Nyugdíjemelés: pluszpénz érkezik a nyugdíj mellé!
A hamarosan megalakuló kormány az ígéretekhez híven nyugdíjreformot hajthat végre. A változások mintegy 400 ezer olyan idős embert érintenek, akik a társadalmi átlaghoz képest alacsonyabb életszínvonalon élnek.
Az új kormány már 2026-ban megkezdheti a Tisza Párt nyugdíjjal kapcsolatos terveinek megvalósítását, de a változások nem egyszerre érkeznek. Az idei évben csak néhány intézkedés léphet életbe, a többi átalakítás várhatóan 2027-től következik – írja a 24.hu.
Nyugdíjemelés: pluszpénz érkezik a legrosszabb helyzetben lévőkhöz
A párt programjában fontos szerepet kap a nyugdíjrendszer átalakítása. A választási győzelem után Magyar Péter leendő miniszterelnök azt is bejelentette, hogy a legkisebb nyugdíjak emelését még idén megkezdik.
A tervek szerint bevezetnének egy minimum nyugdíjszintet. Ez az összeg havi 120 ezer forint lenne, és nemcsak az öregségi nyugdíjasokra, hanem a rokkantsági ellátásban részesülőkre is vonatkozna. A változtatás nagyjából 280 ezer ember számára jelentene könnyebbséget.
Emellett azok is számíthatnak emelésre, akik jelenleg 120 és 140 ezer forint közötti összegű nyugdíjat kapnak. Ebben a sávban további havi 6-12 ezer forintos növelést terveznek, ez pedig nagyjából 125 ezer embert érinthet.
Azt egyelőre nem lehet tudni, pontosan mikor érkezhetnek az emelések, mivel az új kormány megalakulására még pár napot várni kell. A költségvetés helyzete nem túl jó, de a szükséges, körülbelül 205 milliárd forintos forrás előteremthető.
A program további elemei később léphetnek életbe. A tervek között szerepel a magasabb nyugdíjak differenciált emelése (vagyis a nyugdíj alapján eltérő mértékben emelkedne az összeg), a nyugdíjasoknak szánt SZÉP-kártya bevezetése, az időskorúak járadékának megduplázása, valamint az ápolási díj jelentős emelése is. Ezek megvalósítása várhatóan csak 2027 után kezdődhet meg.
Hány nyugdíjas él mélyszegénységben hazánkban?
A magyar statisztikákban nem használják hivatalosan a „mélyszegénység” fogalmát a nyugdíjasokra. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ehelyett a szegénységi kockázatot méri, amely azt mutatja meg, hányan élnek a társadalmi átlaghoz képest nagyon alacsony jövedelemből.
