Jelentős nyugdíjreform körvonalazódik Németországban. Friedrich Merz német kancellár támogatásáról biztosított egy szakértői javaslatcsomagot, amely hosszú távon 70 évre emelné a nyugdíjkorhatárt. A tervek szerint a változás fokozatosan valósulna meg, és csak a 2090-es évek elejére érné el ezt a szintet.
A várható élettartamhoz kötnék a nyugdíjkorhatárt
A reformot kidolgozó szakértői bizottság egyik legfontosabb javaslata, hogy a nyugdíjkorhatár a jövőben automatikusan kövesse a várható élettartam alakulását. Ennek eredményeként a jelenleg érvényben lévő szabályokhoz képest a korhatár fokozatosan emelkedne, miközben megszűnne a korai, kedvezményes nyugdíjba vonulás több lehetősége is. Friedrich Merz szerint ezekre a lépésekre azért van szükség, hogy a nyugdíjrendszer hosszú távon is finanszírozható maradjon, és a fiatalabb generációkra ne háruljon aránytalanul nagy teher.
Több területen is átalakítanák a nyugdíjrendszert
A szakértői testület összesen 33 javaslatot fogalmazott meg. Ezek közül kiemelkedik, hogy:
- a kötelező nyugdíjjárulékok egy részét tőkepiaci befektetésekben helyeznék el a hosszabb távú hozamok érdekében;
- a kötelező járulékfizetést a jövőben a közalkalmazottakra és az egyéni vállalkozókra is kiterjesztenék;
- a nyugdíjrendszer finanszírozását új alapokra helyeznék az elöregedő társadalom miatt.
A 67 éves korhatár után jöhet az újabb emelés
Németországban a jelenlegi szabályozás szerint a nyugdíjkorhatár fokozatosan 67 évre emelkedik a 2030-as évek elejére. A most ismertetett elképzelések szerint ezt követően a korhatár tovább nőne. És a várható élettartam változását követve a 2090-es évek elejére elérhetné a 70 évet. A szakértők szerint erre azért lehet szükség, mert Németország lakossága gyors ütemben öregszik, miközben egyre kevesebb aktív dolgozó finanszírozza a folyamatosan növekvő számú nyugdíjast. – számolt be a Portfolio.
Vita alakult ki a korai nyugdíjazás miatt
A reformcsomag egyik legvitatottabb eleme, hogy megszűnne annak lehetősége, hogy a 45 év munkaviszonnyal rendelkezők 63 évesen levonás nélkül vonuljanak nyugdíjba. A bírálók szerint ez elsősorban azokat érintené hátrányosan, akik fizikailag megterhelő munkát végeznek, például az építőiparban vagy az egészségügyben dolgoznak. A javaslat készítői ugyanakkor úgy vélik, hogy a jelenlegi kedvezményt eddig elsősorban a magasabb keresetű, folyamatos munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók tudták kihasználni.
Még parlamenti döntés szükséges
A német kormány célja, hogy a reformcsomag még a parlament nyári szünete előtt napirendre kerüljön, azonban a javaslatokról még parlamenti vita és szavazás is várható. A változtatások tehát egyelőre nem léptek hatályba, de a német nyugdíjrendszer átalakítása már megkezdődött, és a következő évtizedek egyik legfontosabb társadalompolitikai kérdésévé válhat.
Mi a helyzet Magyarországon?
Magyarországon jelenleg 65 év az öregségi nyugdíjkorhatár, amely az 1957. december 31. után születettekre vonatkozik. A hatályos szabályok szerint nincs elfogadott kormányzati terv a nyugdíjkorhatár további emelésére, így a 65 éves korhatár továbbra is érvényben marad.
A hazai nyugdíjrendszert ugyanakkor Magyarországon is jelentős demográfiai kihívások érik. Az alacsony születésszám, a várható élettartam változása és az aktív dolgozók számának alakulása hosszabb távon itthon is fontos kérdéssé teheti a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. Egyelőre azonban nincs döntés és nincs hivatalos javaslat a nyugdíjkorhatár 65 év fölé emeléséről Magyarországon.
A most ismertetett, akár 70 éves nyugdíjkorhatárról szóló elképzelések kizárólag Németországot érintik. Ahol a reformról még parlamenti vita és döntés várható. Magyarországon jelenleg továbbra is a hatályos, 65 éves nyugdíjkorhatár van érvényben.
