Változás jöhet a magyarországi üzletláncok működésében és akár a boltok kínálatában is. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Lidl Magyarország vezetőivel tárgyalt. A megbeszélés egyik legfontosabb témája pedig a magyar termékek és a hazai beszállítók helyzete volt. A kormány célja, hogy több magyar áru kerüljön az üzletek polcaira, miközben a jelenlegi kiskereskedelmi szabályozás egy részét is felülvizsgálhatják.
A változás nem kizárólag a Lidl üzleteit érintheti. A kormány új alapokra szeretné helyezni a kapcsolatot a kiskereskedelmi szereplőkkel, ezért magyar vállalkozásokkal, beszállítókkal, szakmai szervezetekkel és más kereskedelmi szereplőkkel is egyeztetnek.
Több magyar terméket szeretnének a boltok polcain
Kapitány István szerint az egyik legfontosabb cél, hogy a hazai vállalkozások nagyobb lehetőséget kapjanak a kereskedelmi láncoknál. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy több magyar beszállító terméke jelenhet meg az üzletek kínálatában. A terv azonban ennél tovább megy. A kormány azt szeretné, hogy a Magyarországon működő nemzetközi boltláncok ne csak itthon biztosítsanak értékesítési lehetőséget a magyar cégeknek, hanem segítsék őket abban is, hogy termékeikkel külföldi piacokra jussanak el.
Ez egy kisebb vagy közepes magyar élelmiszeripari vállalkozás számára különösen nagy lehetőség lehet. Ha például egy hazai gyártó bekerül egy nemzetközi lánc beszállítói rendszerébe, elméletileg megnyílhat előtte az út a vállalat más országokban működő üzletei felé is.
A Lidl már most is sok magyar beszállítóval dolgozik
A Lidl azért is érdekes szereplő ebben a folyamatban, mert már jelenleg is jelentős mennyiségű árut szerez be magyar vállalkozásoktól. A társaság legutóbbi közlése szerint termékeinek közel 60 százalékát magyar beszállítóktól szerzi be.
A következő lépés így nem feltétlenül egyszerűen azt jelentené, hogy magyar zászlóval megjelölt termékekből kell több az üzletekben. Sokkal fontosabb kérdés lehet, hogy hány hazai vállalkozás képes hosszú távon bekerülni a nagy láncok beszállítói közé, és közülük hányan tudnak később külföldre is szállítani.
Nem jelentettek be kötelező magyartermék-arányt
A mostani bejelentés kapcsán fontos tisztázni, hogy egyelőre nincs szó olyan új szabályról, amely meghatározná, hogy például a Lidlnek, az Aldinak vagy a Pennynek pontosan mekkora arányban kellene magyar termékeket tartania. Kapitány István konkrét százalékos előírást vagy új kötelezettséget nem jelentett be. Jelenleg egyeztetési folyamat zajlik, amelynek egyik célja a hazai beszállítók helyzetének javítása.
Ez azért lényeges különbség, mert a vásárlók számára a mostani bejelentés még nem jelenti azt, hogy egyik napról a másikra megváltozik az üzletek kínálata.
A boltokat érintő szabályokhoz is hozzányúlhatnak
A tárgyalások másik fontos része a jelenlegi kiskereskedelmi szabályozás áttekintése. A miniszter szerint meg kell őrizni azokat az intézkedéseket, amelyek a magyar családok érdekeit védik. Ugyanakkor felül kell vizsgálni azokat az előírásokat, amelyek nem érik el a céljukat vagy indokolatlanul megnehezítik a vállalkozások működését.
Ez azért lehet jelentős változás, mert az elmúlt években a nagy kereskedelmi láncokat számos különleges szabály érintette. Az árstop, a kötelező akciózás, az árrésstop és a kiskereskedelmi különadó egyaránt komoly vitákat váltott ki az állam és a kereskedelmi szereplők között.
A mostani egyeztetésekből ezért nemcsak a termékkínálat szempontjából lehet változás. A boltláncok működési környezete is átalakulhat, ha a kormány végül valóban módosít vagy megszüntet bizonyos előírásokat.
Mit nyerhetnek ezzel a magyar vállalkozások?
A hazai beszállítók számára az egyik legnagyobb akadály gyakran nem maga a termék előállítása, hanem a megfelelő értékesítési csatorna megszerzése. Egy nagy országos üzletláncba történő bekerülés jelentősen megnövelheti egy vállalkozás értékesítését, ugyanakkor komoly feltételekkel is jár.
Nagyobb mennyiséget kell folyamatosan biztosítani, szigorú minőségi követelményeknek kell megfelelni, megfelelő csomagolásra, logisztikára és kiszámítható szállításra van szükség. Emiatt nem minden kisvállalkozás tud egyik napról a másikra országos beszállítóvá válni.
Ha azonban a következő időszakban a nagy láncok valóban több hazai vállalkozás előtt nyitják meg beszállítói rendszerüket, az egyes magyar élelmiszeripari és más termelő cégek számára komoly növekedési lehetőséget jelenthet.
A külföldi boltok polcaira is eljuthatnak a magyar áruk
A mostani terv egyik legérdekesebb része éppen az export lehetősége. A Lidl, az Aldi és más nemzetközi üzletláncok számos európai országban működtetnek üzleteket, így egy megfelelő magyar beszállító számára elméletileg nem feltétlenül Magyarország jelenti a piac végét.
Ha egy magyar termék megfelel egy nemzetközi hálózat minőségi, mennyiségi és logisztikai követelményeinek, a külföldi értékesítés jelentősen nagyobb piacot nyithat meg a gyártó előtt. Ez különösen a növekedésre készülő magyar kis- és középvállalkozások számára lehet fontos.
A kormány mostani célkitűzésének ezért vállalkozásfejlesztési jelentősége is lehet: nem pusztán arról van szó, milyen országban készült terméket emel le a vásárló a polcról, hanem arról is, hogy a nagy kereskedelmi hálózatokon keresztül milyen új piacokhoz férhetnek hozzá a hazai cégek.
Mit vehetnek észre ebből a vásárlók?
Rövid távon valószínűleg semmilyen látványos változásra nem érdemes számítani. A Lidl vezetésével megkezdett tárgyalás egy szélesebb egyeztetési folyamat része, és egyelőre nem jelentettek be olyan konkrét intézkedést, amely meghatározott időponttól átalakítaná a boltok kínálatát.
Ha azonban a terv megvalósul, hosszabb távon több magyar gyártó terméke jelenhet meg az üzletekben. Hogy ez pontosan mely termékcsoportokat, mely boltláncokat és milyen mértékben érint majd, az a következő tárgyalások és az esetleges szabályozási változtatások után derülhet ki.
Egy dolog már most egyértelmű: a kormány változtatni szeretne a kiskereskedelmi láncokkal kialakított együttműködésen. A cél egyszerre több magyar termék a hazai polcokon, több lehetőség a magyar beszállítóknak és olyan kereskedelmi környezet kialakítása, amelyben a hazai vállalkozások akár külföldön is növekedni tudnak.
