Itt az új Pályázat! Milliós összegekre lehet pályázni!
Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium technológiáért, űriparért és védelmi iparért felelős helyettes államtitkára a balatonfüredi Anna Grand Hotelben megrendezett Space & Defense Day konferencián beszámolt a magyar űripar fejlődéséről.
Egy dinamikus fejlődésen vagyunk túl. Amióta Magyarország teljes jogú tagja az Európai Űrügynökségnek, több mint 250 szerződést kötöttek magyar entitások az ESA-val
– fogalmazott az államtitkár.
A fejlődés lendületének megtartásához azonban szükség van a „játékszabályok” lefektetésére is.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már 2025 márciusában bejelentette, hogy megkezdték Magyarország űrtörvényének előkészítését, amely a Nemzeti Űrügynökség létrehozásával együtt a minisztérium kiemelt feladata.
Szolnoki Szabolcs most a konferencián elárulta, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a készülő európai uniós űrtörvény előkészületeit, amely nagyban befolyásolja majd a nemzeti űrtörvény tartalmát is.
Az Európai Unió azzal a kezdeményezéssel állt elő, hogy a világűrt is szabályozza
– mondta Szolnoki Szabolcs.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a készülő űrtörvénnyel kapcsolatban már szerveztek különböző konzultációkat, és jelenleg is nyitott a Space Act EU-s konzultáció november 24-ig, ahol várják a visszajelzéseket.
Miért kell új űrtörvény Magyarországnak és az EU-nak?
Az Európai Unió 2025 júniusában jelentette be az EU Space Act-et, amely egységes szabályozást hoz létre az űrtevékenységekhez. Jelenleg 13 különböző nemzeti szabályozás van az EU-ban, ami fragmentációhoz és magasabb költségekhez vezet a vállalkozások számára.
Az EU Space Act három pillérre épül:
- Biztonság: Űrszemét nyomon követése, ütközések elkerülése
- Ellenállóképesség: Kiberbiztonság az űrinfrastruktúrának
- Fenntarthatóság: Környezeti szabályok, űrszemét csökkentése
Magyarország is odafér az asztalhoz
Az NGM egyik legfontosabb aktuális feladata az új szbályozás elkészítése mellet a felkészülés a novemberi ESA miniszteri tanácsülésre, ahol a tagországok döntik el, mennyi pénzt fizetnek be az Európai Űrügynökségbe.
A költségvetési igény több mint 2 milliárd euró, és most határozzák meg a tagállamok, hogy a következő három évben mennyit fognak kontribúcióként befizetni
– részletezte Szolnoki.
Az ESA finanszírozása speciális módon működik. Az államtitkár elmondta, hogy a nyílt pályázatokon túl alapvetően alulról felfelé építkező projektekről van szó.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy magyar cégek konkrét projekteket dolgoznak ki, és Magyarország ehhez igazítja, hogy mennyit fizet be az európai űrügynökségbe. Az ESA úgynevezett geo-return elve szerint amennyit egy ország befizet, nagyjából annyit visszakapnak az adott ország cégei projektekben.
Olyan projektek, amelyeket magyar cégek fejlesztenek, és a befizetéseket is eszerint szervezzük meg. Ez egy nehéz munka, ugyanakkor örömteli dolog, mert tényleg a képességekre és a kapacitásokra reagál
– magyarázta az államtitkár.
Szerinte a növekvő kompetencia hatására kezdenek kiemelkedni komoly zászlóshajó projektek Magyarországon. Szolnoki példaként említette a hamarosan megnyitó Űrtechnológiai és Gyártókompetencia Központot, amely „mágnesként fogja a kisebb kkv-kat is magukkal vonzani”.
Az NGM a közeljövőben bemutat egy „űr és védelmi iránytűt”, amely „alapvetően a piacnak szól, és azt hivatott bemutatni, hogy a geopolitikai és geoökonómiai kihívások függvényében mi az, amire készülnünk kell, és milyen finanszírozási eszközök lesznek elérhetőek”.
Az államtitkár zárszavaiban hangsúlyozta, hogy a szakpolitika folyamatosan keresi a partnerséget a piaci szereplőkkel.
