Újabb fontos információ érkezett az árrésstop jövőjéről. Miközben korábban sokan arra számítottak, hogy 2026 folyamán fokozatosan kivezethetik az árkorlátozó intézkedést, jelenleg nincs bejelentés annak megszüntetéséről. Sőt, az Erste Bank legfrissebb gazdasági előrejelzése már a 2027-es infláció számításakor is az árrésstop fennmaradásával kalkulál.
Ez azért különösen érdekes, mert közben az infláció jelentősen visszaesett, és az élelmiszerek átlagára is kedvezőbben alakult. Felmerül tehát a kérdés: ha az árak már nem emelkednek olyan gyorsan, miért maradhat továbbra is az árréskorlátozás, és mi történne a bolti árakkal, ha egyszer megszüntetnék?
Egyelőre nincs dátum az árrésstop végére
A legfontosabb tudnivaló, hogy jelenleg nincs olyan hivatalosan meghirdetett dátum, amikor az árrésstop automatikusan megszűnne. Ez jelentős változás a korábbi helyzethez képest. A 2026 tavaszán elfogadott szabályozásból ugyanis kikerült a korábbi lejárati idő, így az intézkedés határozatlan időre fennmaradhat. Ahhoz, hogy megszűnjön vagy érdemben átalakuljon, új döntésre van szükség. Az Erste szeptember 10-i sajtótájékoztatóján Nagy János makrogazdasági elemző is arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg nincs bejelentés a kivezetésről. A bank 2027-re vonatkozó inflációs előrejelzésében ezért továbbra is számol az árrésstop hatásával.
Mi történne, ha mégis megszüntetnék?
A vásárlók számára természetesen az a legfontosabb kérdés, hogy egy esetleges kivezetés után hirtelen megugranának-e az élelmiszerárak. Az Erste elemzői szerint ettől jelenleg nem feltétlenül kell tartani. Ha az élelmiszerpiaci folyamatok nem romlanak jelentősen, az árrésstop kivezetése várakozásuk szerint nem okozna komoly inflációs sokkot. Elképzelhető, hogy egy-két hónapon keresztül néhány tized százalékponttal magasabb lenne az infláció, az egész éves mutatóra azonban ennél kisebb hatása lehetne.
Ebben szerepet játszik az erős forint és a nemzetközi élelmiszerpiacon elérhető jelentős kínálat is. Az elemzők szerint még az idei aszály következményei sem feltétlenül vezetnek olyan mértékű általános élelmiszer-dráguláshoz, amely önmagában nagy áremelkedési hullámot indítana el.
Fontos: nem drágulna automatikusan minden 10 százalékkal
Az árrésstop működését sokan félreérthetik. A jelenlegi szabály nem azt mondja ki, hogy az érintett termékek árát 10 százalékkal csökkenteni kell, hanem a kereskedő által alkalmazható árrést korlátozza. Az érintett élelmiszereknél az árrés főszabály szerint nem lehet magasabb a kereskedő 2025 januárjában alkalmazott átlagos árrésénél, és legfeljebb 10 százalék lehet.
Ez azért fontos, mert az intézkedés esetleges megszüntetése sem jelentené azt, hogy egyik napról a másikra minden érintett élelmiszer pontosan 10 százalékkal drágulna. A tényleges árakat továbbra is befolyásolná a beszerzési ár, a forint árfolyama, a termelői költség, a kereslet és természetesen a boltláncok közötti verseny.
Már most is látványosan alakultak az élelmiszerárak
A Központi Statisztikai Hivatal szeptember 8-án közzétett legfrissebb adatai szerint 2026 augusztusában a fogyasztói árak összességében 1,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerek ára ugyanakkor átlagosan 1,4 százalékkal csökkent éves összevetésben. Ha a vendéglátási szolgáltatásokat kivesszük a számításból, a csökkenés már 4,8 százalék volt.
Egyes termékeknél ennél sokkal nagyobb áresés történt. A húskonzervek átlagosan 27 százalékkal, a vaj és vajkrém 15,5 százalékkal, a sertéshús 12,9 százalékkal, a sajt 11,1 százalékkal, a száraztészta 8,6 százalékkal, a tej 8,1 százalékkal, a friss zöldségek pedig 7,5 százalékkal kerültek kevesebbe, mint egy évvel korábban. Nem minden élelmiszer lett azonban olcsóbb. A burgonya, az étolaj és több vendéglátásban vásárolható termék ára tovább emelkedett.
Kikre vonatkozik valójában az árrésstop?
A hatályos szabályozás nem minden kis élelmiszerboltra egyformán vonatkozik. Az élelmiszereknél azok a kereskedők tartoznak a szabály hatálya alá, amelyek főtevékenysége élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem, és 2023-as, kiskereskedelmi adó szerinti nettó árbevételük meghaladta az 1 milliárd forintot. A korlátozás többek között különböző húsokra, tejre és tejtermékekre, tojásra, lisztre, cukorra, étolajra, burgonyára, több zöldségre és gyümölcsre, valamint bébiételre is kiterjed.
Hasonló rendszer működik a drogériai termékeknél is, ám ott a felső árréshatár 15 százalék. Többek között mosószerek, tisztítószerek, tusfürdők, samponok, fogkrémek, dezodorok, egészségügyi betétek, tamponok és pelenkák tartoznak az érintett termékkategóriák közé.
Van még egy érdekes jel az árrésstop jövőjéről
Az Erste 2026 egészére mindössze 1,8 százalékos átlagos inflációt vár, 2027-re pedig 2,8 százalékos pénzromlással számol. Utóbbi prognózisba már úgy építették be az árak várható alakulását, hogy az árrésstop továbbra is fennmarad.
Ez természetesen nem kormányzati döntés, hanem gazdasági előrejelzés. Mégis jól mutatja, mennyire bizonytalanná vált az intézkedés kivezetésének időpontja.
A helyzet tehát jelenleg egészen más, mint amikor még egy előre meghatározott időpontig szólt a szabályozás. Az árrésstopnak most nincs automatikus lejárati dátuma, így akár 2027-ben is velünk maradhat – hacsak addig nem születik új döntés a megszüntetéséről vagy átalakításáról.
Mire figyeljenek most a vásárlók?
Rövid távon a boltokban nem várható változás pusztán azért, mert ismét napirendre került az árrésstop jövője. Az érintett termékeknél továbbra is a jelenlegi szabályok érvényesek.
A következő igazán fontos fordulat akkor jöhet, ha hivatalos döntés születik a korlátozás kivezetéséről. A mostani gazdasági adatok alapján azonban egy ilyen lépés nem feltétlenül okozna azonnali és általános drágulási hullámot.
Egyelőre tehát az tűnik biztosnak, hogy az árrésstop marad, a megszüntetésére nincs bejelentett időpont. Az pedig már egyre kevésbé tűnik kizártnak, hogy az intézkedés 2027-ben is hatással legyen arra, mennyit fizetünk számos alapvető termékért a boltokban.
