Munkaügyi konfliktussal indulhat a 2026/2027-es tanév: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete béremelést sürget a köznevelésben dolgozók egy csoportjánál, és ha nem történik előrelépés, a sztrájk lehetősége is napirendre kerülhet. Fontos azonban, hogy egyelőre nem meghirdetett országos munkabeszüntetésről van szó. A következő lépés az érintett dolgozók sztrájkhajlandóságának felmérése lehet.
A tanévkezdés előtti utolsó napokban ismét a köznevelésben dolgozók fizetése került a figyelem középpontjába. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, és azt szeretné elérni, hogy egyértelmű válasz szülessen a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók bérrendezéséről.
A kérdés azért különösen aktuális, mert ezek a munkavállalók ugyan nélkülözhetetlen résztvevői az iskolák mindennapi működésének, mégsem pedagógus-munkakörben dolgoznak.
Kiknek kérnek béremelést?
A mostani követelés egyik legfontosabb eleme éppen az, hogy nem elsősorban a pedagógusok újabb béremeléséről van szó. A PDSZ a nevelést-oktatást közvetlenül segítő, úgynevezett NOKS-munkakörökben, valamint más köznevelési munkakörökben foglalkoztatott dolgozók helyzetének rendezését sürgeti.
Ebbe a körbe különböző, az oktatási intézmények működését segítő munkakörök tartozhatnak. Bár ezek a dolgozók nem feltétlenül tartanak tanórákat, munkájuk nélkül az iskolák és más köznevelési intézmények napi működése lényegesen nehezebb lenne.
25 százalékos béremelés is szóba került
A nyilvánosságra került információk szerint a TISZA Párt választási programjában 25 százalékos béremelés szerepelt a köznevelésben dolgozó nem pedagógus munkavállalók számára. A PDSZ ezt első lépésként elfogadhatónak tartaná, ugyanakkor a szakszervezet álláspontja szerint hosszabb távon ennél átfogóbb bérrendezésre lenne szükség. Ez fontos különbség: a 25 százalékos emelés jelenleg nem automatikusan járó, már kihirdetett fizetésemelés, hanem egy olyan mérték, amely a politikai vállalások és az érdekképviseleti követelések kapcsán került elő. – számolt be az Economx.
Nem csak az alapfizetés összegével van probléma
A bérrendezés kérdése nem merül ki abban, hogy hány százalékkal emelkedjenek a fizetések. A szakszervezet szerint olyan bérrendszerre lenne szükség, amely megfelelőbben figyelembe veszi a munkavállalók szakmai tapasztalatát és végzettségét is. A probléma egyik eleme, hogy az egyes fizetések közötti különbségek összeszűkülhetnek, így a hosszabb munkaviszony vagy a magasabb képesítés nem minden esetben jelenik meg megfelelő mértékben a keresetekben. A követelések között a túlórák és helyettesítések kérdése is szerepel. A PDSZ azt szeretné elérni, hogy a pluszban elvégzett munkáért megfelelő külön díjazás járjon.
Lesz sztrájk az iskolákban?
Egyelőre nem lehet kijelenteni, hogy sztrájkkal kezdődik a tanév. A jelenlegi helyzet szerint a szakszervezet választ vár a bérrendezéssel kapcsolatban. Ha nem érkezik számukra elfogadható ajánlat vagy megoldási javaslat, a következő lépés az érintett dolgozók sztrájkhajlandóságának felmérése lehet. A sztrájkhajlandóság felmérése és egy ténylegesen meghirdetett munkabeszüntetés között azonban fontos különbség van. Az előbbi azt mutathatja meg, hogy az érintett munkavállalók közül hányan lennének készek részt venni egy későbbi akcióban. Vagyis a szülőknek jelenleg nem abból kell kiindulniuk, hogy a tanév első napján biztosan elmarad a tanítás.
Miért különösen érzékeny kérdés a NOKS-dolgozók bére?
Az iskolák működéséről beszélve a figyelem legtöbbször a pedagógusokra irányul, pedig egy oktatási intézmény működtetéséhez számos más munkakörben dolgozó ember munkájára is szükség van. A nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkatársak napi kapcsolatban lehetnek a gyermekekkel, pedagógusokkal és szülőkkel, illetve adminisztratív, technikai vagy szakmai feladatokkal segíthetik az intézmény működését.
Ha ezekben a munkakörökben a fizetések tartósan kevésbé versenyképesek, annak nemcsak az érintett dolgozók megélhetésére lehet hatása. Hosszabb távon nehezebbé válhat az üres álláshelyek betöltése és a tapasztalt munkatársak megtartása is.
Mi változna egy 25 százalékos emelésnél?
A 25 százalék első hallásra jelentős emelésnek tűnik, de az egyes dolgozóknál természetesen eltérő forintösszeget jelentene. Egyszerű példával: ha valakinek a béremelés alapjául szolgáló havi bruttó keresete 350 ezer forint lenne, annak 25 százaléka 87 500 forint. 400 ezer forintos összegnél 100 ezer, 450 ezer forintnál pedig 112 500 forintos különbségről beszélhetnénk.
Ez azonban csak szemléltető számítás. A tényleges béremelés összegét csak egy elfogadott és részletesen szabályozott intézkedés alapján lehetne meghatározni, ezért ezek az összegek nem tekinthetők várható vagy garantált fizetésemelésnek.
A pedagógusok béremelésétől külön kell kezelni a mostani ügyet
A mostani követelést azért is fontos pontosan értelmezni, mert a pedagógusok bérrendezése és a nem pedagógus köznevelési dolgozók fizetése nem ugyanaz a kérdés. A pedagógusok bére 2026-ban is emelkedett, a mostani érdekképviseleti fellépés azonban éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy az intézményekben dolgozó más munkavállalói csoportok helyzetét is rendezni kellene. Ezért félrevezető lenne egyszerűen újabb általános „tanári béremelésként” értelmezni a követelést.
Mit jelenthet egy esetleges sztrájk a családok számára?
Ha később valóban munkabeszüntetést hirdetnének, annak pontos hatása attól függne, hogy mely munkavállalói körök csatlakoznak, hány intézmény érintett, mennyi ideig tart az akció, valamint milyen szolgáltatásokat kell a sztrájk alatt is biztosítani. Éppen ezért egy esetleges későbbi sztrájk gyakorlati következményeit csak a konkrét bejelentés után lehet majd pontosan megítélni.
A szülők számára most az a legfontosabb, hogy figyeljék saját iskolájuk hivatalos tájékoztatását. Ha valóban olyan munkabeszüntetés következne, amely az intézmény működését vagy a tanítás rendjét érinti, annak részleteiről az iskoláknak is tájékoztatást kell adniuk.
A tanévkezdés után dőlhet el, lesz-e további lépés
A jelenlegi helyzet tehát nem azt jelenti, hogy biztosan sztrájkkal indul a 2026/2027-es tanév. A PDSZ a nem pedagógus köznevelési dolgozók bérrendezését sürgeti, és amennyiben nem történik előrelépés, megkezdődhet a sztrájkhajlandóság felmérése. A következő napokban ezért az lesz a legfontosabb kérdés, érkezik-e olyan válasz vagy ajánlat, amely közelebb hozhatja a megállapodást. Ha nem, az érdekképviseleti konfliktus a tanév első heteiben tovább erősödhet.
