Jelentősen megdrágulhat a búza a következő évtizedekben, ha tovább fokozódik a globális felmelegedés és egyre több fontos termőterületet érint egyszerre súlyos vízhiány. Egy friss kutatás szerint szélsőségesebb forgatókönyv esetén a búza világpiaci átlagára akár a 2010-es szint háromszorosára is emelkedhet. Ez nem azt jelenti, hogy holnaptól háromszoros áron vesszük a kenyeret, de a tartós alapanyag-drágulás idővel a liszt, a kenyér, a tészta és más élelmiszerek árában is megjelenhet.
A klímaváltozás hatásairól sokszor távoli problémaként beszélünk, pedig az egyik legkézzelfoghatóbb következmény éppen a bevásárlásnál jelentkezhet. A búza a világ egyik legfontosabb mezőgazdasági alapanyaga, ezért ha a termelését egyszerre több nagy régióban sújtja aszály, annak nemcsak a gazdák, hanem végső soron a vásárlók is megérezhetik a következményeit.
Egy friss kutatás azt vizsgálta, milyen kapcsolat van a súlyos vízhiány és a gabonafélék világpiaci árának változása között. A kutatók arra jutottak, hogy a búza különösen érzékeny: a 2000 és 2021 közötti éves világpiaci áringadozás jelentős része összefüggést mutatott a termőterületeket érintő vízhiánnyal.
Akár háromszoros búzaárral számol a modell
A kutatásban alkalmazott modellezés szerint 2 Celsius-fokos globális felmelegedés mellett a búza átlagos világpiaci ára tonnánként körülbelül 273 dollárra emelkedhet. Ha a felmelegedés eléri a 3 Celsius-fokot, a számítás már mintegy 364 dolláros tonnánkénti átlagárat jelez. Ez hozzávetőleg a 2010-ben jellemző világpiaci árszint háromszorosa lenne. – írja a Kiskegyed.
Fontos azonban helyén kezelni ezeket a számokat. Nem arról van szó, hogy a kutatók háromszoros magyar kenyérárat jósoltak. A vizsgálat a búza világpiaci árával foglalkozik, a boltban kapható kenyér ára pedig ennél jóval összetettebben alakul.
A búzából először liszt készül, majd a sütőipar állítja elő a kenyeret és a péksüteményeket. A fogyasztói árban az alapanyag mellett ott van többek között az energia, a munkabér, a szállítás, a csomagolás, az üzletek működési költsége és a kereskedelmi árrés is. Emiatt a búza árának megduplázódása vagy megháromszorozódása önmagában nem jelenti azt, hogy ugyanilyen arányban emelkedik majd egy kiló kenyér ára.
A hatás ugyanakkor nem áll meg a kenyérnél. A búza drágulása közvetlenül érintheti a lisztet, a tésztaféléket, a péksüteményeket és a gabonaalapú élelmiszereket. Ha pedig más gabonaféléknél is romlik a termés, a takarmányköltségek emelkedésén keresztül közvetve a hús-, tej- és tojástermelés költségeire is hatással lehet.
Magyarországon már idén is megmutatta magát az időjárási kockázat
A probléma számunkra azért sem pusztán távoli jövőkép, mert a magyar mezőgazdaság 2026-ban is komolyan megszenvedte a szélsőséges időjárást. A nyári aratás során az őszi árpa és a búza hozama is elmaradt a korábbi várakozásoktól. Egyes térségekben pedig különösen jelentős terméskiesésről számoltak be.
A Gabonatermesztők Országos Szövetségének nyári értékelése szerint a búza országos termése az előzetesen remélt ötmillió tonna helyett négymillió tonna alatt maradhatott. A teljes szántóföldi terménykiesést nagyjából kétmillió tonnára becsülték, ami az ágazat számára több százmilliárd forintos bevételkiesést is jelenthet.
Ez azonban megint nem jelenti automatikusan azt, hogy ugyanilyen arányú kenyérdrágulás következik. Magyarországon a gabona árát erősen befolyásolják a nemzetközi piacok, az exportlehetőségek és az árfolyamok is. Mire pedig a búzából kenyér lesz, több gazdasági szereplő és számos további költségtényező kerül a láncba.
A hosszabb távú veszély inkább az, ha a most még rendkívülinek tekintett aszályok egyre gyakoribbá válnak, ráadásul nemcsak Magyarországon, hanem egyszerre több nagy búzatermelő országban. Ha például Európa, Észak-Amerika vagy más fontos exportőr térségek egyszerre szenvednek komoly terméskiesést, sokkal kevesebb gabona kerülhet a világpiacra, ami gyors árreakciót válthat ki.
A magyar vásárlók szempontjából ezért nemcsak az számít, mennyi búza terem egy adott évben itthon. Egy alapvetően nemzetközi piacon a külföldi termés, az exportárak, az energiaárak, a forint árfolyama és a hazai feldolgozóipar költségei együttesen határozzák meg, végül mennyiért kerülhet kenyér az üzletek polcaira.
