Már nemcsak százalékokról és távoli elképzelésekről beszélnek a jövő évi minimálbér kapcsán. A keddi bértárgyaláson a kormány konkrét javaslatot tett: 7,5 százalékkal emelné a minimálbért, a garantált bérminimumot pedig 6,5 százalékkal növelné. Ha ezekben az összegekben sikerül megállapodni, januártól bruttó 347 ezer forint körül alakulhat a legkisebb kötelező munkabér.
A részletekről Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökségi tagja beszélt a Klubrádióban, nyilatkozatát a HR Portál ismertette. A szakszervezeti vezető szerint az ajánlat elfogadható kiindulópont lehet, de a munkáltatói oldal egyelőre nem támogatja teljes egészében. Végleges döntés tehát még nincs, a tárgyalások folytatódnak.
Ennyi lehet a minimálbér és a garantált bérminimum 2027-ben
A jelenlegi minimálbér bruttó 322 800 forint. A most felvetett 7,5 százalékos emeléssel ez 347 010 forintra nőne, ami havi 24 210 forintos bruttó különbséget jelent. Egy teljes év alatt ez 290 520 forinttal több bruttó kereset lenne annál, mint amennyit valaki változatlan alapbér mellett kapna.
A garantált bérminimum jelenleg bruttó 373 200 forint. A kormány által javasolt 6,5 százalékos növeléssel 397 458 forintra emelkedne, vagyis havi 24 258 forinttal lenne magasabb a mostani összegnél.
A két kötelező bér között tehát továbbra is jelentős különbség maradna. A garantált bérminimum azoknak jár, akik olyan munkakörben dolgoznak, amely legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget követel meg. Nem önmagában a dolgozó bizonyítványa számít, hanem a betöltött munkakör előírt követelménye.
Miért kerültek lejjebb a korábbi béremelési elképzelések?
A tárgyalások kezdetén még jóval távolabb álltak egymástól a felek. A munkáltatók 4 százalék körüli emelést tartottak elfogadhatónak, a szakszervezetek viszont 12–14 százalékos növekedést szerettek volna.
Ehhez képest a 7,5 százalékos javaslat már kompromisszumos megoldásnak tűnhet. Székely Tamás szerint a gazdaság jelenlegi helyzetében nehéz lenne kétszámjegyű minimálbér-emelést elérni. A vállalkozások költségei, az energiaárak és a gazdasági kilátások mind befolyásolják, mekkora béremelést tudnak vállalni a cégek.
A munkáltatói érdekképviseletek egyelőre óvatosak. A minimálbér emelése ugyanis nemcsak a dolgozóknak jelent magasabb fizetést, hanem a cégeknek is többletkiadást okoz. Különösen azoknál a kisebb vállalkozásoknál lehet ez érzékeny kérdés, ahol sokan keresnek a kötelező bérminimum közelében.
A nettó fizetés ennél nagyobb mértékben is emelkedhet
Van egy másik változás is, amely miatt a dolgozók végül nagyobb növekedést tapasztalhatnak a bankszámlájukon, mint amit a bruttó béremelés önmagában indokolna.
A kormány 2027-re adójóváírás bevezetését tervezi. Ennek eredményeként a minimálbéren a személyi jövedelemadó tényleges mértéke a jelenlegi 15 százalékról 9 százalékra csökkenne. A kedvezmény nem kizárólag a minimálbéreseket érintené, mert a tervek szerint a magasabb keresetűek is részesülnének belőle egy meghatározott jövedelemhatárig.
Ez azért lényeges, mert a béremelés és az adócsökkentés két külön változás. Az egyik a bruttó fizetést növeli, a másik azt befolyásolja, mennyi marad a dolgozónál a levonások után.
A pontos nettó összeg azonban még nem tekinthető véglegesnek. Ahhoz a minimálbér-megállapodás mellett a jövő évi adószabályok elfogadására is szükség van. Az egyéni kedvezmények, például a családi adókedvezmény szintén módosíthatják a kézhez kapott összeget.
Nem csak a minimálbéren dolgozókat érintheti a döntés
Egy minimálbér-emelés hatása nem áll meg azoknál, akik pontosan a kötelező legkisebb bért keresik. Ha a legalacsonyabb fizetések emelkednek, a valamivel többet kereső munkavállalók is joggal vethetik fel, hogy az ő bérüket mikor rendezik.
Gondoljunk egy olyan dolgozóra, aki jelenleg bruttó 400 ezer forintot keres egy szakképzettséget igénylő munkakörben. Ha a garantált bérminimum közel 397 500 forintra nőne, az ő fizetése már alig haladná meg a kötelező alsó határt. Ez ugyan nem jelent automatikus további béremelési jogosultságot, de a munkahelyi bértárgyalásokon fontos szempont lehet.
Székely Tamás is arra számít, hogy a magasabb bérkategóriákban újabb egyeztetésekre lesz szükség. A szakszervezetek szerint a vállalatoknak nem lenne szerencsés úgy emelniük a legkisebb fizetéseket, hogy közben a régebb óta dolgozók keresete alig változik.
Mikor születhet meg a végleges megállapodás?
A november 10-i tárgyalás után az álláspontok közeledtek, de a munkáltatói és munkavállalói oldal még nem írta alá a megállapodást. Székely Tamás szerint a következő időszakban akár gyorsan is lezárulhatnak az egyeztetések, ha a munkaadók is készek további engedményekre.
Abban is vita van, hogy egyetlen évre vagy hosszabb időszakra állapodjanak meg. A korábbi hároméves bérmegállapodás tapasztalatai miatt a szakszervezeti vezető most inkább az egyéves egyezséget támogatja. Szerinte ilyen bizonytalan gazdasági környezetben nehéz több évre előre megbízható számokat meghatározni.
A dolgozóknak tehát még érdemes megvárniuk a hivatalos döntést. A most nyilvánosságra került bruttó 347 ezer forintos minimálbér és a közel 397,5 ezer forintos garantált bérminimum már konkrét tárgyalási ajánlatból következik, de 2027 januárjától csak akkor ezek lesznek a kötelező összegek, ha a felek elfogadják, és a szabályozást is kihirdetik.
