Ismét előtérbe került az euró magyarországi bevezetése. A kormány 2030-ra tűzte ki a közös európai fizetőeszköz átvételét, ám ez egyelőre célkitűzés, nem véglegesen jóváhagyott dátum. A szeptember 17-én megjelent gazdasági elemzés szerint Magyarországnak előbb több pénzügyi és jogi feltételt kell teljesítenie ahhoz, hogy a forintot felválthassa az euró.
A kérdés a háztartásokat is érinti: egy esetleges átálláskor a fizetéseket, a nyugdíjakat, a megtakarításokat és a bolti árakat is euróban kellene nyilvántartani. Arról azonban még nincs döntés, hogy pontosan mikor és milyen végleges átváltási árfolyamon történne meg a váltás.
2030-ra szeretnék bevezetni az eurót
A Tisza-kormány célja, hogy Magyarország 2030-ra csatlakozzon az euróövezethez. A Pénzcentrumnak nyilatkozó Isztin Péter közgazdász szerint ez megfelelő gazdaságpolitikai lépések és uniós együttműködés mellett nem feltétlenül kizárt, de a céldátum teljesíthetősége több feltételtől függ.
Magyarország az Európai Unióhoz történő 2004-es csatlakozásakor vállalta, hogy a feltételek teljesítése után bevezeti az eurót. Az uniós szabályok azonban nem írnak elő minden tagállam számára azonos csatlakozási évet.
Az Európai Bizottság Magyarországról szóló tájékoztatása jelenleg nem tüntet fel jóváhagyott bevezetési dátumot. A 2030-as év tehát politikai cél, amelynek megvalósulásához gazdasági felkészülésre és uniós döntésekre is szükség lesz.
Mi akadályozza most az euró bevezetését?
Az euró átvételéhez meghatározott feltételeknek, az úgynevezett konvergenciakritériumoknak kell megfelelni. Ezek az inflációra, az államháztartás helyzetére, a hosszú lejáratú kamatokra és az árfolyam stabilitására vonatkoznak. Emellett a magyar jogszabályokat, köztük a jegybank működésére vonatkozó előírásokat is összhangba kell hozni az uniós követelményekkel.
Az Európai Bizottság 2026 júniusában közzétett értékelése szerint Magyarország akkor nem teljesítette az euró bevezetésének feltételeit. A vizsgálatban szereplő, 12 hónapra számított magyar infláció 3,3 százalék volt, meghaladva az adott értékelésben alkalmazott 2,7 százalékos referenciaértéket.
A költségvetési hiány is akadály: a Pénzcentrum által ismertetett adat szerint a GDP 4,7 százalékát tette ki, miközben az uniós referenciaérték 3 százalék. Az államadósság a GDP körülbelül 77 százaléka volt. A 60 százalék feletti adósság önmagában nem minden esetben kizáró ok, de megfelelő csökkenő pályát kell felmutatni.
Miért fontos a forint árfolyama?
Az euró bevezetése előtt a forintnak legalább két éven át részt kell vennie az ERM II nevű európai árfolyam-mechanizmusban. Ebben a rendszerben a valuta árfolyamának meghatározott keretek között, súlyos feszültségek nélkül kell alakulnia.
Magyarország 2026 szeptemberében még nem tagja ennek a mechanizmusnak. Ez különösen fontossá teszi a következő évek menetrendjét: az euró átvétele nem történhet meg pusztán egy kormányzati bejelentés nyomán.
A jelenlegi napi euróárfolyamot ráadásul nem szabad összekeverni azzal a végleges átváltási árfolyammal, amelyet egy jövőbeli csatlakozás során állapítanának meg. Utóbbiról még nincs döntés.
Mit jelentene az euró a fizetéseknek és a megtakarításoknak?
Egy későbbi átálláskor a forintban meghatározott pénzösszegeket a hivatalosan rögzített átváltási árfolyam alapján euróban kellene kifejezni. Ez érintené a munkabéreket, a nyugdíjakat, a bankszámlák egyenlegét és számos szerződésben szereplő összeget is.
Az euró bevezetése önmagában nem jelenti azt, hogy a fizetések vagy a megtakarítások vásárlóereje automatikusan nőne. A családok számára az árak, a bérek és az infláció későbbi alakulása is meghatározó lenne.
A bolti átállás részletes szabályairól, az árak esetleges kettős feltüntetéséről és a készpénzcsere gyakorlati menetrendjéről Magyarországon még nem jelentettek be végleges intézkedéseket.
Milyen érvek hangzottak el az euró mellett és ellen?
A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Barabás Gyula államtitkár az euró mellett érvelve az árfolyam-ingadozásból eredő kockázatok csökkenését és a gazdasági kiszámíthatóságot emelte ki. Isztin Péter közgazdász szerint az átváltási költségek megszűnése a külfölddel kereskedő vállalkozásoknak is előnyt jelenthet.
Navracsics Tibor ugyanazon a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy az euró bevezetése önmagában nem garantál gazdasági sikert. Az önálló valuta feladásával Magyarország a saját árfolyam- és monetáris politikájának egy részéről is lemondana, így bizonyos gazdasági helyzetekben kevesebb különálló eszköze maradna.
A szeptember 17-i helyzet alapján tehát 2030 a kormány által megjelölt cél, de a forint leváltásának napja még nem ismert. A következő mérföldköveket a gazdasági mutatók javulása, az árfolyam-mechanizmushoz való csatlakozás és az uniós jóváhagyási folyamat jelenti.
