Fontos változás körvonalazódik a 14. havi nyugdíj körül. Kármán András pénzügyminiszter szerint egyelőre nincs végleges kormánydöntés arról, hogy a különböző összegű nyugdíjban részesülők ugyanolyan mértékű pluszjuttatást kapjanak-e. A rászorultsági elv is szerepet kaphat, így a kisebb nyugdíjból élők arányaiban kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek. A pénzügyminiszter közben azt is megerősítette, hogy dolgoznak a KATA átalakításán.
Kármán András a Kossuth Rádióban beszélt a kormány gazdasági terveiről, a 2027-es költségvetésről és azokról az intézkedésekről, amelyek a következő időszakban közvetlenül is érinthetik a lakosságot. Az egyik legérdekesebb kérdés a 13. és 14. havi nyugdíj jövője volt.
Változhat a 14. havi nyugdíj rendszere
A pénzügyminiszter szerint még nem született végleges döntés arról, hogy a pluszjuttatásokat a jelenlegi nyugdíj összegével azonos módon fizessék-e ki minden jogosultnak. Kármán András példaként egy 120 ezer forintos és egy 500 ezer forintos nyugdíjat említett. A kérdés lényegében az, hogy a két nyugdíjasnak a saját ellátásával arányos pluszösszeg járjon-e, vagy a rendszerben nagyobb szerepet kapjon a rászorultság. Ez alapvetően megváltoztathatná a plusz havi nyugdíjak jelenlegi logikáját. – számolt be a Pénzcentrum.
Mit jelentene a rászorultsági elv?
A részletes szabályok még nem ismertek, ezért jelenleg nem lehet megmondani, milyen jövedelemhatárt vagy számítási módszert alkalmaznának. A rászorultsági elv lényege azonban az lehet, hogy az alacsonyabb nyugdíjból élők arányaiban nagyobb támogatást kapjanak, mint a magasabb ellátásban részesülők.
Ez azért fontos kérdés, mert a százalékos vagy a havi nyugdíj összegéhez kötött pluszjuttatás automatikusan nagyobb összeget eredményez annak, akinek magasabb a nyugdíja.
Mutatjuk egy egyszerű példán
Ha két nyugdíjas közül az egyik havi 120 ezer, a másik pedig havi 500 ezer forint ellátást kap, egy teljes havi nyugdíjjal azonos pluszjuttatás esetén óriási különbség alakul ki:
- 120 000 Ft-os nyugdíjnál: 120 000 Ft plusz,
- 500 000 Ft-os nyugdíjnál: 500 000 Ft plusz.
A két ember között így 380 ezer forintos különbség lenne ugyanannak a pluszjuttatásnak az összegében. Ha viszont rászorultsági szempontokat is beépítenek a rendszerbe, ez az arány megváltozhat. Fontos: ez csak szemléltető számítás, nem a kormány által bejelentett új kifizetési szabály. A pénzügyminiszter éppen azt hangsúlyozta, hogy erről még nincs végleges döntés.
A 2027-es 14. havi nyugdíjnál lehet különösen fontos a kérdés
A 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetése miatt a kérdés 2027-ben még hangsúlyosabbá válhat. A korábban kialakított rendszer szerint a pluszjuttatás lépcsőzetesen épül fel. Ha ezen változtat a kormány, akkor azt is rendezni kell, hogyan számítják majd ki az egyes nyugdíjasoknak járó összeget. Éppen ezért most még korai lenne konkrét összegeket ígérni 2027-re.
A pénzügyminiszter nyilatkozatából az következik biztosan, hogy a 13–14. havi juttatások elosztási módja jelenleg is vizsgálat tárgya, és a rászorultság szerepet kaphat a végleges rendszerben.
Ez nem ugyanaz, mint a 120 ezer forintos nyugdíjminimum
Fontos különválasztani két, most egyszerre napirenden lévő nyugdíjügyet. A 120 ezer forintos öregségi nyugdíjminimum és a 13–14. havi nyugdíj kifizetési módja két külön kérdés. Ez azért okozhat könnyen félreértést, mert mindkét ügyben előkerülhet a 120 ezer forintos összeg. A nyugdíjminimum azt határozza meg, milyen alsó összeghatárt alkalmaznak az érintett öregségi nyugdíjaknál, míg a most felvetett változtatás arról szól, hogy a plusz havi juttatások összegét milyen elvek alapján állapítsák meg.
A KATA átalakításán is dolgozik a kormány
Nemcsak a nyugdíjasok számára hangzott el fontos bejelentés. Kármán András arról is beszélt, hogy a kormány már dolgozik a KATA átalakításán. A cél egy olyan egyszerűbb adózási forma kialakítása lehet, amely megkönnyíti a kisebb vállalkozások és vállalkozók adózását.Konkrét adókulcsról, bevételi határról vagy a jogosult vállalkozók pontos köréről azonban egyelőre nem jelentettek be részleteket.
Mit lenne érdemes rendezni egy új KATA-nál?
A vállalkozók szempontjából nem pusztán az lesz érdekes, hogy visszatér-e vagy átalakul-e a KATA, hanem az is, hogy kik választhatják majd.
A részletszabályoknál több kérdésre is választ kell majd kapni:
- mekkora lehet az éves bevételi értékhatár,
- cégeknek is számlázhatnak-e a rendszerben részt vevők,
- mekkora lesz a havi tételes adó,
- főállású és mellékállású vállalkozókra milyen szabályok vonatkoznak,
- és hogyan számít majd az adózás a későbbi nyugdíjjogosultságnál.
Ezekről jelenleg még nincs bejelentett végleges szabály, ezért aki vállalkozás indítását tervezi, annak nem érdemes egyelőre egy feltételezett új KATA alapján pénzügyi tervet készítenie.
A 2027-es költségvetés ősszel érkezhet
A pénzügyminiszter arról is beszélt, hogy a Pénzügyminisztérium ősszel nyújtja be a 2027-es költségvetést. Ennek azért lesz kiemelt jelentősége, mert a következő évre tervezett új támogatásoknak, adókedvezményeknek és nyugdíjintézkedéseknek a költségvetésben is meg kell jelenniük. Kármán András szerint a kormányzati átvilágítás során eddig mintegy 400 milliárd forintnyi pazarlást és felesleges kiadást azonosítottak, az év végéig pedig további 300 milliárd forintot találhatnak.
Az euró bevezetéséről is beszélt a pénzügyminiszter
A hosszabb távú tervek között az euró is szóba került. Kármán András szerint a kormány célja, hogy Magyarország 2030 végére teljesítse az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat. Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy 2030-ban vagy 2031-ben biztosan bevezetik az eurót. A feltételek teljesítése és a tényleges csatlakozás időpontja két külön kérdés.
Mi a biztos, és miről nincs még döntés?
A mostani nyilatkozatból érdemes különválasztani a már folyamatban lévő munkát és azokat a kérdéseket, amelyekben még nincs végleges döntés. A KATA átalakításán már dolgozik a kormány, a 2027-es költségvetést ősszel tervezik benyújtani, és 2030 végére szeretnék teljesíteni az euró bevezetésének feltételeit. A 13–14. havi nyugdíj pontos jövőbeli elosztási módjáról azonban még nincs végleges kormánydöntés.
A nyugdíjasok számára ezért most a legfontosabb kérdés az lesz, milyen formában jelenik meg a rászorultsági elv a végleges szabályokban. Ha valóban eltérő rendszer készül az alacsony és magas nyugdíjakra, az jelentősen átalakíthatja, hogy egy-egy jogosult mekkora pluszösszeghez jut a következő években.
