Nyugdíjasok, figyelem! Itt a táblázat, ekkora összegeket utalnak hamarosan!
Megjelent a Magyar Közlönyben a nyugdíjasok SZÉP-kártyájának bevezetéséről szóló kormányhatározat, amelyet Magyar Péter miniszterelnök jegyez. A dokumentum nemcsak azt rögzíti, hogy kik, mikor és mennyi pénzt kapnak, hanem azt is, miből fizeti az állam a támogatást. Ez utóbbi első ránézésre száraz költségvetési részletnek tűnik, valójában azonban sokat elárul arról, kik lehetnek még jogosultak a nyugdíjasokon kívül.
A határozat szerint a jövő évi kifizetéshez szükséges 89,5 milliárd forintot három különböző alap között osztják fel, és ezek közül az egyik az Egészségbiztosítási Alap, amelyből többek között a megváltozott munkaképességűek ellátásait fizetik.
A nyugdíjas SZÉP-kártyát Magyar Péter a jövő évi költségvetés bemutatásakor, október 19-én jelentette be a parlamentben. Az azóta eltelt hetekben sokan várták a részleteket, hiszen a kampányban még az is felmerült, hogy a támogatás már idén megérkezik. A most megjelent határozat egyértelművé teszi, hogy erre nem kerül sor: a támogatást négy lépcsőben, 2027 és 2030 között vezetik be, és az első részlet 2027. október 31-éig érkezik. A határozat egyúttal felhívja a pénzügyminisztert, hogy legkésőbb 2027. január 31-ig terjessze a kormány elé a részletes jogszabályok tervezetét. Ez azt jelenti, hogy a jövő év elején már pontosabb képet kaphatunk a felhasználás módjáról és a kártya kiadásáról. A támogatás 2027-től mintegy 2,2 millió embert érinthet – írja az Economx.
A határozat legfontosabb pontjai
A kormányhatározat szerint a kiegészítő támogatást azok kaphatják meg, akik Magyarországon élnek vagy tartózkodnak, nyugellátásban vagy a nyugdíjakkal azonos módon emelendő, a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított más ellátásban részesülnek, és az őket megillető ellátások együttes havi összege nem haladja meg az 500 ezer forintot. A meghatározás három feltételből áll. Az első a magyarországi lakóhely vagy tartózkodás, vagyis a külföldön élő magyar nyugdíjasok a jelenlegi megfogalmazás szerint nem kapják meg a támogatást. A második az ellátás típusa: nemcsak az öregségi nyugdíj, hanem más, a nyugdíjfolyósító által folyósított és a nyugdíjakkal azonos módon emelendő ellátás is jogosíthat. A harmadik a jövedelemhatár, amely az ellátások együttes összegére vonatkozik.
A támogatás összege két kategóriában alakul. Azok, akiknek az ellátásaik együttes havi összege nem haladja meg a 250 ezer forintot, a teljes bevezetés után évi 200 ezer forintot kapnak. Akiknek az ellátásaik 250 ezer forint felett, de legfeljebb 500 ezer forint, azok évi 100 ezer forintra lesznek jogosultak. A bevezetés négy lépcsőben történik: 2027-ben az éves támogatás 25 százaléka, 2028-ban 50 százaléka, 2029-ben 75 százaléka, 2030-ban pedig a teljes összeg jár. Az első, 2027-es részletet október 31-éig fizetik ki. A támogatást a tervek szerint pihenés mellett gyógyszerre és élelmiszerre is fel lehet majd használni, ami a hagyományos SZÉP-kártyáknál nem lehetséges.
A határozat két fontos feladatot ad a pénzügyminiszternek. Az első, hogy készítse elő a kiegészítő támogatásra vonatkozó jogszabályok tervezetét, és legkésőbb 2027. január 31-ig terjessze a kormány elé. A második, hogy gondoskodjon a jövő évi kifizetéshez szükséges 89,5 milliárd forint rendelkezésre állásáról a 2027-es központi költségvetésben. A kormányhatározat tehát a politikai döntést és a pénzügyi kereteket rögzíti, a részletes szabályokat egy később megjelenő jogszabály határozza meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a mostani határozat alapján még senki sem kap pénzt, a támogatás kifizetéséhez szükség van a végrehajtási jogszabályra is, amelynek tervezete a jövő év elején készül el.
Fontos megjegyezni, hogy a kormányhatározat nem jogszabály, hanem a kormány belső döntése, amely a kormány tagjaira és az irányítása alá tartozó szervekre nézve kötelező. A nyugdíjasok jogait és kötelezettségeit közvetlenül nem állapítja meg, ehhez a pénzügyminiszter által előkészítendő jogszabályra, valószínűleg kormányrendeletre lesz szükség. Ez nem jelenti azt, hogy a támogatás bizonytalan lenne, hiszen a kormány egyértelműen elkötelezte magát mellette, és a költségvetési fedezetet is biztosítja. Azt azonban igen, hogy a végleges szabályok még változhatnak a mostani határozathoz képest, például a jogosultság pontos feltételei, a felhasználás köre vagy a kifizetés módja tekintetében. A nyugdíjasoknak ezért érdemes a jövő év elején megjelenő jogszabályt is figyelemmel kísérniük.
Három alap, három célcsoport: miből fizetik?
A határozat egyik legérdekesebb része az, ahogyan a 89,5 milliárd forintot elosztják. A 2027-es központi költségvetésben a támogatás fedezetét három alap között osztják fel: 76 milliárd forint jut a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 12,8 milliárd forint az Egészségbiztosítási Alapnak, 700 millió forint pedig a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alapnak. A teljes összeg nagyjából 85 százaléka tehát a Nyugdíjbiztosítási Alapon keresztül érkezik, 14 százaléka az Egészségbiztosítási Alapon, alig 1 százaléka pedig a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alapon. Ez a felosztás nem véletlen: az egyes alapokból különböző ellátásokat finanszíroznak, és a támogatás fedezete ahhoz az alaphoz kerül, amelyből az adott jogosult ellátását fizetik.
A Nyugdíjbiztosítási Alapból fizetik az öregségi nyugdíjakat és a hozzátartozói nyugellátásokat, például az özvegyi nyugdíjat és az árvaellátást. Ez a legnagyobb tétel, hiszen a jogosultak túlnyomó többsége öregségi vagy özvegyi nyugdíjas. A 76 milliárd forint tehát elsősorban őket érinti. Ha figyelembe vesszük, hogy a 250 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezők 2027-ben 50 ezer, a 250 és 500 ezer forint közöttiek 25 ezer forintot kapnak, akkor ez az összeg nagyjából kétmillió jogosult támogatására elegendő, ami összhangban van a kormány által említett 2,2 millió érintettel. A pontos jogosulti létszám természetesen attól függ, hányan esnek az egyes kategóriákba, és hányan haladják meg az 500 ezer forintos határt.
Az Egészségbiztosítási Alapra jutó 12,8 milliárd forint azért érdekes, mert ebből az alapból a társadalombiztosítás egészségbiztosítási ellátásait fizetik. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló törvény szerint ide tartoznak a rokkantsági és rehabilitációs ellátások is. Ez arra utal, hogy a megváltozott munkaképességű személyek, akik rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülnek, szintén megkaphatják a nyugdíjas SZÉP-kártyát. A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alapra jutó 700 millió forint pedig valószínűleg olyan kisebb, szociális jellegű ellátásokat érint, amelyeket a nyugdíjfolyósító folyósít, és a nyugdíjakkal azonos módon emelnek. A pontos kört azonban csak a végrehajtási jogszabály rögzíti majd.
Rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülők is kaphatják?
A határozat megfogalmazása és a költségvetési felosztás alapján nagy valószínűséggel igen. A határozat nemcsak a nyugellátásban részesülőkről beszél, hanem azokról is, akik a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított, a nyugdíjakkal azonos módon emelendő más ellátásban részesülnek. A rokkantsági és a rehabilitációs ellátást a nyugdíjfolyósító folyósítja, és a nyugdíjakkal azonos módon emelik, így ezek a feltételek teljesülnek. Az Egészségbiztosítási Alapra jutó 12,8 milliárd forint pedig éppen az ilyen ellátásban részesülők támogatásának fedezetét biztosíthatja. Ez jó hír a megváltozott munkaképességű személyek számára, akik a korábbi bejelentések alapján nem voltak biztosak abban, hogy rájuk is vonatkozik a támogatás.
Évről évre: így nő a támogatás
A nyugdíjas SZÉP-kártya összege évről évre nő, egészen 2030-ig, amikor eléri a teljes összeget. Az alábbi táblázat mutatja, mennyi pénz jár az egyes években a két kategóriában:
| Év | 250 ezer Ft-ig | 250 ezer Ft felett 500 ezer Ft-ig |
|---|---|---|
| 2027 (25%) | 50 000 Ft | 25 000 Ft |
| 2028 (50%) | 100 000 Ft | 50 000 Ft |
| 2029 (75%) | 150 000 Ft | 75 000 Ft |
| 2030-tól (100%) | 200 000 Ft | 100 000 Ft |
| Összesen 2027–2030 | 500 000 Ft | 250 000 Ft |
A táblázatból látszik, hogy az első évben viszonylag szerény összeg érkezik, de a támogatás négy év alatt jelentősen megnő. A 250 ezer forint alatti ellátással rendelkezők a négy év alatt összesen 500 ezer forintot kapnak, a 250 és 500 ezer forint közöttiek pedig 250 ezer forintot. 2030-tól a kisebb ellátásúak évi 200 ezer forintot kapnak, ami havi lebontásban közel 16 700 forintnak felel meg, ez már érezhető kiegészítés a mindennapi kiadásokhoz. Fontos azonban tudni, hogy a későbbi évek összegei a mostani határozat alapján tervezettek, és minden évben szükség van a költségvetési fedezetre. A jövőbeli kormányzati döntések és a gazdasági helyzet befolyásolhatja, hogy a tervek a mostani formában megvalósulnak-e.
Mennyit költ a kormány a nyugdíjasokra?
Kármán András pénzügyminiszter a 2027-es költségvetés parlamenti vitájában arról beszélt, hogy a nyugdíjasokat érintő intézkedésekre jelentős összeget fordít a kormány. A tervek szerint 238 milliárd forint jut a jövő évi, 3 százalékos nyugdíjemelésre, 123 milliárd forintot fordítanak az alacsony ellátások felzárkóztatására, vagyis a 146 ezer forint alatti nyugdíjak sávos emelésére, és 90 milliárd forintot szánnak a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetésére. Ez összesen mintegy 450 milliárd forint. A miniszterelnök szerint ez jóval több annál, mint amennyit az előző kormány a nyugdíjasokra tervezett. Az összeg nagy része a januári emelésre megy, amely minden nyugdíjast érint, a sávos emelés és a SZÉP-kártya viszont célzottan a kisebb nyugdíjúakat segíti.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az alacsony nyugdíjak felzárkóztatására és a SZÉP-kártyára szánt összeg együttesen meghaladja a 14. havi nyugdíj második heti részének 155 milliárd forintos forrásigényét. Ez a mondat a kormány érvelésének kulcsa. Az előző kormány tervei szerint a 14. havi nyugdíjat fokozatosan vezették volna be, és 2027-ben már két heti nyugdíj járt volna februárban. A mostani kormány ezt nem folytatja, a 14. havi nyugdíjból csak az egyheti részlet marad meg. A második heti részlet elmaradása 155 milliárd forint megtakarítást jelent, a sávos emelés és a SZÉP-kártya pedig együtt 213 milliárd forintba kerül. A kormány tehát összességében többet költ a nyugdíjasokra, de másképp osztja el a pénzt.
A minisztérium számításai szerint a két heti 14. havi nyugdíj 310 milliárd forintba került volna. Ehelyett az egyheti 14. havi nyugdíj 155 milliárd, a SZÉP-kártya első részlete 90 milliárd, a 146 ezer forint alatti nyugdíjak külön emelése pedig 123 milliárd forintba kerül, ami összesen 368 milliárd forint. A különbség tehát 58 milliárd forint a nyugdíjasok javára, legalábbis összességében. A kérdés azonban az, hogy ki nyer és ki veszít ezen az átrendezésen. A 14. havi nyugdíj arányos a havi nyugdíjjal, vagyis a magasabb nyugdíjúak többet kapnak belőle, a sávos emelés és a SZÉP-kártya viszont a kisebb nyugdíjúaknak kedvez. Az átrendezés tehát a nyugdíjak közötti különbségek mérséklését szolgálja.
Érdemes azt is látni, hogy a nyugdíjkiadások finanszírozása egyre nagyobb kihívást jelent a költségvetésnek. A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei, vagyis a befizetett járulékok, már évek óta nem fedezik a teljes nyugdíjkiadást, így a központi költségvetésnek jelentős összeggel kell kiegészítenie az alapot. A 13. és a 14. havi nyugdíj, valamint a különböző pluszjuttatások ezt a terhet tovább növelik. A SZÉP-kártya fedezetét is a központi költségvetés biztosítja, nem a nyugdíjjárulékok. A nyugdíjas szervezetek egy része szerint ez nem baj, a lényeg, hogy legyen költségvetési fedezete. Mások szerint viszont a hosszú távú megoldás a nyugdíjrendszer átfogó reformja lenne, nem az újabb és újabb kiegészítő juttatások bevezetése.
SZÉP-kártya vagy 14. havi nyugdíj? A számok összevetése
Hogy egy adott nyugdíjas jobban vagy rosszabbul jár-e a változással, az elsősorban a nyugdíja összegétől függ. A 14. havi nyugdíj második heti részlete a havi nyugdíj negyede lett volna. Egy havi 150 ezer forintos nyugdíjasnál ez 37 500 forint, egy havi 200 ezer forintosnál 50 ezer, egy havi 300 ezer forintosnál 75 ezer, egy havi 400 ezer forintosnál pedig 100 ezer forint. A SZÉP-kártya első részlete ezzel szemben a 250 ezer forint alattiaknál 50 ezer, a 250 és 500 ezer forint közöttieknél 25 ezer forint. Ebből látszik, hogy a 200 ezer forint alatti nyugdíjasok már 2027-ben jobban járnak a SZÉP-kártyával, mint a 14. havi nyugdíj második heti részletével, a magasabb nyugdíjúak viszont rosszabbul.
Ha a sávos emelést is figyelembe vesszük, a kép még egyértelműbb. A 146 ezer forint alatti nyugdíjasok a sávos emelés révén havonta 6–17 ezer forinttal kapnak többet a 3 százalékos általános emelésen felül, ami évente akár 200 ezer forintot is jelenthet a 13. és 14. havi nyugdíjjal együtt. Számukra a változás egyértelműen kedvező. A 200 és 250 ezer forint közötti nyugdíjasoknál a SZÉP-kártya és a 14. havi nyugdíj elmaradt hete nagyjából kiegyenlíti egymást. A 250 ezer forint feletti nyugdíjasok viszont rosszabbul járnak, hiszen a SZÉP-kártyán csak 25 ezer forintot kapnak, a 14. havi nyugdíj elmaradt hete pedig náluk 60–125 ezer forint is lehet. A kormány tehát tudatosan a kisebb nyugdíjúak felé tolja el a támogatásokat.
Hosszabb távon a kép árnyaltabb. A SZÉP-kártya összege évről évre nő, és 2030-ra eléri a 200, illetve 100 ezer forintot. A 14. havi nyugdíj teljes bevezetése viszont a korábbi tervek szerint 2028-ra egy teljes havi nyugdíjat jelentett volna. Egy havi 200 ezer forintos nyugdíjasnál ez 200 ezer forint, vagyis nagyjából annyi, mint a SZÉP-kártya teljes összege 2030-ban. Egy havi 300 ezer forintos nyugdíjasnál viszont a 14. havi nyugdíj 300 ezer forint lett volna, a SZÉP-kártya pedig csak 100 ezer forint. Hosszú távon tehát a 200 ezer forint feletti nyugdíjúak egyértelműen rosszabbul járnak a változással, a kisebb nyugdíjúak viszont a SZÉP-kártya és a sávos emelés révén jobban. Fontos azonban, hogy a 14. havi nyugdíj teljes bevezetésének sem volt meg a költségvetési fedezete.


