Sokan úgy gondolják, hogy 40 év munkaviszony után egyszerűen az utolsó fizetésük 80 százaléka lesz a nyugdíjuk. A valóság ennél jóval összetettebb. A jelenlegi szabályok szerint 40 év elismert szolgálati idő valóban 80 százalékos nyugdíjszorzót jelent, de ezt nem a legutolsó havi bérre, hanem a nyugdíjszámítás során meghatározott életpálya-átlagkeresetre alkalmazzák.
A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint az öregségi nyugdíj összege alapvetően két tényezőtől függ: az elismert szolgálati időtől és az 1988. január 1-jétől figyelembe vehető keresetekből kiszámított havi átlagkeresettől.
40 év szolgálati időnél 80 százalék a szorzó
A hivatalos nyugdíjtáblázat szerint 35 év szolgálati időnél az átlagkereset 73 százaléka, 40 évnél 80 százaléka, 45 évnél 90 százaléka, 50 vagy több évnél pedig 100 százaléka képezi az öregségi nyugdíj alapját. Ez azonban nem azt jelenti, hogy aki ma például nettó 500 ezer forintot keres, automatikusan 400 ezer forintos nyugdíjra számíthat. A számításnál az 1988 óta megszerzett, figyelembe vehető kereseteket vizsgálják, ezeket pedig valorizációs szorzókkal igazítják a nyugdíjazáshoz közelebbi kereseti szinthez.
Ezért két ember akkor is eltérő összegű nyugdíjat kaphat, ha mindketten pontosan 40 év szolgálati idővel rendelkeznek.
Mennyit jelenthet a 80 százalék a gyakorlatban?
Egyszerű példával számolva, ha valakinek a nyugdíjszámítás során megállapított havi átlagkeresete 300 ezer forint, akkor 40 év szolgálati idő mellett ennek 80 százaléka, vagyis 240 ezer forint lehet a számítás kiindulópontja. 350 ezer forintos nyugdíjalap esetén ez 280 ezer forint, 400 ezer forintnál 320 ezer forint, 500 ezer forintos nyugdíjalapnál pedig 400 ezer forint lenne. Ezek csak szemléltető példák. A tényleges nyugdíjösszeg mindenkinél egyedi, mert a teljes kereseti életpályát és az elismert szolgálati időt külön vizsgálják.
Már egy-két plusz év is számíthat
A 40 év nem jelenti azt, hogy onnantól már nem emelkedik a nyugdíjszorzó. A Magyar Államkincstár táblázata szerint 41 év szolgálati időnél már 82 százalék, 42 évnél 84 százalék, 43 évnél 86 százalék, 45 évnél pedig 90 százalék a szorzó. Ez azt jelenti, hogy azonos nyugdíjalap mellett néhány további szolgálati év is érzékelhető különbséget jelenthet az induló nyugdíj összegében.
Nem ugyanaz a munkaviszony és a szolgálati idő
Ez az egyik legfontosabb részlet, amit sokan csak közvetlenül a nyugdíj előtt vesznek észre. A köznyelvben gyakran 40 év munkaviszonyról beszélünk, a nyugdíjszámítás azonban szolgálati idővel dolgozik. Bizonyos esetekben az adott időszak csak arányosan számít bele a nyugdíj összegéhez figyelembe vett szolgálati időbe. Ilyen lehet például az az időszak, amikor a járulékalapot képező kereset nem érte el a minimálbért. Ez részmunkaidős foglalkoztatásnál, bizonyos kisadózói időszakoknál vagy őstermelői jogviszonynál is előfordulhat. Ezért önmagában az, hogy valaki naptár szerint 40 éve dolgozik, még nem minden esetben jelenti azt, hogy a nyugdíj összegének kiszámításánál is pontosan 40 év teljes szolgálati időt vesznek figyelembe.
A Nők 40 szabálya sem teljesen ugyanaz
Különösen fontos megkülönböztetni a nyugdíj összegének kiszámításához használt szolgálati időt a Nők 40 kedvezményhez szükséges jogosultsági időtől. A Nők 40 programnál 40 év jogosultsági idő szükséges a korhatár előtti nyugdíjba vonuláshoz. A jogosultsági időbe azonban nem minden olyan időszak számít bele, amely általános szolgálati időnek minősülhet.
A nyugdíj összegének kiszámításánál viszont a jogosultsági időnek nem minősülő, de szolgálati időként elismert napokat is figyelembe vehetik. Emiatt előfordulhat, hogy valakinek a Nők 40 jogosultságához éppen 40 éve van, de a nyugdíj összegének kiszámításánál ennél több szolgálati időt vesznek figyelembe.
Ezt érdemes ellenőrizni még a nyugdíj előtt
Aki néhány éven belül nyugdíjba készül, annak nem érdemes pusztán a saját számításaira hagyatkoznia. Célszerű időben ellenőrizni, hogy a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban minden munkaviszony, kereset és szolgálati idő megfelelően szerepel-e. Ha például egy régebbi munkaviszony hiányzik a nyilvántartásból, azt később munkakönyvvel, foglalkoztatói igazolással vagy más dokumentummal is szükséges lehet bizonyítani.
A 40 év tehát fontos határ a nyugdíjszámításban, de önmagában nem mondja meg, mekkora nyugdíj jár majd. A valódi összeghez együtt kell ismerni az elismert szolgálati időt és a teljes kereseti életpályából számított nyugdíjalapot.
