A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb inflációs jelentése szerint az élelmiszerekre vonatkozó árréskorlátozás esetleges megszüntetése várhatóan csak csekély mértékben befolyásolná az infláció alakulását. A jegybank úgy látja, hogy a kereskedelmi láncok az elmúlt időszakban alkalmazkodtak a szabályozáshoz, ezért az intézkedés kivezetése önmagában nem okozna jelentős áremelkedést.
Csak mérsékelt inflációs hatással számol az MNB
A júniusi inflációs jelentés szerint az árrésstop megszüntetése még abban az esetben sem veszélyeztetné az árstabilitást, ha arra már az idei nyáron sor kerülne.
A jegybank elemzői a legnagyobb hazai élelmiszerláncok gazdálkodását vizsgálták meg, és arra jutottak, hogy a vállalatok többsége nem más termékek árának emelésével ellensúlyozta az intézkedés hatását. Ehelyett inkább a beszállítókkal kötött szerződéseket tárgyalták újra, költségcsökkentő intézkedéseket vezettek be, illetve javították működésük hatékonyságát.
Ennyivel változhatnak az árak
Az MNB becslése szerint az árréskorlátozás bevezetése átlagosan 1,4 százalékkal mérsékelte az érintett termékek árait.
A jegybank számításai alapján azonban a szabályozás megszüntetése után ennek a hatásnak csak kisebb része épülne vissza az árakba. Ha az intézkedést 2026 harmadik negyedévében vezetnék ki, akkor 2026 végén és 2027 első felében mindössze 0,4 százalékponttal emelné az inflációt, egy évvel később pedig a különbség már csak 0,1 százalékpont lenne.
A piaci verseny visszafoghatja az áremelkedést
Bár a vizsgált négy legnagyobb élelmiszerlánc 2025-ben összesen 20,9 milliárd forintos üzemi veszteséget könyvelt el. A jegybank szerint az erős piaci verseny továbbra is korlátozza a jelentősebb áremelések lehetőségét.
Az MNB úgy véli, hogy a kereskedők várhatóan nem tudják teljes mértékben áthárítani költségeiket a fogyasztókra, ezért az árrésstop megszüntetése sem okozna számottevő drágulást.
Egyelőre nincs döntés az árrésstop sorsáról
A kormány egyelőre nem döntött arról, hogy mikor és milyen formában vezetik ki az élelmiszerekre vonatkozó árréskorlátozást.
A jegybank ugyanakkor arra is kitért, hogy az üzemanyagokra korábban alkalmazott védett ár megszüntetésének inflációs hatása minimálisnak bizonyult. Az elemzés szerint az iráni konfliktus enyhülése miatt a piaci üzemanyagárak várhatóan a korábbi védett árszint alá is csökkenhetnek.
🛒 Mi a különbség az árrésstop és az árstop között?
Az árrésstop nem azt jelenti, hogy az állam rögzíti egy termék árát. A szabályozás a kereskedők által alkalmazható árrést korlátozza, vagyis azt, hogy a beszerzési árhoz képest mekkora haszonnal értékesíthetik az érintett termékeket.
Az árstop ezzel szemben egy konkrét fogyasztói árat vagy maximális árat rögzít. Az árrésstop célja elsősorban az volt, hogy mérsékelje az alapvető élelmiszerek árát úgy, hogy közben a piaci verseny is megmaradjon.
Javuló gazdasági kilátásokkal számolnak
Az MNB előrejelzése szerint 2026-ban az átlagos infláció 1,8 százalék körül alakulhat. 2027-ben 2,3 százalékra, 2028-ban pedig közel 3 százalékra emelkedhet.
A gazdaság teljesítménye idén várhatóan mintegy 2 százalékkal, jövőre pedig 3 százalék körüli ütemben bővülhet. A jegybank szerint a növekedést elsősorban a lakossági fogyasztás élénkülése, a szolgáltatási szektor erősödése és az export fokozatos bővülése támogathatja.
📊 Mit jelent a 0,4 százalékpontos inflációs hatás?
Az MNB becslése szerint az árrésstop megszüntetése nem azt jelenti, hogy minden élelmiszer ára 0,4 százalékkal emelkedik. A 0,4 százalékpont az éves infláció egészére vonatkozó becslés, vagyis azt mutatja meg, hogy a fogyasztói árak átlagos növekedése ennyivel lehetne magasabb a korábbi előrejelzéshez képest.
Ez azt is jelenti, hogy egyes termékek ára ennél nagyobb mértékben változhat, míg más termékeké egyáltalán nem emelkedik, vagy akár csökkenhet is. A végső árváltozást a piaci verseny, a beszerzési költségek és a kereskedők árazási döntései együttesen alakítják.
