A vasárnapi munkavégzés sok dolgozó számára a hétköznapok része, mégis rengeteg félreértés van azzal kapcsolatban, hogy ilyenkor automatikusan magasabb fizetés jár-e. Sokan úgy gondolják, hogy aki vasárnap dolgozik, annak minden esetben 50 százalékos bérpótlékot kell kapnia. A szabály ennél összetettebb: 2026-ban is az számít, milyen jogcímen osztható be a munkavállaló vasárnapra.
Mennyi a vasárnapi pótlék 2026-ban?
A vasárnapi pótlék mértéke 50 százalék. A pótlék a munkabéren felül jár, számításának alapja pedig főszabály szerint a munkavállaló egy órára járó alapbére.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy vasárnapi munkavégzés esetén mindenki automatikusan másfélszeres órabért kap. Először azt kell megvizsgálni, hogy a dolgozó milyen feltételek alapján osztható be rendes munkaidőben vasárnapra.
Kik kaphatnak 50 százalékos vasárnapi pótlékot?
A Munka Törvénykönyve alapján vasárnapi pótlék járhat annak a munkavállalónak, aki rendes munkaidőben kizárólag meghatározott jogcímek alapján osztható be vasárnapra. Ide tartozik a több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott dolgozó, a készenléti jellegű munkakörben dolgozó, valamint a kereskedelmi tevékenységet, kereskedelmet kiszolgáló szolgáltatást vagy kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatást végző munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló.
Ez utóbbi miatt például sok bolti dolgozó számára különösen fontos a vasárnapi pótlék szabálya. Ha a jogosultsági feltételek teljesülnek, a vasárnap ledolgozott órák után az alapbéren felül 50 százalékos pótlék jár. – számolt be a HRPortál.
Nem minden vasárnapi munkáért jár pluszpénz
Ez az a rész, amelyet sok munkavállaló rosszul tud. A törvény több olyan esetben is lehetővé teszi a rendes vasárnapi munkavégzést, amikor önmagában emiatt nem jár vasárnapi pótlék.
Ilyen lehet például az idényjellegű tevékenység, a megszakítás nélküli működés, a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben végzett munka, bizonyos társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatások, a külföldre történő szolgáltatáshoz szükséges munkavégzés, illetve a külföldön végzett munka.
Ezért két olyan dolgozó között is lehet különbség, akik ugyanazon a vasárnapon ugyanannyi órát dolgoznak. Az egyikük jogosult lehet az 50 százalékos pótlékra, míg a másik nem, mert eltérő jogcímen osztható be vasárnapi munkára.
Így számolható ki az 50 százalékos pótlék
A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – az egy órára járó alapbér. Általános teljes napi munkaidő és havibér esetén a törvény a pótlékalap meghatározásánál 174 órás osztóval számol.
Vegyünk egy egyszerű példát. Ha valakinek a havi alapbére bruttó 500 000 forint, akkor az egy órára jutó pótlékalap megközelítőleg 2874 forint. Ennek 50 százaléka körülbelül 1437 forint.
Ha a munkavállaló egy jogosultságot adó vasárnapon 8 órát dolgozik, akkor csak a vasárnapi pótlék összege körülbelül 11 496 forint lehet a rendes munkabérén felül.
Havi bruttó 600 000 forintos alapbér esetén az egy órára jutó összeg megközelítőleg 3448 forint, így az 50 százalékos vasárnapi pótlék óránként körülbelül 1724 forint. Nyolc ledolgozott vasárnapi óránál ez nagyjából 13 792 forint pluszt jelenthet.
Mi történik, ha vasárnap túlórázni kell?
Más szabályok kerülnek előtérbe, ha a vasárnapi munkavégzés egyben rendkívüli munkaidőnek is minősül. Ha például a dolgozót a beosztás szerinti heti pihenőnapján hívják be dolgozni, a rendkívüli munkavégzésért külön ellenérték járhat.
Heti pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidő esetén főszabály szerint 100 százalékos bérpótlék jár. Ez 50 százalékra csökkenhet, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot biztosít.
Bizonyos esetekben ráadásul a vasárnapi pótlék és a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék egyszerre is megilletheti a munkavállalót. Ilyenkor már jelentős különbség lehet a szokásos munkanapért és a vasárnapi rendkívüli munkavégzésért járó összeg között.
Mi a helyzet a munkaszüneti nappal?
A vasárnapi pótlékot nem szabad összekeverni a munkaszüneti napi munkavégzés szabályaival. Munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100 százalékos bérpótlék jár.
Ez a szabály vonatkozik a húsvétvasárnapon és pünkösdvasárnapon végzett munkára, valamint arra az esetre is, amikor egy munkaszüneti nap vasárnapra esik.
Érdemes megnézni a bérjegyzéket
Aki rendszeresen dolgozik vasárnap, annak érdemes ellenőriznie a munkaszerződését, a munkaidő-beosztását és a havi bérjegyzékét. Nem elég ugyanis csak azt megnézni, hány vasárnapot dolgozott: azt is tisztázni kell, milyen jogcímen osztotta be a munkáltató ezekre a napokra.
Ha a munkavállaló úgy gondolja, hogy jogosult lenne vasárnapi pótlékra, de az nem jelenik meg a bérjegyzékén, első lépésként érdemes írásban rákérdezni a munkáltatónál vagy a HR-osztálynál, hogy milyen szabály alapján történt a vasárnapi beosztás.
Sok pénzt jelenthet egy hónap alatt
Egyetlen vasárnapi műszaknál a pótlék összege talán nem tűnik kiugrónak, rendszeres hétvégi munkavégzésnél azonban már komoly különbséget okozhat a havi fizetésben. Ha például valaki havonta négy vasárnapon dolgozik 8-8 órát, és óránként 1500 forint vasárnapi pótlékra jogosult, az már 48 000 forint bruttó pluszt jelenthet egyetlen hónap alatt.
Éppen ezért nem mindegy, hogy a munkavállaló jogosult-e az 50 százalékos pótlékra. A legfontosabb szabály 2026-ban is az, hogy a vasárnapi munkavégzés önmagában még nem teremt automatikusan jogosultságot. A döntő kérdés az, milyen jogcímen dolgozhat valaki vasárnap, és az adott helyzet szerepel-e a Munka Törvénykönyvében meghatározott, pótlékra jogosító esetek között.
