Nyugdíjba vonulás 2027: így változnak a dátumok és a korhatár, itt vannak a friss számok!
Sok magyar munkavállaló számára 2027 lesz az az év, amikor elérheti az öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy teljesítheti a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges feltételeket. A nyugdíjba vonulás azonban nem történik automatikusan: az ellátást igényelni kell, és az sem mindegy, milyen kezdőnapot jelöl meg az érintett.
A jelenleg hatályos szabályok alapján 2027-ben elsősorban az 1962-ben születettek érik el a 65 éves általános nyugdíjkorhatárt. Aki például 1962. március 15-én született, 2027. március 15-én tölti be a 65. életévét, és ettől a naptól kérheti az öregségi nyugdíj megállapítását, amennyiben rendelkezik a szükséges szolgálati idővel.
Az életkor azonban önmagában nem elegendő. A teljes öregségi nyugdíjhoz legalább húsz év, a résznyugdíjhoz pedig legalább tizenöt év elismert szolgálati idő szükséges. A nők számára emellett továbbra is elérhető lehet a Nők40, amely megfelelő jogosultsági idő esetén életkortól függetlenül lehetővé teszi a nyugdíjba vonulást.
Kik töltik be a nyugdíjkorhatárt 2027-ben?
A jelenlegi magyar szabályozás szerint az 1957-ben vagy később születettek öregségi nyugdíjkorhatára egységesen a betöltött 65. életév. Ebből következően 2027-ben az 1962-ben született személyek érik el az általános nyugdíjkorhatárt.
A jogosultság nem január 1-jén nyílik meg minden 1962-ben született ember számára. Mindenki a saját 65. születésnapján tölti be a korhatárt.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:
- aki 1962. január 10-én született, 2027. január 10-én tölti be a korhatárt;
- aki 1962. június 1-jén született, 2027. június 1-jén válhat jogosulttá;
- aki 1962. december 31-én született, csak 2027. december 31-én éri el a 65 éves korhatárt.
A nyugdíj kezdőnapja főszabály szerint nem lehet korábbi annál a napnál, amikor az igénylő a korhatárt betöltötte, illetve minden további jogosultsági feltételt teljesített.
Az 1961-ben születettek már 2026-ban elérik a korhatárt
Az 1961-ben születettek a 65. életévüket 2026-ban töltik be. Ha azonban valaki nem kérte rögtön a nyugdíját, vagy a korhatár elérése után tovább dolgozott, 2027-ben is benyújthatja az igényét.
Ebben az esetben különösen fontos megvizsgálni, hogy mikortól érdemes kérni az ellátást. A nyugdíjigény visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető, feltéve, hogy a kiválasztott kezdőnapon már teljesültek a korhatárra és a szolgálati időre vonatkozó feltételek.
Aki tehát már korábban jogosulttá vált, de hosszabb időn keresztül nem nyújtja be a kérelmet, hat hónapnál régebbi időszakra főszabály szerint elveszítheti a visszamenőleges folyósítás lehetőségét.
Legalább húsz év szolgálati idő kell a teljes nyugdíjhoz
Az öregségi teljes nyugdíjhoz két alapvető feltételnek kell megfelelni:
- az igénylőnek be kell töltenie a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt;
- legalább húsz év szolgálati idővel kell rendelkeznie.
A húsz évbe nem kizárólag a hagyományos munkaviszonyban eltöltött idő számíthat bele. Szolgálati idő szerezhető például biztosított egyéni vagy társas vállalkozóként, és bizonyos ellátások, gyermeknevelési vagy korábbi különleges időszakok is beszámíthatók a szabályok szerint.
A hivatalos nyilvántartásban szereplő idő azonban nem mindig egyezik meg azzal, amire az érintett saját számítása alapján számít. Régi munkaviszonyok, megszűnt cégek, hiányos adatszolgáltatás vagy külföldi foglalkoztatás miatt eltérés is előfordulhat.
Ezért a nyugdíj előtt állóknak már 2026-ban érdemes ellenőrizniük a szolgálati idejüket, nem pedig közvetlenül a 2027-es igénylés előtt.
Tizenöt évvel résznyugdíj állapítható meg
Akinek nincs húsz év elismert szolgálati ideje, de legalább tizenöt évvel rendelkezik, a nyugdíjkorhatár betöltése után öregségi résznyugdíjra lehet jogosult.
A résznyugdíj összege kizárólag a szolgálati idő és az életpálya során megszerzett, figyelembe vehető keresetek alapján kerül kiszámításra. A résznyugdíjra nem vonatkozik ugyanúgy a teljes öregségi nyugdíj legkisebb összegét biztosító szabály, ezért az ellátás összege nagyon alacsony is lehet.
Akinek a húsz évhez csak néhány év hiányzik, annak érdemes még az igénylés előtt megvizsgálnia, hogy van-e lehetősége a hiányzó szolgálati idő elismertetésére vagy megállapodás útján történő megszerzésére.
A szabályok bizonyos esetekben lehetővé teszik, hogy a teljes nyugdíjhoz szükséges húsz évből, illetve a résznyugdíjhoz szükséges tizenöt évből hiányzó, legfeljebb öt év szolgálati idő megszerzésére megállapodást kössenek. Ennek feltételeit és várható költségét azonban minden esetben egyedileg kell ellenőrizni.
A Nők40 2027-ben is életkortól független lehetőség maradhat
A nők kedvezményes öregségi nyugdíja más logika alapján működik, mint a korhatáros nyugdíj. A jelenlegi szabályok szerint az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, életkorától függetlenül teljes öregségi nyugdíjra jogosult lehet.
Ez azt jelenti, hogy 2027-ben nemcsak az 1962-ben született nők mehetnek nyugdíjba. Egy fiatalabb nő is igényelheti a Nők40-et, ha addigra összegyűlik a szükséges negyven év jogosultsági ideje.
Fontos azonban, hogy a Nők40 esetében nem minden szolgálati idő számít jogosultsági időnek. A jogosultság meghatározásánál elsősorban a keresőtevékenységgel szerzett időt és a gyermekneveléshez kapcsolódó, jogszabályban felsorolt időszakokat veszik figyelembe.
A nyugdíj összegének kiszámításakor viszont olyan szolgálati idő is szerepet kaphat, amely a negyvenéves jogosultság megszerzésébe nem számított bele. Emiatt a Nők40 jogosultsági ideje és a nyugdíj összegéhez figyelembe vett teljes szolgálati idő eltérhet egymástól.
Nem minden gyermekneveléssel töltött idő számít azonos módon
A Nők40 szempontjából jogosultsági időnek minősülhet többek között a csecsemőgondozási díj, a korábbi terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósításának időszaka.
Bizonyos ápolási ellátások időtartama szintén figyelembe vehető, különösen súlyosan fogyatékos gyermek gondozása esetén. A pontos beszámítás mindig az adott ellátás típusától, időpontjától és a nyilvántartott adatoktól függ.
Nem elegendő tehát pusztán azt kiszámolni, hogy az első munkába állás óta eltelt-e negyven év. A köztes munkanélküli időszakok, nappali tagozatos tanulmányok, egyes ellátások és más kieső időszakok miatt a tényleges jogosultsági idő rövidebb lehet.
Aki 2027-ben a Nők40 alapján szeretne nyugdíjba menni, annak célszerű előzetesen hatósági adategyeztetést kérnie.
A nyugdíj nem jár automatikusan a 65. születésnaptól
Gyakori tévhit, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a 65. születésnap után automatikusan megkezdi az ellátás folyósítását. A valóságban az öregségi nyugdíjat kérelemre állapítják meg.
Az igénylőnek tehát nyugdíjkérelmet kell benyújtania, és meg kell jelölnie azt az időpontot, amelytől az ellátás megállapítását kéri.
A kérelem benyújtható elektronikusan, személyesen vagy postai úton, az erre rendszeresített nyomtatványon. A Nők40 és a korhatáros öregségi nyugdíj megállapításához ugyanaz a több ellátástípust tartalmazó nyomtatvány használható.
A kérelem elbírálása során a nyugdíjbiztosítási szerv ellenőrzi a korhatárt, a szolgálati időt, a jogosultsági időt és a kereseti adatokat.
Mikor érdemes benyújtani az igényt?
A nyugdíjigényt nem feltétlenül kell pontosan a 65. születésnapon benyújtani. A kérelmet később is be lehet adni, az ellátás pedig legfeljebb hat hónapra visszamenőleg is megállapítható, ha a választott kezdőnapon minden feltétel teljesült.
Ugyanez a visszamenőleges szabály a Nők40 esetében is alkalmazható: az ellátást legkorábban az igénybejelentést megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani, ha addigra a negyven év jogosultsági idő már rendelkezésre állt.
A gyakorlatban azonban nem mindig érdemes sokáig várni. Ha az adatok hiányosak, az eljárás elhúzódhat, az érintettnek pedig további iratokat kellhet beszereznie.
A legbiztonságosabb megoldás az, ha a szolgálati időt már jóval korábban rendezik, a nyugdíjkérelmet pedig a tervezett kezdőnaphoz igazítva nyújtják be.
Melyik legyen a nyugdíj kezdőnapja?
A kezdőnap kiválasztása pénzügyi szempontból is fontos lehet. Az ellátás összege függ a kezdőnapig megszerzett szolgálati időtől, a figyelembe vehető keresetektől és az adott évben alkalmazandó valorizációs szorzóktól.
Aki 2027-ben tölti be a 65. életévét, általában kérheti a nyugdíját már a születésnapjától, de dönthet úgy is, hogy tovább dolgozik, és csak később igényli az ellátást.
A későbbi kezdőnap előnye lehet:
- újabb szolgálati idő szerezhető;
- további keresetek kerülhetnek be a számításba;
- a korhatár utáni továbbdolgozás bizonyos feltételekkel növelheti a nyugdíjat;
- az érintett továbbra is munkabért kaphat.
Hátránya viszont, hogy a nyugdíj folyósítása később indul, ezért több havi ellátásról mondhat le az igénylő.
