Újra előtérbe került a nyugdíjkorhatár emelésének kérdése Európában. Németországban olyan változtatásokról folyik vita, amelyek hosszabb távon a 67 éves korhatárt is tovább emelhetik. De jelenthet-e mindez valamit Magyarország számára? Megnéztük, nálunk jelenleg milyen szabályok érvényesek, és milyen irányba haladnak az európai nyugdíjrendszerek.
A nyugdíjkorhatár emelése az egyik legérzékenyebb társadalmi kérdés. Miközben az emberek hosszabb ideig élnek, Európa lakossága öregszik, így egyre kevesebb aktív dolgozónak kell finanszíroznia egyre több nyugdíjas ellátását.
Nem véletlen, hogy több országban már most is 65 év felett van, vagy a következő években tovább emelkedik a nyugdíjkorhatár.
Németországban már a 67 év sem feltétlenül a végállomás
Németországban jelenleg fokozatosan emelkedik a rendes nyugdíjkorhatár 67 évre, de újabb változtatások lehetősége is felmerült. Az egyik elképzelés szerint a jövőben a várható élettartam változásához kapcsolhatnák a nyugdíjkorhatárt. Ez azt jelentené, hogy ha tovább nő az emberek várható élettartama, idővel a munkában töltött idő is hosszabbodhatna. Az elképzelés alapján a korhatár nem feltétlenül állna meg 67 évnél. Hosszabb távon további emelések következhetnének. – számolt be a Blikk.
A korábbi nyugdíjba vonulás szabályai is változhatnak
A német tervek nemcsak a rendes nyugdíjkorhatárt érinthetik. Napirenden van a korai nyugdíjazás feltételeinek szigorítása is. Ez azért különösen érzékeny kérdés, mert azok számára, akik fizikailag megterhelő munkát végeznek, néhány további munkában töltött év lényegesen nagyobb terhet jelenthet, mint egy kevésbé megterhelő munkakörben. A vita ezért nem pusztán arról szól, hogy hány éves korban járjon a nyugdíj, hanem arról is, hogyan lehet fenntarthatóvá tenni a rendszert úgy, hogy közben figyelembe vegyék az eltérő élet- és munkakörülményeket.
Mi a helyzet Magyarországon?
Magyarországon jelenleg 65 év az általános öregségi nyugdíjkorhatár az 1957-ben és később születettek számára. A teljes öregségi nyugdíjhoz fő szabály szerint legalább 20 év szolgálati idő szükséges. Aki legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik, a korhatár betöltése után öregségi résznyugdíjra lehet jogosult. Fontos hangsúlyozni, hogy jelenleg nincs olyan hatályos általános szabály, amely a magyar nyugdíjkorhatárt automatikusan 66, 67 vagy ennél magasabb életkorra emelné. Ezért a külföldi korhatáremelésekről szóló hírekből nem következik, hogy Magyarországon is automatikusan változik a nyugdíjkorhatár.
A Nők40 továbbra is külön lehetőség
A magyar rendszer egyik fontos sajátossága a nők kedvezményes öregségi nyugdíja. Az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik és teljesíti a további feltételeket, életkorától függetlenül jogosult lehet kedvezményes öregségi nyugdíjra.Ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben már jóval a 65 éves általános korhatár előtt megállapítható az öregségi nyugdíj.
Európában viszont egyértelmű irány rajzolódik ki
Ha nem egyetlen országot, hanem egész Európát nézzük, már érdekesebb a kép. Az Európai Bizottság hosszú távú előrejelzése szerint a tagállamok jelentős részében a jelenlegi jogszabályok alapján is emelkedni fog a nyugdíjkorhatár. Több országban ráadásul a nyugdíjkorhatárt valamilyen formában a várható élettartam változásához kapcsolják. Az uniós előrejelzések szerint a törvényes nyugdíjkorhatár átlaga hosszabb távon megközelítheti a 67 évet.
Miért emelik egyáltalán a nyugdíjkorhatárt?
A háttérben elsősorban demográfiai okok állnak. Ha egy társadalomban nő az idősek aránya, miközben csökken vagy lassabban növekszik a munkaképes korú népesség, egyre nagyobb teher kerül a nyugdíjrendszerre. Erre többféle választ adhat egy ország: emelheti a nyugdíjkorhatárt, ösztönözheti a korhatár utáni munkavégzést, módosíthatja a járulékokat, vagy más módon alakíthatja át a nyugdíjrendszer finanszírozását.
Nem minden ország ugyanazt az utat választja
Érdemes azonban óvatosan kezelni azt az állítást, hogy Európában mindenhol egyszerűen egyre magasabbra emelik majd a korhatárt. Az egyes országok nyugdíjrendszerei jelentősen különböznek egymástól. Van, ahol a várható élettartamhoz kötik a korhatárt, máshol inkább a hosszabb munkavégzést ösztönzik pénzügyi eszközökkel.
Az is előfordulhat, hogy valaki ugyanabban az országban korábban vagy később vonulhat nyugdíjba attól függően, mennyi szolgálati idővel rendelkezik.
Magyarországon is megéri tovább dolgozni a korhatár után?
Van egy kevésbé ismert magyar szabály, amely különösen érdekes a korhatárról szóló vita szempontjából. Ha valaki legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik, betölti a nyugdíjkorhatárt, de még nem kéri a nyugdíja megállapítását és további szolgálati időt szerez, akkor minden további 30 nap után 0,5 százalékos nyugdíjnövelés járhat. Ha például valaki ilyen feltételek mellett egy teljes évvel később kéri a nyugdíja megállapítását, az 12 × 0,5 százalék, vagyis körülbelül 6 százalékos növelést jelenthet. Ez nem nyugdíjkorhatár-emelés, hanem egy már jelenleg is létező ösztönző azok számára, akik a korhatár elérése után is tovább dolgoznak és később kérik a nyugdíj megállapítását.
Mi történne, ha egyszer Magyarországon is emelkedne a korhatár?
Egyetlen plusz év első látásra nem tűnik soknak, egy ember életében azonban jelentős változást jelentene. A 65-ről 66 évre történő emelés fő szabály szerint további 12 hónappal tolhatná ki az öregségi nyugdíjra való jogosultságot az érintett generációnál. Ha valaki például havi 300 ezer forintos induló nyugdíjjal számolna, 12 havi ellátás nominálisan 3,6 millió forintot jelent. Ez nem azt jelenti, hogy ennyit „elveszítene”, hiszen közben tovább dolgozhatna és keresetet szerezhetne, de jól érzékelteti, hogy egyetlen évnyi korhatárváltozásnak is komoly pénzügyi jelentősége lehet.
Nem kell most 67 éves magyar nyugdíjkorhatárra készülni
A németországi változtatások és az európai trendek miatt érthető, hogy újra felmerül a kérdés: Magyarországon is emelkedhet-e egyszer a nyugdíjkorhatár? Hosszú távra természetesen egyetlen ország jövőbeni szabályozását sem lehet biztosan megjósolni. A demográfiai folyamatok miatt a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága a következő évtizedekben is fontos kérdés marad.
A jelenlegi magyar szabály azonban egyértelmű: az 1957-ben és később születettek általános öregségi nyugdíjkorhatára 65 év. Nincs hatályos döntés arról, hogy ezt általánosan 67 évre vagy még magasabbra emelnék. A német fejlemény ezért jelenleg elsősorban azt mutatja meg, milyen megoldásokkal próbálkozhatnak az európai országok az öregedő társadalom és a nyugdíjrendszerek növekvő terhei miatt.
