5 perce érkezett! Januártól megszüntetik a nyugdíjasoknál ezt az ellátást!

5 perce érkezett! Januártól megszüntetik a nyugdíjasoknál ezt az ellátást!

Egyre több nyugdíjas dönt úgy, hogy a nyugdíja mellett tovább dolgozik. Van, akinek a megélhetéshez kell a kiegészítő jövedelem. Van, aki egyszerűen szereti a munkáját, és nem szeretne egyik napról a másikra otthon maradni. Megint mások azért vállalnak munkát, mert a munkahelyükön szükség van a tapasztalatukra.

A változásra Farkas András nyugdíjszakértő, a Nyugdíjguru hívta fel a figyelmet. A szakértő évek óta azt hangoztatta, hogy a közszférára vonatkozó korlátozás elavult, és már nincs valódi indoka. A jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat most éppen ezt a szabályt törölné el, sőt ennél tovább is megy: a korhatár előtti ellátások és több más, nyugdíjszerű juttatás mellett is megszűnne a kereseti korlát. Fontos azonban tudni, hogy a változás egy törvényjavaslatban szerepel, amelyet a parlament jelenleg tárgyal. A javaslatot a kormánypárti többség várhatóan elfogadja, de a végleges szabályok csak a zárószavazás és a kihirdetés után válnak biztossá, ezért érdemes figyelemmel kísérni a fejleményeket.

Mi változik pontosan január 1-jétől?

A legfontosabb változás egyszerűen összefoglalható: a tervek szerint 2027. január 1-jétől a közszférában ugyanúgy korlátozás nélkül lehet a nyugdíj mellett dolgozni, mint a versenyszférában. Aki öregségi nyugdíjasként közalkalmazotti, kormánytisztviselői vagy más, a közszférára jellemző jogviszonyban dolgozik, annak a nyugdíja már nem szünetelne. Az érintett tehát a havi fizetését és a havi nyugdíját is megkapná, ugyanúgy, mint egy nyugdíjas, aki egy magáncégnél, boltban, irodában vagy gyárban dolgozik tovább. Ez gyökeres változás ahhoz képest, ami több mint egy évtizede volt érvényben. A közszférában dolgozó nyugdíjasoknak eddig sokszor komoly anyagi döntést kellett hozniuk arról, hogy megéri-e egyáltalán tovább dolgozniuk, ha közben a nyugdíjukról le kell mondaniuk.

A változás jelentősége akkor látszik igazán, ha forintban gondolkodunk. Ha valakinek havi 250 ezer forint a nyugdíja, és egy olyan közszférás munkakörben dolgozik, ahol a nyugdíjat eddig szüneteltetni kellett, akkor évente nagyjából hárommillió forintnyi nyugdíjtól esett el. Ez sokak számára azt jelentette, hogy a munkavállalás alig hozott többet annál, mintha otthon maradtak volna és felvették volna a nyugdíjukat. Különösen azoknál volt ez szembetűnő, akiknek a közszférás fizetése nem volt sokkal magasabb a nyugdíjuknál. Ilyen helyzetben a legtöbben inkább a nyugdíjat választották, és elhagyták a munkahelyüket, holott a tudásukra és a tapasztalatukra a munkáltatónak továbbra is szüksége lett volna. A tervezett változással ez a dilemma megszűnne.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a változás nem csak az öregségi nyugdíjasokat érinti. A korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban és a bányászok egészségkárosodási járadékában részesülőknél is megszűnne az a kereseti korlát, amely miatt eddig az ellátásukat szüneteltetni kellett, ha az éves keresetük túllépett egy bizonyos összeget. Rájuk is vonatkozott továbbá a közszférás szüneteltetési szabály. Ezek a változások együtt azt jelentik, hogy 2027-től az ellátások mellett végzett munkavállalás egységesebb és kiszámíthatóbb lenne. Az érintetteknek nem kellene többé fejben tartaniuk, hogy mikor érik el a keretösszeget, vagy hogy az adott munkahely melyik kategóriába tartozik.

Fontos kiegészítés, hogy a változás a nyugdíj és a fizetés egyidejű folyósításáról szól, nem pedig arról, hogy a közszférában ki dolgozhat tovább a nyugdíjkorhatár után. A közszférás jogviszonyokra a munkáltatói oldalon továbbra is a saját szabályaik vonatkoznak, így az, hogy valakit a munkáltató továbbfoglalkoztat-e, vagy új munkakörbe felvesz-e nyugdíjasként, nem automatikus. A javaslat csak annyit mond ki, hogy ha valaki nyugdíjasként közszférás jogviszonyban dolgozik, a nyugdíját emiatt nem kell szüneteltetni. Aki tehát most fontolgatja, hogy nyugdíj mellett visszatér egy közszférás munkahelyre, annak érdemes a munkáltatóval is egyeztetnie a lehetőségekről, és tájékozódnia arról, milyen jogviszonyban, milyen feltételekkel foglalkoztatnák. A pénzügyi akadály azonban a tervek szerint jövőre eltűnik.

Hogyan működött eddig a szüneteltetés?

A közszférában dolgozó nyugdíjasokra vonatkozó szüneteltetési szabályt 2013-ban vezették be. A szabály lényege az volt, hogy ha egy öregségi nyugdíjas közalkalmazotti, kormánytisztviselői, köztisztviselői vagy más, a jogszabályban felsorolt közszférás jogviszonyban dolgozott, akkor a nyugdíja folyósítását az adott jogviszony idejére szüneteltetni kellett. A szünetelés a jogviszony kezdetét követő hónap első napjától tartott a jogviszony megszűnésének hónapja végéig. Az érintett ilyenkor nem veszítette el a nyugdíjasi státuszát, továbbra is nyugdíjasnak minősült, csak a nyugdíját nem kapta meg. Amikor a közszférás jogviszonya megszűnt, ezt igazolnia kellett, és ezt követően újra folyósították számára a nyugdíjat. A rendszer tehát nem vette el a nyugdíjat, de amíg valaki dolgozott, addig nem fizette ki.

A szabály bevezetésének idején a kormány azzal érvelt, hogy a közszférában nem indokolt, hogy valaki egyszerre kapjon fizetést és nyugdíjat, hiszen mindkettő végső soron közpénzből származik. Ez az érvelés azonban sokak szerint nem volt meggyőző. A nyugdíj ugyanis nem ajándék, hanem a munkával töltött évek alatt befizetett járulékok után járó ellátás, amelyet az érintett megszolgált. A közszférás fizetés pedig az elvégzett munka ellenértéke, amelyet ugyanúgy megszolgál, mint bármely más munkavállaló. A két jövedelem tehát két külön jogcímen jár, és nehéz megindokolni, miért kellene az egyikről lemondani a másik miatt. Ráadásul ugyanez a nyugdíjas, ha egy magáncégnél vállalt volna munkát, mindkét jövedelmét gond nélkül megkapta volna. Ez az egyenlőtlenség sokak szemében igazságtalannak tűnt.

A szüneteltetés a gyakorlatban sok bonyodalmat is okozott. Az érintetteknek figyelniük kellett arra, hogy a jogviszonyuk kezdetét és végét időben bejelentsék, a munkáltatóknak és a nyugdíjfolyósító szervnek pedig adminisztrálniuk kellett a szünetelést és az újraindítást. Ha valaki rövidebb időre, például néhány hónapos helyettesítésre vállalt munkát, a nyugdíja szünetelése és újraindítása arányaiban sok papírmunkával járt. Arról nem is beszélve, hogy sokan nem is tudták pontosan, az adott munkahely és jogviszony beletartozik-e a szüneteltetési körbe, hiszen a szabályok idővel egyre bonyolultabbak lettek, ahogy újabb és újabb kivételeket építettek be a jogszabályba. Egy egységes, mindenkire egyformán vonatkozó szabály ezen a téren is jelentős egyszerűsítést hozna.

Kik voltak eddig kivételek?

Az évek során a szüneteltetési szabály alól több kivételt is beépítettek a jogszabályba, elsősorban azokon a területeken, ahol súlyos munkaerőhiány volt. Nem kellett szüneteltetni a nyugdíjat azoknál a közalkalmazottaknál, kormánytisztviselőknél és hasonló közszolgálati jogviszonyban állóknál, akik szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, gyermekellátási, köznevelési, szakképzési vagy egészségügyi területen dolgoztak. Ez azt jelentette, hogy például egy nyugdíjas pedagógus, aki tovább tanított egy iskolában, vagy egy nyugdíjas szociális gondozó, aki egy idősotthonban dolgozott tovább, a fizetése mellett a nyugdíját is megkaphatta. Ezek a kivételek fontosak voltak, hiszen ezeken a területeken a nyugdíjas munkavállalók sokszor nélkülözhetetlenek voltak az ellátás fenntartásához.

Az egészségügyi dolgozók helyzete külön történet. Nekik korábban egy sajátos megoldást alakítottak ki: a nyugdíjuk szünetelt, de a kieső jövedelmüket egy úgynevezett jövedelemkiegészítéssel pótolták. Ezt a megoldást a szakértő meglehetősen bonyolultnak és ellentmondásosnak tartotta, és a jogszabályt végül módosították. A kormány tavalyi döntése alapján 2026. január 1-jétől az egészségügyi dolgozók már korlátozás nélkül megkaphatják a keresetük mellett a nyugdíjukat is. A kivételek köre tehát fokozatosan bővült, de továbbra is maradtak olyan közszférás területek, ahol a szüneteltetés érvényben volt. Ilyen volt például egy kormányhivatalban, egy minisztériumban vagy egy önkormányzati hivatalban dolgozó nyugdíjas, akinek a nyugdíja 2026-ban is szünetelt. A tervezett változás nekik hozná a legnagyobb előrelépést.

Miért tartották okafogyottnak a korlátozást?

Farkas András már évek óta azt hangoztatta, hogy a közszférára vonatkozó korlátozás okafogyott, és a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben kifejezetten káros. Magyarországon számos területen komoly munkaerőhiány van, és a közszféra sem kivétel ez alól. A tapasztalt, nyugdíjas munkavállalók megtartása sok esetben jelentős segítséget jelentene a munkáltatóknak, hiszen ők ismerik a munkafolyamatokat, a jogszabályokat és a helyi viszonyokat, és a fiatalabb kollégák betanításában is szerepet vállalhatnak. A szüneteltetési szabály azonban sok nyugdíjast arra ösztönzött, hogy a korhatár elérésekor hagyja el a munkahelyét. Így a munkáltatók elveszítették a tapasztalt munkatársaikat, az érintettek pedig a munkával járó kiegészítő jövedelmet és a közösséget is.

A kivételek egyre bővülő köre maga is jól mutatta, hogy a szabály nem igazán működik. Ha egy szabály alól folyamatosan újabb és újabb kivételeket kell tenni, mert a gyakorlatban akadályozza a fontos közfeladatok ellátását, az arra utal, hogy maga a szabály hibás. A kivételek ráadásul újabb igazságtalanságokat szültek: egy iskolában dolgozó nyugdíjas megkaphatta a nyugdíját, egy kormányhivatalban dolgozó viszont nem, holott mindketten a közszférában dolgoztak, és mindketten megszolgálták a nyugdíjukat. Az egységes szabályozás ezt az egyenlőtlenséget is megszüntetné. A szakértők szerint ezért a tervezett változás nemcsak a nyugdíjasoknak kedvező, hanem az egész közszféra működésének is jót tehet, mert egyszerűbbé és igazságosabbá teszi a rendszert.

A demográfiai helyzet is a változás mellett szól. A magyar társadalom öregszik, egyre több ember éri el a nyugdíjkorhatárt, miközben a munkaképes korú lakosság száma csökken. Ilyen körülmények között egyre fontosabb, hogy azok, akik szeretnének és tudnak dolgozni, a nyugdíjkorhatár után is aktívak maradhassanak. Sok mai nyugdíjas jó egészségnek örvend, és szívesen dolgozna tovább legalább részmunkaidőben, ha ez anyagilag is megérné neki. A nyugdíj melletti munkavégzés ráadásul nemcsak pénzügyi szempontból lehet előnyös. Sokak számára a munka a napi rutin, a társas kapcsolatok és a hasznosság érzése miatt is fontos, ami a lelki és a testi egészségre is jó hatással lehet. Egy rugalmasabb szabályozás tehát több szempontból is előnyös lehet.