Ismét napirendre került az euró magyarországi bevezetése. Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a 64. Közgazdász-vándorgyűlésen beszélt arról, milyen feltételek mellett lehet sikeres Magyarország csatlakozása az euróövezethez. A jegybankelnök szerint nem önmagában az a fontos, hogy minél gyorsabban lecseréljük a forintot, hanem az, hogy a magyar gazdaság megfelelő állapotban legyen a váltáskor.
Ez azért különösen aktuális, mert a magyarok nagy többsége már támogatja az euró bevezetését, miközben az Európai Bizottság legfrissebb hivatalos értékelése alapján Magyarország jelenleg még nem teljesíti a csatlakozás valamennyi feltételét.
Varga Mihály: nem a leggyorsabb euróbevezetés a cél
Varga Mihály szerint három alapvető feltétel szükséges ahhoz, hogy Magyarország sikeresen vezethesse be az eurót. Az első a megfelelő társadalmi támogatottság, a második egy felkészült és versenyképes reálgazdaság, a harmadik pedig egy világos és kiszámítható euróbevezetési stratégia.
A jegybankelnök hangsúlyozta, hogy önmagában a maastrichti kritériumok kipipálása még nem garantál sikeres csatlakozást. A cél szerinte nem egyszerűen a gyorsaság, hanem az, hogy Magyarország olyan gazdasági helyzetben lépjen be az eurózónába, amely hosszabb távon is fenntartható.
A magyarok 80 százaléka támogatja az eurót
A társadalmi támogatottsággal jelenleg kevésbé van probléma. A legutóbbi Eurobarométer-felmérés szerint a magyarok mintegy 80 százaléka támogatja az euró magyarországi bevezetését. Ez rendkívül magas arány, ugyanakkor érdekes ellentmondás, hogy mindössze körülbelül minden negyedik válaszadó gondolja úgy, hogy Magyarország már fel is készült a közös pénz használatára.
Varga Mihály szerint éppen ezért a következő időszak legfontosabb feladata nem pusztán egy céldátum kijelölése, hanem a gazdasági feltételek megteremtése.
Most nem az infláció jelenti a legnagyobb problémát
A jegybankelnök szerint Magyarország helyzetében fontos változás történt. Úgy látja, hogy jelenleg nem elsősorban inflációs, hanem növekedési problémával küzd a magyar gazdaság. Az euró bevezetéséhez ugyanis nem elegendő az árstabilitás. Arra is szükség van, hogy a gazdasági felzárkózás újrainduljon, javuljon a versenyképesség, valamint a bérek emelkedése összhangban legyen a termelékenység növekedésével.
Varga Mihály szerint az MNB feladata elsősorban az árstabilitás biztosítása, és úgy fogalmazott: az eurócsatlakozás „az infláción nem fog múlni”.
De hol tartunk valójában az euró feltételeivel?
Erre már nemcsak becslések vannak. Az Európai Bizottság 2026. június 24-én kiadott konvergenciajelentésében részletesen megvizsgálta Magyarország helyzetét. A Bizottság összegzése egyértelmű volt: Magyarország jelenleg még nem teljesíti az euró bevezetésének feltételeit. Az egyik akadály az infláció volt. A 2026 májusáig számított tizenkét havi magyar átlagos infláció 3,3 százalék volt, miközben az adott vizsgálatban alkalmazott referenciaérték 2,7 százalékot tett ki.
Azóta az infláció jelentősen mérséklődött, vagyis ezen a területen valóban közelebb kerülhetett az ország az elvárt szinthez.
A költségvetés nagyobb akadály lehet
Sokkal nehezebb kérdés az államháztartás helyzete. Az euró bevezetésének egyik fontos feltétele, hogy a költségvetési hiány főszabály szerint ne haladja meg a GDP 3 százalékát. Magyarország 2025-ös hiánya 4,7 százalék volt. Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése 2026-ra ráadásul 6,2 százalékos hiánnyal számolt. Az államadósságnál a maastrichti referenciaérték a GDP 60 százaléka. Magyarország államadóssága 2025-ben 74,6 százalék volt, a Bizottság 2026-ra pedig 75,1 százalékot prognosztizált.
Ez is mutatja, miért beszélt Varga Mihály arról, hogy az euróra való felkészülés feszesebb és kiszámíthatóbb költségvetési politikát követelhet meg.
A kamatoknál sem teljesült még a feltétel
Kevésbé ismert, hogy az euró bevezetésének a hosszú távú kamatszintre vonatkozó feltétele is van. Az Európai Bizottság júniusi jelentése szerint Magyarország tizenkét havi átlagos hosszú lejáratú kamata 6,7 százalék volt, miközben az akkori referenciaérték 5,1 százalékot tett ki. Magyarország tehát ezt a kritériumot sem teljesítette a legutóbbi hivatalos vizsgálatban. A helyzet ugyanakkor javult: a jelentés szerint 2026 májusára a magyar hosszú távú kamat már 5,7 százalékra csökkent.
Van egy feltétel, amelyet nem lehet néhány hónap alatt teljesíteni
Talán ez a legfontosabb plusz információ az euró lehetséges magyarországi bevezetési dátumának megítéléséhez. Magyarország forintja jelenleg még nem tagja az ERM II árfolyam-mechanizmusnak. Az uniós szabály szerint egy eurót bevezetni kívánó országnak legalább két éven keresztül részt kell vennie az ERM II-ben úgy, hogy közben pénznemének árfolyama ne térjen el jelentősen a meghatározott középárfolyamtól, és ne kerüljön sor annak leértékelésére. Vagyis attól a pillanattól, hogy Magyarország belép az ERM II-be, még legalább két év szükséges ennek a kritériumnak a teljesítéséhez. Ez a gyakorlatban az egyik legfontosabb időbeli korlát.
2030-ban jöhet a magyar euró?
A jelenlegi kormányzati tervekben 2030 fontos célként jelenik meg, az Európai Bizottság Magyarországról szóló hivatalos euróoldala ugyanakkor jelenleg még azt tünteti fel, hogy Magyarországnak nincs formálisan rögzített euróbevezetési céldátuma.A kettő nem feltétlenül jelent ellentmondást. Egy politikai vagy gazdaságpolitikai célkitűzés még nem ugyanaz, mint az uniós csatlakozási folyamatban hivatalosan rögzített bevezetési dátum.
Ráadásul nem Magyarország dönt egyedül arról, hogy mikortól használhatja az eurót. A konvergenciakritériumok teljesítését az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank vizsgálja, a végső döntést pedig az Európai Unió Tanácsa hozza meg.
Bulgária már megmutatta, hogyan néz ki a folyamat
Magyarország számára friss példa is van. Bulgária 2026. január 1-jén vezette be az eurót, és ezzel az euróövezet 21. tagállama lett. A bolgár csatlakozást is többéves gazdasági és jogi felkészülés, valamint ERM II-tagság előzte meg. Ez jól mutatja, hogy az euró bevezetése nem egyszerű pénzcsere, hanem hosszabb gazdaságpolitikai folyamat.
Mit jelentene az euró a magyarok pénztárcájának?
Varga Mihály több lehetséges előnyt is kiemelt. Az euróval megszűnne a forint és az euró közötti devizakockázat, csökkenhetnének egyes pénzügyi és tranzakciós költségek, valamint a magyar állam finanszírozási költségei is kedvezőbbé válhatnának. A jegybankelnök szerint a tranzakciós költségek megszűnése önmagában a GDP 0,5–1,5 százalékának megfelelő megtakarítást jelenthetne. A hiteles euróbevezetési folyamat a kötvényhozamokat is csökkenthetné, és ezen keresztül a vállalati, illetve lakossági hitelek kamatainál is lehetne kedvező hatása.
Az eurónak ugyanakkor vannak kockázatai is. A legfontosabb, hogy Magyarország az euró bevezetésével lemondana az önálló monetáris politikáról: a kamatpolitikáról már nem az MNB, hanem az Európai Központi Bank döntene.
Mennyi forint lesz majd egy euró?
Erre jelenleg senki nem tud hiteles összeget mondani. Az euró bevezetésekor alkalmazott végleges átváltási árfolyamot csak a csatlakozási folyamat végén rögzítik, uniós döntéssel. Ez lesz az az árfolyam, amelyen többek között a bankszámlákon lévő forintösszegeket, béreket, nyugdíjakat és más pénzösszegeket euróra váltják át.
Ezért a mostani 350, 360 vagy bármilyen más napi euró-forint árfolyamból nem lehet megmondani, milyen átváltási árfolyam lenne érvényes egy későbbi magyar euróbevezetéskor.
Varga Mihály szerint most a felkészülés a legfontosabb
A jegybankelnök mostani üzenetéből tehát nem egy új euróbevezetési dátum rajzolódik ki. Sokkal inkább az, hogy az MNB már egy lehetséges eurócsatlakozásra készül, miközben a magyar gazdaság több területen még nem teljesíti az uniós feltételeket.
Az infláció helyzete látványosan javult, de a költségvetési hiány, az államadósság, a hosszú távú kamatok, az ERM II-tagság és bizonyos jogi feltételek területén még van tennivaló.
Varga Mihály üzenete ezért lényegében az, hogy Magyarországnak nem mindenáron a lehető leggyorsabb euróbevezetésre, hanem egy olyan csatlakozásra kell készülnie, amelyre a gazdaság valóban felkészült.
