Jelentősen megemelkedhet a legalacsonyabb öregségi nyugdíjak összege 2027-től, a bejelentett 120 ezer forintos minimum azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden olyan ember ellátását automatikusan 120 ezer forintra emelik, aki jelenleg ennél kevesebbet kap. Különösen fontos kérdés az özvegyi nyugdíjasok, az árvaellátásban részesülők, a rokkantsági ellátást kapók és a többféle ellátásban részesülők helyzete. Megnéztük, mit lehet jelenleg tudni, és mely részletekre kell még várni.
A nyugdíjminimum emelésének terve az egyik legfontosabb nyugdíjpolitikai kérdéssé válhat 2027-ben. A jelenlegi öregségi nyugdíjminimum hosszú évek óta 28 500 forint, ezért a 120 ezer forintos szintre történő emelés rendkívül jelentős változást jelentene.
Az elsőre egyszerűnek tűnő bejelentés mögött azonban több olyan részlet van, amely alapvetően meghatározhatja, hogy végül kik és mekkora emelést kapnak.
A 120 ezer forintos minimum nem ugyanaz, mint az általános nyugdíjemelés
Ez az egyik legfontosabb különbség. Az általános nyugdíjemelésnél valamennyi érintett ellátást egy meghatározott százalékkal emelik. Ha például egy nyugdíj 200 ezer forint, egy 5 százalékos emelés 10 ezer forintos növekedést jelent.
A minimum megemelése ezzel szemben elsősorban azokat érinti, akiknek az ellátása egy meghatározott alsó határ alatt van. Ha tehát a szabály valóban úgy születik meg, hogy az öregségi nyugdíj legkisebb összege 120 ezer forint lesz, abból önmagában még nem következik, hogy például egy 180 vagy 220 ezer forintos nyugdíj 120 ezer forinttal emelkedik.
A magasabb nyugdíjak esetében a szokásos éves nyugdíjemelés szabályai lehetnek meghatározók, míg az alacsonyabb összegeknél külön felzárkóztatás is szóba kerülhet.
Kik lehetnek a változás legnagyobb nyertesei?
Elsősorban azok az öregségi nyugdíjasok járhatnak jól, akiknek a jelenlegi havi ellátása rendkívül alacsony. Ha valaki például jelenleg 80 ezer forintos öregségi nyugdíjat kap, és a végleges szabályozás szerint az ő ellátását is legalább 120 ezer forintra kell kiegészíteni, az havi 40 ezer forintos különbséget jelentene. Ez éves szinten már 480 ezer forinttal magasabb rendszeres jövedelmet jelentene, még az egyéb nyugdíjemelések hatásának figyelembevétele nélkül. Egy 100 ezer forintos ellátásnál ugyanezzel az egyszerű példával számolva havi 20 ezer, éves szinten 240 ezer forint lenne a különbség.
Ezek azonban jelenleg csak szemléltető példák: a tényleges emelési mechanizmust a végleges szabályok határozzák majd meg.
Mi történhet azokkal, akik valamivel 120 ezer forint felett kapnak?
Ez már jóval érdekesebb kérdés. Ha kizárólag egy 120 ezer forintos alsó határt vezetnének be, egy 118 ezer forintos nyugdíj emelkedhetne, miközben például egy 125 ezer forintos ellátásban részesülő személy ebből a konkrét intézkedésből nem feltétlenül kapna pluszpénzt.
Ez jelentősen összenyomhatná a legalacsonyabb nyugdíjak közötti különbségeket. Éppen ezért került szóba a legalacsonyabb nyugdíjak további, sávos felzárkóztatása is. Ennek részletei különösen fontosak lesznek azoknak, akik jelenleg ugyan 120 ezer forintnál valamivel magasabb, de továbbra is nagyon alacsony nyugdíjból élnek.
Az özvegyi nyugdíjnál már nem ilyen egyszerű a helyzet
Az özvegyi nyugdíj nem azonos a saját jogú öregségi nyugdíjjal. A jelenlegi szabályok szerint az özvegyi nyugdíj mértéke többek között attól függ, hogy az özvegy részesül-e saját jogú nyugdíjban vagy más meghatározott ellátásban. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj fő szabály szerint annak a nyugdíjnak a 60 százaléka, amely az elhunytat megillette vagy megillette volna. Bizonyos esetekben a később folyósított özvegyi nyugdíj 30 százalékos mértékű. Emiatt az özvegyi nyugdíjnál külön szabályozásra lehet szükség annak eldöntéséhez, hogyan kapcsolódik majd hozzá az új öregségi nyugdíjminimum.
Az árvaellátás sem öregségi nyugdíj
Hasonló a helyzet az árvaellátással. Az árvaellátás hozzátartozói nyugellátás, ezért nem lehet automatikusan abból kiindulni, hogy az öregségi nyugdíjminimum megemelése ugyanúgy és ugyanabban az összegben vonatkozik majd rá. A jelenlegi szabályok szerint az árvaellátás fő szabály szerint a gyermek 16. életévéig jár, nappali tagozatos tanulmányok esetén pedig akár a 25. életév betöltéséig is folyósítható. Az új minimum bevezetésekor ezért különösen fontos lesz megnézni, módosulnak-e a hozzátartozói nyugellátásokhoz kapcsolódó összeghatárok is.
A „rokkantnyugdíj” kifejezés különösen megtévesztő lehet
Sokan a hétköznapi beszédben ma is rokkantnyugdíjnak neveznek több olyan ellátást, amely jogilag már nem öregségi nyugdíj. Ez azért lényeges, mert egy öregségi nyugdíjminimum emelése nem feltétlenül emeli automatikusan a rokkantsági ellátásokat vagy a rokkantsági járadékot. A rokkantsági járadék például külön ellátási forma, amelynek saját jogosultsági szabályai vannak. A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint ennek megállapításához többek között az szükséges, hogy az egészségkárosodás a 25. életév betöltése előtt keletkezzen, folyamatosan fennálljon és legalább 70 százalékos legyen.
Ez jól mutatja, miért nem szabad minden alacsony összegű, idősebb vagy megváltozott munkaképességű embernek járó ellátást egyszerűen „nyugdíjként” kezelni.
Mi van akkor, ha valaki kétféle nyugdíjat kap?
Ez lehet az új rendszer egyik legérdekesebb részletkérdése. Előfordulhat például, hogy valaki saját jogú öregségi nyugdíjat és özvegyi nyugdíjat is kap. Tegyük fel szemléltetésként, hogy az egyik ellátás összege 105 ezer forint, emellett pedig további özvegyi nyugdíj érkezik.
Ilyenkor alapvető kérdés lesz, hogy a 120 ezer forintos minimum vizsgálatakor kizárólag a saját jogú öregségi nyugdíj összegét nézik-e, vagy figyelembe vesznek más rendszeres nyugellátást is. A két megoldás között egyes jogosultaknál jelentős pénzügyi különbség lehet.
És mi történik a külföldről is nyugdíjat kapókkal?
Szintén tisztázásra várhat azoknak a helyzete, akik Magyarország mellett más országból is részesülnek nyugdíjban. Egy külföldön is szolgálati időt szerzett ember magyar nyugdíja önmagában lehet viszonylag alacsony, miközben egy másik országból további nyugdíjat kap. A végleges szabályozásnak ezért azt is egyértelművé kell tennie, hogy az új minimum alkalmazásakor kizárólag a magyar öregségi nyugdíjat vagy az érintett teljes nyugdíjjövedelmét vizsgálják. Ennek hiányában ugyanakkora magyar nyugdíj mellett két ember teljesen eltérő anyagi helyzetben lehet.
120 ezer forint alatt van a nyugdíjam – kell most valamit igényelnem?
Jelenleg emiatt még nem érdemes külön kérelmet beadni. Először a végleges szabályozásnak kell megszületnie, amelyből kiderülhet a jogosultak köre, az emelés pontos módja és az is, hogy automatikusan történik-e a módosítás vagy egyes esetekben szükség lesz valamilyen ügyintézésre.
Ez különösen fontos azért, mert a nyugdíjrendszerben létezik olyan emelési lehetőség is, amelyet valóban kérelmezni kell, ezt azonban nem szabad összekeverni az új nyugdíjminimum tervével.
Már most is létezik kérelmezhető nyugdíjemelés
Kevesebben tudják, hogy a jelenlegi rendszerben is létezik kivételes nyugellátás-emelés. Ez teljesen különálló lehetőség, nem azonos a 2027-re tervezett nyugdíjminimum-emeléssel. A Magyar Államkincstár jelenlegi tájékoztatása szerint kivételes emelés többek között az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjasnak, meghatározott özvegyi nyugdíjasoknak és árvaellátásban részesülőknek engedélyezhető.
Az egyik legfontosabb feltétel, hogy a nyugellátás és az érintett számára folyósított egyéb rendszeres pénzellátások együttes havi összege ne haladja meg a 140 ezer forintot. Az engedélyezhető kivételes emelés jelenleg legalább havi 3000, legfeljebb havi 8000 forint lehet.
Ez azért jelent valódi pluszinformációt az alacsony nyugdíjból élőknek, mert ez a lehetőség már most is létezik, és nem kell 2027-ig várni rá. Ugyanakkor nem automatikus: kérelmet kell benyújtani, és a feltételek teljesítése sem jelent automatikus pozitív döntést.
Miért fontos, hogy a 120 ezer forintos összeg később is emelkedjen?
Az új minimum hosszabb távú értékét nemcsak az induló összeg határozza meg. Ha egy meghatározott minimum éveken keresztül változatlan marad, az infláció miatt fokozatosan csökken a vásárlóereje. Ez történt a jelenlegi 28 500 forintos öregségi nyugdíjminimummal is, amely hosszú idő óta változatlan összeg. Ezért a 120 ezer forintos minimum bevezetése mellett legalább ilyen fontos kérdés lesz, hogy az új összeget a későbbiekben automatikusan emelik-e, és ha igen, milyen szabály alapján.
Erre az 5 kérdésre kell figyelni a végleges szabályoknál
Amikor megjelennek a részletek, nem csupán azt érdemes megnézni, hogy valóban 120 ezer forint lesz-e az új minimum.
- Pontosan milyen ellátásokra vonatkozik? Csak saját jogú öregségi nyugdíjra, vagy más nyugellátásokra is?
- Mi történik a 120 ezer forintnál valamivel magasabb nyugdíjakkal? Lesz-e sávos felzárkóztatás?
- Hogyan kezelik a több ellátásban részesülőket?
- Mi történik a külföldről is nyugdíjat kapókkal?
- Automatikusan jár-e az emelés? Vagy bizonyos esetekben kérelmet kell majd benyújtani?
Ezekből derül majd ki igazán, hogy egy adott nyugdíjas ténylegesen mennyivel járhat jobban.
Nem érdemes még mindenkinek 120 ezer forinttal számolnia
A 120 ezer forintos nyugdíjminimum jelentős segítséget jelenthet a legalacsonyabb öregségi nyugdíjból élőknek, de a bejelentett összegből még nem következik, hogy minden 120 ezer forint alatti ellátás automatikusan erre a szintre emelkedik. Az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a rokkantsági ellátások, a több nyugdíjat kapók és a külföldi ellátással is rendelkezők esetében különösen fontosak lesznek a részletszabályok. Addig érdemes különválasztani azt, amit már bejelentettek, attól, amit csak a későbbi szabályozás dönthet el.
