása szerint ugyanakkor az intézkedés nagyságrendileg 350 milliárd forintos költségvetési kiadást jelenthet, így a bevezetés időpontja és pontos formája erősen függ a rendelkezésre álló forrásoktól.
120 ezer forintra emelkedhetne a minimálnyugdíj
A másik jelentős vállalás a jelenleg 28 500 forintos öregségi nyugdíjminimum 120 ezer forintra történő emelése. Farkas szerint azonban nem feltétlenül egy újabb, hosszú évekre befagyasztható fix összeg lenne a legjobb megoldás. Célszerűbbnek tartaná, ha a minimum valamilyen módon a szegénységi küszöbhöz vagy a megélhetési viszonyok változásához igazodna. A 120–140 ezer forint közötti alacsony nyugdíjaknál szintén indokoltnak tartana valamilyen korrekciót.
Egyelőre nincs hivatalosan kihirdetett időpont ezeknek a változtatásoknak a bevezetésére. Farkas szerint logikus lehetne a 2027. január 1-jei indulás, ez azonban jelenleg szakértői várakozás, nem bejelentett kormányzati döntés.
Nem csak a 120 ezer forint alatti nyugdíjak változhatnak
Van egy kevésbé hangsúlyozott része is a korábbi vállalásoknak: nemcsak azok járhatnak jobban, akiknek jelenleg 120 ezer forintnál alacsonyabb az ellátásuk. A TISZA programja szerint a 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjakat is külön megemelnék, ebben a sávban havi 6–12 ezer forintos pluszról volt szó. A program szerint ez mintegy 140 ezer nyugdíjast érinthet, a 140 ezer forint feletti ellátásoknál pedig differenciált emelést terveznek.
Ez azért fontos, mert így a változás jóval szélesebb kört érinthet annál, mint amit önmagában a „120 ezer forintos minimálnyugdíj” alapján gondolnánk. A pontos összegekhez és az indulás időpontjához azonban még szükség van a végleges szabályokra; maga a TISZA is jelzi, hogy a részleteket törvény és végrehajtási rendelet határozza majd meg.
A nyugdíjemelés rendszeréhez is hozzányúlhatnak
Az interjúban felmerült a svájci indexálás visszahozása is, amely az infláció mellett a keresetek változását is figyelembe veszi. Farkas András szerint a klasszikus svájci indexálásnak vannak hátrányai, ezért inkább olyan vegyes megoldás lehetne célszerű, amely garantálja az infláció kompenzálását, de a reálbérek növekedéséből is részesíti a nyugdíjasokat.
Ez azért lehet fontos, mert pusztán inflációkövető emelés mellett a nyugdíjak vásárlóereje ugyan megőrizhető, de ha a bérek ennél gyorsabban nőnek, a nyugdíjasok relatív jövedelmi helyzete fokozatosan romolhat.
Szeptember lehet az első fontos fordulópont
A következő hetekben ezért elsősorban nem az lesz érdekes, hogy egyszerre átalakítják-e a teljes nyugdíjrendszert, hanem hogy melyik korábbi vállalás kap először konkrét összeget, határidőt és költségvetési fedezetet. – számolt be a Blikk.
A nyugdíjas SZÉP-kártya, a 120 ezer forintos minimum és a nyugdíjemelés rendszerének átalakítása ugyanis három különböző intézkedés, eltérő költségvetési hatással. Amíg ezekről nem jelenik meg hivatalos döntés, a korábbi vállalásokat és a szakértő által felvázolt lehetséges időpontokat érdemes külön kezelni.
