Széchenyi-kártya hitelprogram 2026: belendültek a vállalkozások!
Pályázati hibák
Huszonnégy év után a Széchenyi Kártya Program már nem pusztán egy államilag támogatott konstrukció a sok közül, hanem a hazai kkv-finanszírozás egyik meghatározó csatornája. A programot működtető KAVOSZ budapesti konferenciáján bemutatott adatok alapján a konstrukció érdemi szerepet játszik a vállalati hitelpiac fenntartásában, különösen olyan időszakban, amikor a piaci kamatszintek önmagukban visszafognák a beruházásokat és a működési finanszírozást.
„Amikor egy vállalkozó beruház, nem gépet vásárol, hanem időt és biztonságot” – fogalmazott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Nagy Elek értelmezése szerint a Széchenyi-kártya küldetése éppen az, hogy kiszámítható finanszírozási környezetet teremtsen, és ezzel stabilizálja a kis- és középvállalatok (kkv-k) működését. Az eddigi teljesítmény adatai szerinte az eredeti koncepció helyességét igazolják:
a program évente mintegy 1600 milliárd forintnyi forrást mozgat meg, hozzávetőleg 30 ezer vállalkozás számára.
A dinamika 2025-ben tovább erősödött. Tavaly 49 ezer igénylés érkezett 2212 milliárd forint értékben, ami közel 50 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A források jelentős része működési stabilizátorként jelenik meg a vállalkozásoknál: bérekre, rezsire, készletezésre fordítják, vagyis a napi túlélés és a versenyképesség fenntartása a tét.
A kormányzati számítások szerint a program éves szinten körülbelül fél százalékponttal járul hozzá a GDP-hez.
A pénzhiány a kezdő vállalkozások legnagyobb ellensége
Komoly kihívást és lehetőséget is jelent a cégalapítás.
Ez a mérték már nem szektorális, hanem makrogazdasági kategória, és arra utal, hogy a konstrukció keresletfenntartó szerepet tölt be a vállalati hitelpiacon.
Huszonnégy év mérlege: több százezer vállalkozás, erős vidéki súly
A VOSZ elnöke történeti kontextusba helyezte a programot. Eppel János emlékeztetett, hogy a Széchenyi-kártya egy alultőkésített gazdaságban indult, amikor a hagyományos banki hitel számos kis- és középvállalkozás számára elérhetetlen volt. A konstrukció alternatív finanszírozási csatornát teremtett, és ebben meghatározó szerepet játszott Demján Sándor kezdeményező szerepe is.
Az indulás óta 300–400 ezer vállalkozás működését vagy indulását segítette a program. A kihelyezett források 70 százaléka vidéki cégekhez került, ami regionális kiegyensúlyozó hatást jelentett. Azokon a térségeken, ahol kisebb a piac és magasabb az indulási kockázat, a Széchenyi-kártya súlya nagyobb volt.
A VOSZ elnöke szerint a konstrukció sikere kis- és középvállalatok körében „nem kampányszerű beavatkozás eredménye, hanem rendszerszintű válasz egy strukturális problémára”. Az MKIK, a VOSZ és a kormányzat együttműködése az elmúlt években stabil intézményi hátteret biztosított, és a jelenlegi szándékok szerint ez a „győztes csapat” a következő szakaszban is együtt dolgozik tovább – mondta.
A 3 százalékos kamat és a piaci fordulat
Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozásokért felelős államtitkára a tavaly októberben bevezetett, egységesen 3 százalékos ügyféloldali kamat jelentőségét emelte ki. Értékelése szerint ez nem pusztán jelzés volt a piac felé, hanem tényleges fordulatot hozott.
Üdvözli önt Pásztor Zoltán a Pályázatkereső.eu szerkesztője!