Óriási minimálbér emelés jön: Jön a 9 százalékos SZJA, és az adózás is változik!
Jön a 9 százalékos SZJA, a KATA visszatér és zéró tolerancia lesz a korrupcióval szemben – Kármán András bemutatta a Tisza-kormány gazdasági programját.
Visszaállítják a KATA-t, fokozatosan kivezetik a különadókat, és 15-ről 9 százalékra csökkentik a mediánbér alattiak SZJA-terhelését – jelentette be Kármán András pénzügyminiszter-jelölt bizottsági meghallgatásán. A leendő tárcavezető szerint az összeszerelőüzem-modell megbukott, a jövő a tudásalapú gazdaságé. Kármán radikális átláthatóságot, az euró 2030-as bevezetését és a kiürített kassza azonnali átvilágítását ígérte.
Kármán András expozéját a kormányzati struktúra átalakításával kezdte: újra létrehozzák a tiszta profilú Pénzügyminisztériumot, amelynek kizárólagos feladata a költségvetési stabilitás és a felelős gazdálkodás lesz. A gazdaságfejlesztés átkerül a Gazdasági és Energetikai Minisztériumhoz, tisztázva ezzel a felelősségi viszonyokat.
A jelölt a pénzügyi és költségvetési bizottság előtt bemutatta leendő államtitkárát, Barabás Gyulát, aki az MNB-ben és az OTP-nél szerzett évtizedes tapasztalatával a költségvetési fegyelemért felel majd. Kármán hangsúlyozta: az ő szakmai szemléletét is a versenyalapú piac és a nemzetközi intézményrendszer (EBRD) tapasztalatai formálták.
Jön az adóreform: KATA, 9 százalék SZJA és a különadók kivezetése
- Visszatér a KATA: A kisadózók tételes adóját újra elérhetővé teszik, mert a vállalkozóknak szükségük van az egyszerű adminisztrációra.
- Bevezetik az adójóváírást, amivel a mediánbérnél kevesebbet keresők adóterhe 15-ről 9 százalékra csökken. Ez egy minimálbéresnél évi 240 ezer forint többletet jelent.
- A piactorzító különadókat fokozatosan kivezetik a rendszerből a stabilitás érdekében.
- 1 százalékos vagyonadót vetnek be egy nagyon szűk, legmódosabb réteg esetében.
- Megszüntetik a bizalmi vagyonkezeléshez kapcsolódó adóelőnyöket és felülvizsgálják a társasági adókedvezményeket, hogy véget vessenek a köz- és magánvagyon összefonódásának.
Zéró tolerancia
Kármán szerint az állami beszerzéseknél tapasztalható 20 százalékos túlárazás megszüntetésével több ezer milliárd forintot lehet megspórolni.
Zéró tolerancia kell a korrupcióval szemben
– jelentette ki, hozzátéve, hogy az állami monopóliumok (például a Szerencsejáték Zrt.) nyereségét propaganda helyett társadalmi célokra fordítják.
A bizalmi index javulását jelzi, hogy márciustól 2 százalékponttal estek az állampapírhozamok. Kármán kalkulációja szerint ez a következő négy évben 2400 milliárd forintos megtakarítást jelent a kamatkiadásokban, ami több, mint amennyit az állam jelenleg egészségügyre költ.
Az euró céldátuma is megvan
A gazdaságpolitikai fordulat egyik alappillére a maastrichti kritériumok teljesítése és az euró legkésőbb 2030-ig történő bevezetése. Ehhez szakítani kell az eddigi összeszerelőüzem-modellel, amely az alacsony bérekre és a forint folyamatos leértékelésére épített. Az új irány a termelékenység növelése, a humán tőkébe (oktatás, egészségügy) való befektetés és a hazai kkv-k támogatása.
A leendő miniszter bírálta az Orbán-kormány rendeleti kormányzását:
tavaly 46-szor írták át a költségvetést, ami átlagosan 8 naponta történt módosítást jelent.
Kármán bejelentette, hogy néhány héten belül teljes átvilágítást tartanak, hogy feltárják az örökséget és a költségvetés valós állapotát, amely szerinte eddig a rendeleti kormányzás miatt átláthatatlan volt.
Ez lesz a menetrend:
- Néhány héten belül nyilvánosságra hozzák a költségvetés valós állapotát.
- Nyár végéig beterjesztik az idei büdzsé felülvizsgálatát.
- Októberben benyújtják a 2027-es költségvetést, amely már a középtávú, kiszámítható pályát tükrözi.
Kármán András az uniós források (RRF-hitelek és kohéziós pénzek) lehívását is kulcsfontosságúnak nevezte, amit MFB-tőkeemeléssel és speciális projektcégekkel pörgetnének fel. Expozéját azzal zárta: a cél a jövedelem átcsoportosítása a gazdagoktól a szegényebbek felé, mert ez növekedésösztönző és egy „működőképes, emberséges Magyarországot” eredményez.
Marad a 13. és 14. havi nyugdíj, jön a dupla családi pótlék
A képviselői kérdésekre válaszolva Kármán András fontos jóléti ígéreteket tett: megerősítette, hogy az új kormány megtartja a 13. és 14. havi nyugdíjat, valamint az édesanyák SZJA-mentességét is. A lakhatási támogatások (CSOK Plusz, Babaváró) eszközrendszere is megmarad, de a hangsúlyt a kínálati oldalra és a bérlakáspiacra helyezik át, hogy megállítsák az áremelkedést. Emellett megismételte a kormány kiemelt vállalását:
A tervezett vagyonadó kapcsán a miniszterjelölt eloszlatta a technikai aggályokat: a NAV meglévő adatbázisok alapján fog dolgozni, így az egymilliárd forintos küszöb felett érintettek kész adótervezetet kapnak majd, a lakosság túlnyomó részének pedig semmilyen feladata nem lesz ezzel. Kármán hangsúlyozta, hogy az intézkedés nemcsak szimbolikus, hanem gyakorlati jelentőségű is, mivel Magyarországon a második legszélsőségesebb a vagyonok eloszlása az EU-ban, és jelenleg a vagyonosok arányaiban kisebb adót fizetnek, mint a bérből élők.
A gazdaság hatékonysági tartalékait a kkv-szektorban látja a leendő miniszter, ezért az adószabályok kiszámíthatóságát és az adminisztrációs terhek csökkentését ígérte. Bejelentette, hogy felülvizsgálják a rendszert, és kivezetik azokat a kis adónemeket, amelyek működtetése és behajtása drágább, mint a belőlük származó bevétel. Kármán szerint véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy a vállalkozások a Magyar Közlönyből, egyik napról a másikra értesülnek a rájuk vonatkozó szabályok változásáról.
Kármán optimista a monetáris politikával kapcsolatban is: üzent Varga Mihály jegybankelnöknek, kijelentve, hogy az új jegybanki vezetés árstabilitási fordulatát a befektetők is elismerik, és szoros szakmai együttműködésre számít a jegybank és a kormány között.
