Új adózási szabályokról beszélt a kormány képviselője a GKI Gazdaságkutató szeptember 22-i konferenciáján. Kövesdy Attila adóügyi államtitkár közlése szerint a tervek között szerepel a KATA visszahozatala, az alacsony jövedelműeknek szánt személyijövedelemadó-jóváírás és egy új vagyonadó bevezetése is. Az államtitkár azt ígérte, hogy több jogszabálytervezetet néhány héten belül társadalmi egyeztetésre bocsátanak.
A bejelentések sokakat érinthetnek, de fontos különbséget tenni a politikai szándék, a nyilvánosságra hozott törvénytervezet és a már hatályos szabály között. A konferencián elhangzottak alapján még nem lehet biztosan megmondani, hogy egy adott vállalkozó pontosan milyen feltételekkel választhatná az új KATA-t, vagy egy munkavállaló mekkora szja-jóváírást kaphatna.
Visszatérhet a KATA, és szja-jóváírás is érkezhet
Kövesdy Attila arról beszélt, hogy a KATA-t visszahozzák, de a részletes feltételeket a beszámoló szerint nem ismertette. Egyelőre így nem tudni, kik választhatnák az új szabályozást, mennyi lenne a fizetendő adó, illetve milyen ügyfélkörrel dolgozhatnának az érintett vállalkozók. A jelenleg működő vállalkozásoknak ezért nem célszerű kizárólag a bejelentés alapján adózási módot váltaniuk.
Az államtitkár január 1-jétől az alacsony jövedelműeknek szánt szja-jóváírás bevezetését is kilátásba helyezte. A konkrét jövedelemhatárokról, összegekről és az igénybevétel módjáról azonban még nem hangzott el minden részlet. A várható nettó fizetés változását csak ezek ismeretében lehet majd személyre szabottan kiszámítani.
Egymilliárd forint felett évente 1 százalékos vagyonadót terveznek
A konferencián ismertetett elképzelés szerint a vagyonadó értékhatára egymilliárd forint lenne, az ezt meghaladó vagyonrészre pedig 1 százalékos adó vonatkozna. Az államtitkár szerint nem egyszeri befizetésről, hanem ismétlődő adóról lenne szó. A tervezett adóalapba az ingatlanok és a vállalati részesedések is bekerülhetnének, a belföldi és külföldi vagyonelemeket egyaránt figyelembe véve. – számolt be az Economx.
A részletszabályok itt is meghatározók lesznek. A közzétételre váró tervezetből derülhet ki például, hogyan értékelnék az ingatlanokat és a céges tulajdonrészeket, milyen tartozásokat lehetne figyelembe venni, valamint miként akadályoznák meg ugyanazon vagyon többszöri adóztatását. Ezek nélkül egy konkrét magánszemély várható fizetési kötelezettsége még nem állapítható meg.
Mennyi lenne a vagyonadó a bejelentett képlet szerint?
A tervezett értékhatár jelentősége egy egyszerű példával érthető meg. Ha valakinek a szabályok szerint megállapított adóköteles vagyona 1,2 milliárd forint lenne, akkor az egymilliárd feletti rész 200 millió forintot tenne ki. Ennek 1 százaléka évi 2 millió forint. Kétmilliárd forintos adóköteles vagyon esetén az értékhatár feletti egymilliárd forint 1 százaléka évi 10 millió forint lenne.
Ez kizárólag a konferencián ismertetett értékhatár és adókulcs alapján készült szemléltető számítás, nem egy elfogadott jogszabály szerinti személyes adókalkuláció. Különösen a vállalati részesedések és az ingatlanok értékelési szabályai módosíthatják majd, hogy a gyakorlatban mekkora összeg minősül adóköteles vagyonnak.
A NAV ellenőrzéseinél is változást helyeztek kilátásba
Az államtitkár a Nemzeti Adó- és Vámhivatal működésének átalakításáról is beszélt. Elmondása szerint a kormány azt várja, hogy az ellenőrzések ne csak a kisebb vállalkozásokra irányuljanak, hanem a nagyobb gazdasági szereplőkre is. A konferencián a nagyvállalatok közteherviselésének esetleges növelése is felmerült, de ehhez kapcsolódó konkrét adókulcsokat a beszámoló nem ismertetett.
A következő hetekben ezért a jogszabálytervezetek megjelenése lesz a döntő. A vállalkozóknak elsősorban a KATA jogosultsági feltételeit és költségeit, a munkavállalóknak az szja-jóváírás pontos szabályait, a vagyonadóval érintett személyeknek pedig az adóalap meghatározását érdemes figyelniük. A bejelentett elképzelések addig nem tekinthetők már alkalmazandó adószabályoknak.
