Újra terjedni kezdett a hír, hogy Magyarországon jelentősen megemelhetik a nyugdíjkorhatárt: előbb 67, később pedig akár 69 éves korhatárról is olvasni lehet. Nem meglepő, hogy a hír sokakat aggaszt, különösen azokat, akik a következő években tervezik a nyugdíjba vonulást.
A legfontosabbat azonban már az elején érdemes tisztázni: jelenleg nincs olyan elfogadott magyar szabály, amely 67 vagy 69 évre emelné az általános öregségi nyugdíjkorhatárt. A hatályos szabályok szerint továbbra is 65 évvel kell számolni.
Tényleg 67, majd 69 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár?
Nem. Legalábbis jelenleg nincs ilyen döntés. A most ismét előkerült 67 és 69 éves életkor nem egy újonnan elfogadott magyar jogszabályból származik. Ezek a számok egy korábbi OECD-elemzésben szereplő lehetséges forgatókönyvhöz kapcsolódnak. Az ilyen hosszú távú számítások azt vizsgálják, hogy a várható élettartam növekedése és a társadalom öregedése mellett milyen változtatásokra lehetne szükség a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságához. – számolt be a Blikk.
Ez azonban nagyon fontos különbség: egy szakmai előrejelzés vagy lehetséges forgatókönyv nem jelent automatikus nyugdíjkorhatár-emelést.
Mennyi a nyugdíjkorhatár 2026-ban?
Magyarországon 2026-ban az általános öregségi nyugdíjkorhatár 65 év. Ez azt jelenti, hogy 2026-ban elsősorban az 1961-ben születettek érik el a rájuk vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. A korábbi, fokozatos korhatáremelési folyamat már lezárult. Az 1957-ben és az azt követően születetteknél egységesen a betöltött 65. életév az irányadó.
2027-ben sem 67 év lesz a nyugdíjkorhatár
Azoknak sem kell a jelenlegi szabályok alapján 67 éves korhatárral számolniuk, akik 2027-ben mennének nyugdíjba. 2027-ben az 1962-ben születettek töltik be a 65. életévüket, így ők ekkor érhetik el az általános öregségi nyugdíjkorhatárt. Természetesen az életkor önmagában nem minden esetben elegendő a teljes öregségi nyugdíjhoz, hiszen a szükséges szolgálati idővel is rendelkezni kell.
Hány év szolgálati idő kell a teljes nyugdíjhoz?
A teljes öregségi nyugdíj megállapításához főszabály szerint legalább 20 év szolgálati idő szükséges. Akinek legalább 15 év szolgálati ideje van, de a 20 évet nem éri el, az bizonyos feltételek mellett öregségi résznyugdíjra lehet jogosult.
Ezért annak, aki néhány éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt, nemcsak a születési dátumát érdemes figyelnie. Célszerű időben ellenőrizni azt is, hogy a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban megfelelően szerepelnek-e a korábban megszerzett szolgálati időszakok.
Miért kerül mégis rendszeresen szóba a korhatár emelése?
A kérdés nem csak Magyarországon jelent problémát. Európa számos országában öregszik a társadalom: miközben nő az idősebb korosztály aránya, hosszabb távon egyre nagyobb terhet jelenthet a nyugdíjrendszerek finanszírozása. Több európai országban ezért már döntöttek a nyugdíjkorhatár további emeléséről, vagy olyan rendszert alakítottak ki, amelyben a korhatár hosszabb távon követheti a várható élettartam változását. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Magyarországon automatikusan ugyanez történik. Egy hazai korhatáremeléshez jogszabályváltozásra lenne szükség.
Mi a helyzet a Nők40 kedvezménnyel?
A 65 éves általános nyugdíjkorhatártól külön kell kezelni a nők kedvezményes öregségi nyugdíját. A Nők40 lehetővé teszi, hogy a szükséges jogosultsági időt megszerző nők az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt is nyugdíjba vonulhassanak. Ez tehát nem azt jelenti, hogy számukra alacsonyabb lenne az általános nyugdíjkorhatár, hanem egy külön kedvezményes nyugdíjazási lehetőségről van szó.
67 vagy 69 éves nyugdíjkorhatár: mi az igazság?
A jelenlegi helyzet röviden összefoglalva: Magyarországon továbbra is 65 év az általános öregségi nyugdíjkorhatár. Nincs elfogadott döntés arról, hogy ezt most 67 évre, majd később 69 évre emelnék. A sajtóban és a közösségi oldalakon megjelenő magasabb életkorok hosszabb távú szakmai forgatókönyvekből és előrejelzésekből származnak, nem pedig egy már elfogadott magyar nyugdíjtörvényből. Aki tehát 2026-ban vagy 2027-ben éri el a jelenlegi nyugdíjkorhatárt, annak a most hatályos szabályok alapján továbbra is a 65. életévével kell számolnia.
A jövőben természetesen változhatnak a nyugdíjszabályok, de egy esetleges későbbi módosítást csak akkor lehet kész tényként kezelni, ha arról megszületik és hatályba lép a megfelelő jogszabály.
