Komoly mozgás indult az európai energiapiacon közvetlenül a fűtési szezon előtt. Hétfőn jelentősen megugrott a földgáz nagykereskedelmi ára, a meghatározó európai TTF-jegyzés pedig olyan szintre emelkedett, amire 2022 vége óta nem volt példa.
Az egy hónapos határidős földgáz ára a kereskedés során több mint 5 százalékkal emelkedett, és megawattóránként 83,75 euró környékére került. Az energiaárak idei mozgása különösen látványos: az európai gáz ára 2026 eleje óta csaknem a háromszorosára emelkedett.
Miért ugrott meg ennyire a gáz ára?
A piac elsősorban a közel-keleti ellátási kockázatok miatt ideges. A befektetők attól tartanak, hogy a Hormuzi-szoros körül kialakult helyzet tartósan megnehezítheti a cseppfolyósított földgáz, vagyis az LNG szállítását Európa felé.
Ez azért különösen fontos, mert Európa az elmúlt években egyre nagyobb mértékben támaszkodott LNG-szállítmányokra. Ha ezekből kevesebb érkezik, az európai országoknak ugyanazért a rendelkezésre álló gázmennyiségért kell versenyezniük, ami felfelé hajthatja az árakat.
A tél közeledtével egyre nagyobb a tét
A helyzetet nehezíti, hogy az európai országoknak a fűtési szezon kezdete előtt fel kell tölteniük gáztárolóikat. A legfrissebb piaci adatok szerint az elmúlt időszakban lassult a készletek feltöltésének üteme, miközben a Nyugat-Európába érkező LNG mennyisége is visszaesett.
Ha a kínálat szűk marad, miközben a hidegebb idővel nő a kereslet, még élesebb verseny indulhat a földgázért. Ez nemcsak a piaci gázárra lehet hatással, hanem közvetve az ipar, az áramtermelés és számos termék előállítási költségeire is.
Drágább lesz emiatt a magyar családok fűtése?
A magyar háztartások szempontjából fontos különbséget tenni az európai tőzsdei gázár és a lakosság által fizetett tarifa között. A nagykereskedelmi ár hétfői megugrása önmagában nem jelenti azt, hogy ugyanennyivel nő a magyar családok következő gázszámlája.
A jelenlegi szabályok szerint egy lakossági felhasználási helyen évente legalább 1729 köbméter földgáz vásárolható rezsicsökkentett áron. A kedvezményes időszak augusztus 1-jétől a következő év július 31-éig tart. Az éves keret fölötti fogyasztásra más árszabás vonatkozik.
Vagyis a mostani európai piaci áremelkedés egyelőre elsősorban energiapiaci kockázatot jelent. A magyar lakossági tarifák csak akkor változnának közvetlenül, ha az azokat meghatározó szabályozás is módosulna.
Más módon is megérezhetjük a magas gázárat
A magas európai energiaár ugyanakkor akkor is hatással lehet a gazdaságra, ha a lakossági gázár nem változik. A földgáz fontos költsége az iparnak, a mezőgazdaságnak, a műtrágyagyártásnak és bizonyos villamosenergia-termelő erőműveknek is.
Ha a magas ár hosszabb ideig fennmarad, az növelheti a vállalkozások költségeit, ami később egyes termékek és szolgáltatások áraiban is megjelenhet. Az energia drágulása az infláció szempontjából is kockázatot jelenthet.
A következő hetek döntőek lehetnek
A gázpiacon most elsősorban azt figyelik, sikerül-e rendezni a Hormuzi-szoros körüli konfliktust, hogyan alakulnak az LNG-szállítások, és milyen gyorsan tudják Európában feltölteni a tárolókat a tél előtt.
Amennyiben a közel-keleti szállítási problémák tartósak maradnak, a fűtési szezon kezdete további nyomást helyezhet az európai gázárakra. Ha viszont enyhülnek az ellátással kapcsolatos félelmek, az gyorsan lefelé is mozdíthatja a most rendkívül magas árszintet.
A magyar családok számára ezért jelenleg nem az a legfontosabb üzenet, hogy biztosan drágul a lakossági fűtés, hanem az, hogy az európai energiapiacon ismét komoly kockázatok jelentek meg közvetlenül a téli időszak előtt.
