Sokakban felmerül a kérdés, hogy mekkora megtakarításra lenne szükség ahhoz, hogy nyugdíjasként lényegesen több pénzből gazdálkodhassanak. Egy friss számítás megmutatja, milyen nagyságrendű saját tőke kellhet ahhoz, hogy valaki 30, 50 vagy akár 100 százalékkal egészítse ki a havi nyugdíját.
A számok elsőre meglepőek lehetnek. A nyugdíj megduplázásához ugyanis több tízmillió forintos megtakarításra lehet szükség, ha azt szeretnénk, hogy a kiegészítés hosszú éveken keresztül kitartson. – számolt be a Haszon.
Több mint 50 millió forint is kellhet a dupla nyugdíjhoz
A számítás a férfiaknál 14,5 év, a nőknél pedig 20,6 év nyugdíjban töltött idővel kalkulál. Kiindulópontként a 2026 eleji átlagos öregségi nyugdíjakat vették figyelembe: a férfiaknál havi 289 ezer, a nőknél 245 ezer forinttal számoltak. Ha egy férfi a havi 289 ezer forintos nyugdíját ugyanekkora összeggel szeretné minden hónapban kiegészíteni 14,5 éven keresztül, körülbelül 50,3 millió forint saját megtakarításra lenne szüksége.
A nőknél még magasabb összeg jön ki. Havi 245 ezer forintos kiegészítéssel és 20,6 éves időszakkal számolva körülbelül 60,5 millió forint szükséges.
Nem feltétlenül kell megduplázni a nyugdíjat
Már egy 30 vagy 50 százalékos kiegészítés is jelentős különbséget jelenthet a havi költségvetésben. Férfiaknál 30 százalékos, havi 86 700 forintos pluszhoz a számítás szerint körülbelül 15,1 millió forint szükséges 14,5 évre. Az 50 százalékos, havi 144 500 forintos kiegészítéshez már hozzávetőleg 25,1 millió forint kell.
A nőknél 30 százalékos, havi 73 500 forintos plusz 20,6 év alatt körülbelül 18,2 millió forintot igényelne. Ha a cél 50 százalékos emelés, vagyis havi 122 500 forint saját forrásból történő kiegészítés, akkor mintegy 30,3 millió forintos tőkével kellene számolni.
Miért magasabb az összeg a nőknél?
A különbséget elsősorban a számítás során figyelembe vett hosszabb nyugdíjas időszak okozza. Ha ugyanazt a havi összeget több éven keresztül kell biztosítani, természetesen nagyobb induló megtakarításra van szükség. Fontos azonban, hogy ezek nem személyre szabott nyugdíjszámítások. A ténylegesen szükséges összeg függhet többek között attól, hány évig kell a megtakarításból kiegészíteni a nyugdíjat, milyen hozamot ér el a félretett pénz, hogyan alakul az infláció, valamint mennyivel emelkedik közben maga a nyugdíj.
Ezért az 50,3 és 60,5 millió forintos összeg inkább azt mutatja meg, milyen nagyságrendről beszélünk, ha hosszú éveken át jelentős havi nyugdíjkiegészítést szeretnénk biztosítani.
Sokat számíthat, mikor kezdünk félretenni
Nem csak az számít, hogy havonta mennyi pénzt tud valaki megtakarítani. Legalább ilyen fontos az idő. Ha valaki például havi 30 ezer forintot tesz félre, 15, 20 vagy 25 éves időtávon jelentősen eltérő végösszeg gyűlhet össze. Ennek oka, hogy hosszabb idő alatt nemcsak több saját befizetés kerül a megtakarításba, hanem a korábban elért hozamok is tovább dolgozhatnak.
Éppen ezért akár öt év halogatás is komoly különbséget okozhat abban, hogy ugyanazon cél eléréséhez később mekkora havi összeget kell félretenni.
Adókedvezmény is segítheti a nyugdíjcélú megtakarítást
Magyarországon jelenleg három fő, kifejezetten nyugdíjcélú öngondoskodási forma érhető el: az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíj-előtakarékossági számla, vagyis a NYESZ, valamint a nyugdíjbiztosítás. Ezekhez meghatározott feltételekkel személyijövedelemadó-visszatérítés kapcsolódhat. Több nyugdíjcélú konstrukció egyidejű használatakor az éves adókedvezmény összesített maximuma elérheti a 280 ezer forintot.
Az önkéntes nyugdíjpénztár például azok számára is egyszerűbb megoldás lehet, akik nem szeretnék folyamatosan saját maguk kezelni a befektetéseiket. A NYESZ nagyobb szabadságot biztosíthat, ugyanakkor több befektetési ismeretet és odafigyelést igényel. A nyugdíjbiztosítás pedig megtakarítási és biztosítási elemeket is tartalmazhat.
Nem mindegy, milyen megtakarítást választunk
A hosszú időtáv miatt néhány százaléknyi költség- vagy hozamkülönbség is komoly eltérést okozhat a végső összegben. Éppen ezért nemcsak azt érdemes megnézni, mennyit tudunk havonta félretenni, hanem a választott konstrukció költségeit, kockázatát és hozzáférési szabályait is. Az MNB arra is felhívja a figyelmet, hogy a nyugdíjcélú termékek feltételei jelentősen eltérhetnek. Az önkéntes nyugdíjpénztárnál például főszabály szerint hosszú távra kell tervezni, a NYESZ pedig aktívabb befektetési döntéseket igényelhet.
A legfontosabb tanulság ezért nem feltétlenül az, hogy mindenkinek több tízmillió forintot kell összegyűjtenie. Sokkal inkább az, hogy már egy kisebb, de rendszeres és időben elkezdett megtakarítás is jelentős nyugdíjkiegészítéssé nőhet hosszabb idő alatt.
Minél később kezdődik azonban a megtakarítás, annál nagyobb havi összeget kell félretenni ugyanannak a célnak az eléréséhez.
