Új ellenőrzési rendszer bevezetésére készül a kormány, amely jelentős változást hozhat a magyar politikusok vagyoni helyzetének vizsgálatában. Magyar Péter miniszterelnök szeptember 17-én bejelentette, hogy a kabinet haladéktalanul az Országgyűlés elé terjeszti a politikusok vagyonosodási vizsgálatáról szóló törvényjavaslatot. A tervek szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal akár húsz évre visszamenőleg is ellenőrizhetné a tisztségviselők vagyongyarapodását.
Nemcsak a jelenlegi politikusokat érintené az új szabályozás, hanem azokat is, akik az elmúlt öt évben távoztak bizonyos közéleti tisztségekből. A vizsgálatok során a hozzátartozók vagyona is az adóhatóság látókörébe kerülhetne.
Kik számíthatnak vagyonosodási vizsgálatra?
A tervezet az országgyűlési képviselők mellett a miniszterelnökre, a miniszterekre, az államtitkárokra, a kormánybiztosokra és a miniszterelnöki biztosokra is kiterjedne. A szabályozás egyik lényeges eleme, hogy a tisztség megszűnésével nem érne véget az ellenőrzés lehetősége. A megbízatásukat befejező politikusok esetében harminc napon belül automatikusan megindulna a vagyonosodási vizsgálat.
Az újonnan hivatalba lépő politikusoknál az első megbízatás kezdetétől számított két év elteltével kezdődhetne meg az ellenőrzés.
Ingatlanokat, bankszámlákat és vállalkozásokat is ellenőrizhetnek
A NAV feladata az lenne, hogy megállapítsa, összhangban áll-e a politikusok vagyona a bevallott és leadózott jövedelmükkel. Ennek érdekében az adóhatóság áttekinthetné az érintettek ingatlanjait, bankszámláit, befektetéseit, biztosításait és vállalkozásokban meglévő érdekeltségeit. Az így összegyűjtött adatokat összevetnék a vagyonnyilatkozatokkal és a hivatalosan igazolt jövedelmekkel.
A miniszterelnöki bejelentés alapján az ellenőrzés akár húsz évre visszamenőleg is vizsgálhatná a vagyongyarapodást. A NAV azt is ellenőrizhetné, ha felmerülne, hogy egy politikus valamely vagyonelemét más személy vagy vállalkozás nevére helyezte át.
Mi történik, ha nem igazolható a vagyon eredete?
A tervezett eljárás első szakaszában az adóhatóság kockázatelemzést végezne. Amennyiben az ellenőrzés nem tárna fel problémát, az ügyet lezárnák. Ha azonban a NAV olyan eltérést találna a vagyon és az igazolt jövedelmek között, amely adófizetési mulasztásra vagy jogellenes eredetű jövedelemre utalhat, részletes adóellenőrzés következhetne. Bűncselekmény gyanúja esetén az ügy a NAV nyomozóhatóságához kerülhetne, illetve más illetékes szerveket is értesíthetnének.
Fontos ugyanakkor, hogy egy nagyobb vagyon vagy egy jelentős vagyongyarapodás önmagában nem bizonyít jogsértést. A vagyon származhat például örökségből, ajándékozásból vagy más jogszerű forrásból is. Az ellenőrzés célja annak tisztázása lenne, hogy a vagyoni helyzet mögött megfelelően igazolható források állnak-e.
Ötmillió forintos adóhiány felett nyilvánosságra kerülhetnek a nevek
Az új rendszer a vizsgálatok eredményeinek nyilvánosságát is érintené. A tervek szerint a NAV havonta beszámolna arról, hány politikust ellenőrzött, hány esetben indult részletes adóellenőrzés, és hány ügyben merült fel bűncselekmény gyanúja. Ha egy jelenlegi vagy korábbi politikusnál jogerősen legalább ötmillió forintos adóhiányt állapítanának meg, az érintett neve, tisztsége és a megállapított adóhiány összege is felkerülne az adóhatóság nyilvános listájára.
Ez azt jelenti, hogy nem pusztán egy vizsgálat megindítása, hanem a jogerősen megállapított adóhiány alapján történhetne meg a név közzététele.
Miben jelentene újdonságot a vagyonosodási vizsgálat?
A politikusoknak jelenleg is vannak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségeik. A vagyonnyilatkozat azonban elsősorban az érintett által közölt vagyoni adatokat tartalmazza. A most bejelentett rendszer ennél szélesebb körű ellenőrzést tenne lehetővé. A NAV különböző pénzügyi és vagyoni adatok felhasználásával vizsgálhatná, hogy a megszerzett vagyon mögött milyen igazolt jövedelmek állnak.
Magyar Péter közlése szerint az új szabályozás a kormánypárti és az ellenzéki politikusokra egyaránt vonatkozna.
Mikor léphet életbe az új rendszer?
A szeptember 17-i bejelentés még nem jelenti azt, hogy a vagyonosodási vizsgálatok új rendszere már hatályba lépett. A kormány a törvényjavaslat benyújtását jelentette be, amelyet az Országgyűlésnek még meg kell tárgyalnia. A részletes szabályokat, az ellenőrzések pontos menetét és a hatálybalépés időpontját a végleges jogszabály határozhatja meg.
A következő időszakban ezért az lesz a meghatározó, milyen formában fogadja el az Országgyűlés a javaslatot, és pontosan milyen ellenőrzési jogosítványokat kap a NAV.
