Sulyok Tamás aláírta saját lemondását. Holnaptól nem ő a köztársasági elnök. Bejelentette, hogy aláírja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek következtében saját államfői megbízatása is megszűnik. Erről közösségi oldalán tájékoztatott. Amennyiben a jogszabály megjelenik a Magyar Közlönyben, a kihirdetést követő napon hatályba lép, és ezzel véget ér köztársasági elnöki mandátuma.
Több fontos változást is tartalmaz a módosítás
Az Alaptörvény módosítása számos alkotmányos és igazságügyi területet érint. A legfontosabb rendelkezések között szerepel, hogy ismét 70 év lesz az alkotmánybírák felső korhatára, így két hónapon belül megszűnik a 70 év feletti alkotmánybírák – köztük Polt Péter – megbízatása.
Emellett ismét az Alkotmánybíróság tagjai választhatják meg saját elnöküket, miközben az alkotmánybírák megbízatásának időtartama 12 évről 9 évre csökken.
A bírói függetlenséget érintő változások értelmében a bírák nagyobb beleszólást kapnak az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnökének megválasztásába, illetve visszahívásába. Az érintett vezetőket a jövőben hat évre választják meg, és újraválasztásukra nem lesz lehetőség.
Változik a képviselői ciklusok szabálya is
A módosítás 12 éves időkorlátot vezet be az országgyűlési képviselők számára. Ennek értelmében már a következő parlamenti választáson sem indulhatnak azok, akik korábban három teljes cikluson keresztül képviselőként dolgoztak.
A változtatások részeként:
- szűkül a kétharmados, vagyis sarkalatos törvények köre;
- létrejön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal alkotmányos alapja;
- október 1-jétől ismét megyéknek nevezik a vármegyéket;
- megszűnik a Költségvetési Tanács vétójoga;
- megszüntetik az Országgyűlési Őrséget;
- az Alkotmánybíróság ismét felülvizsgálhat bizonyos költségvetési és adóügyi jogszabályokat.
Idő előtt ér véget Sulyok Tamás megbízatása
Sulyok Tamást 2024-ben, Novák Katalin lemondását követően választotta köztársasági elnökké az Országgyűlés. Mandátuma eredetileg 2029. március 4-ig szólt volna.
Magyar Péter ugyanakkor már a választási kampány során jelezte, hogy kétharmados parlamenti felhatalmazás esetén módosítani kívánják az Alaptörvényt, és leváltják a korábbi parlamenti többség által megválasztott közjogi tisztségviselőket. A most elfogadott módosítás ennek a vállalásnak a részeként szünteti meg Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatását.
Sulyok Tamás megbízatásának megszűnését követően 30 napon belül új köztársasági elnököt kell választania az Országgyűlésnek. Az államfőválasztás időpontját az Országgyűlés elnöke tűzi ki, az új köztársasági elnök pedig a megválasztását követő nyolcadik napon foglalhatja el hivatalát.
Addig az államfő feladatait és jogköreit az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes látja el. Ez idő alatt a házelnöki feladatokat az egyik kijelölt alelnök veszi át.
Kik indulhatnak a köztársasági elnöki tisztségért?
Az Alaptörvény értelmében köztársasági elnökké bármely magyar állampolgár megválasztható, aki betöltötte a 35. életévét. A jelöltséghez ugyanakkor legalább 40 országgyűlési képviselő ajánlása szükséges, ami a parlamenti képviselők egyötödének felel meg.
A jelenlegi parlamenti erőviszonyok alapján a TISZA Párt mellett egyedül a 44 fős Fidesz-frakció rendelkezik elegendő képviselővel ahhoz, hogy önállóan állítson köztársasági elnökjelöltet. A KDNP és a Mi Hazánk ehhez más frakció támogatására is rászorulna.
2 hozzászólás
Comments are closed.