Sok családban okoz fejtörést, hogy a hatodik életévét betöltő gyermek készen áll-e már az iskolára, vagy jobb lenne még egy évet az óvodában maradnia. A döntés jelenleg nem kizárólag a szülőkön és az óvodán múlik, ezen azonban változtatna a kormány. November 5-én társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a törvényjavaslatot, amely visszaadná a szülőknek és az óvodavezetőknek a döntés lehetőségét.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint a gyerekek eltérő ütemben fejlődnek, ezért az iskolakezdésről sem lehet kizárólag az életkoruk alapján dönteni. A cél az lenne, hogy az óvodából az iskolába lépésnél nagyobb szerepet kapjon a gyermek fejlettsége és iskolaérettsége.
Nem az Oktatási Hivatal döntene a halasztásról
A jelenlegi rendszerben a hatéves korban történő iskolakezdés elhalasztásához az Oktatási Hivatalhoz kell fordulni. A szülőknek külön kérelmet kell benyújtaniuk, amelynek elbírálásakor a hivatal szükség esetén szakértői vizsgálatot is elrendelhet. Az új tervezet ezt a hatósági eljárást megszüntetné. A döntésben ismét a szülő és az óvodavezető kapna meghatározó szerepet, hiszen ők ismerik legjobban a gyermek mindennapi fejlődését, képességeit és nehézségeit.
Ez különösen azoknak a családoknak jelenthet könnyebbséget, amelyekben a gyermek ugyan már betöltötte a hatodik életévét, de az óvodapedagógusok szerint még nem áll készen az iskolai követelményekre.
Mi történik, ha a szülő és az óvoda nem ért egyet?
A tervezet arra az esetre is kitér, amikor a szülő és az óvoda eltérően ítéli meg a gyermek iskolaérettségét. Ilyenkor a pedagógiai szakszolgálat szakmai véleménye segítene a döntés meghozatalában. Előfordulhat például, hogy a szülők szeretnék még egy évig óvodában tartani a gyermeküket, az óvoda viszont már iskolaérettnek látja. Fordított helyzet is lehetséges, amikor a család az iskolakezdést támogatja, de az óvodapedagógusok szerint további fejlődési időre lenne szükség.
A pedagógiai szakszolgálat bevonása ilyen esetekben biztosíthatná, hogy a vitát ne pusztán személyes vélemények alapján rendezzék, hanem a gyermek tényleges fejlettségét is megvizsgálják.
Korábban már működött hasonló rendszer Magyarországon
A most tervezett változás nem teljesen új megoldás. 2019 végéig az iskolakezdés elhalasztásáról elsősorban az óvoda vezetője, illetve az óvoda javaslata alapján a szülő dönthetett. A szabályok 2020-ban változtak meg, amikor az Oktatási Hivatal hatáskörébe került a halasztási kérelmek elbírálása. Azóta a szülőknek központi eljárásban kell kérniük, ha gyermekük még egy évig óvodában maradna.
A mostani javaslat indokolása arra is hivatkozik, hogy az Alkotmánybíróság korábban gyermekközpontúbbnak ítélte a 2020 előtti szabályozás egyes garanciáit.
Mit jelenthet ez a 2027-ben iskolába készülő gyerekeknek?
Ha a javaslatot elfogadják, az iskolakezdés elhalasztása egyszerűbbé válhat a családok számára. Nem kellene minden esetben külön hatósági engedélyt kérni ahhoz, hogy a gyermek még egy nevelési évet az óvodában tölthessen. Fontos azonban, hogy a hatéves kori tankötelezettség általános szabálya nem szűnne meg. A változás elsősorban azokra az esetekre vonatkozna, amikor a gyermek fejlettsége indokolja az iskolakezdés elhalasztását.
A szülőknek ezért továbbra is érdemes rendszeresen egyeztetniük az óvodapedagógusokkal, különösen akkor, ha bizonytalanok abban, hogy gyermekük készen áll-e az első osztályra. Az iskolaérettség ugyanis nemcsak azt jelenti, hogy a gyermek felismeri a betűket vagy tud számolni. A figyelem tartóssága, a feladatok önálló elvégzése, a társas kapcsolatok és az érzelmi érettség szintén fontos szempontok.
November 13-ig lehet véleményezni a tervezetet
A kormány november 13-ig várja a szakmai észrevételeket a módosításhoz. Ezt követően kerülhet sor a javaslat véglegesítésére és a további jogalkotási lépésekre. A változás tehát még nem hatályos, az iskolakezdés elhalasztására jelenleg a meglévő szabályok vonatkoznak. Az érintett családoknak ezért figyelniük kell, hogy a következő beiskolázási időszak előtt milyen rendelkezéseket fogadnak el.
Amennyiben életbe lép az új rendszer, a szülők és az óvodapedagógusok nagyobb beleszólást kaphatnak abba, mikor kezdje meg a gyermek az általános iskolát.
