Egy váratlan gyógyszerkiadás vagy egy felhalmozódott közüzemi tartozás az alacsony nyugdíjból élőknek komoly gondot okozhat. Ilyen helyzetben a Magyar Államkincstárnál egyszeri segélyt is lehet kérni, amelynek összege 15 ezer és 50 ezer forint között lehet. A támogatás nem jár automatikusan, és a jövedelmet is vizsgálják az elbíráláskor.
A legtöbb félreértést éppen a jövedelmi feltételek okozhatják. Más összeghatár vonatkozik arra, aki közeli hozzátartozójával él közös háztartásban, és más arra, aki nem ilyen körülmények között él. Az sem mindegy, hogy milyen ellátást kap az igénylő, mert ezt a segítséget nem minden nyugdíjszerű ellátásban részesülő kérheti.
Mennyi lehet a havi jövedelem?
A Magyar Államkincstár szabályai szerint az a nyugdíjas kérhet egyszeri segélyt, akinek a havi jövedelme nem haladja meg a 100 ezer forintot, ha közeli hozzátartozójával közös háztartásban él. A másik csoportba tartozóknál 120 ezer forint a felső határ.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy egyedül élő, havi 115 ezer forintos jövedelemmel rendelkező nyugdíjas megfelelhet a jövedelmi feltételnek. Ha viszont valaki a gyermekével él közös háztartásban, és 110 ezer forint a havi jövedelme, akkor a rá vonatkozó 100 ezer forintos határt már meghaladja.
A határérték elérése önmagában nem kizáró ok. A 100 ezer, illetve 120 ezer forintos összeget azonban nem lehet túllépni. A kérelemben a havi jövedelemről is nyilatkozni kell, ezért nem elegendő kizárólag a nyugdíj összegét megvizsgálni, ha az érintettnek más bevétele is van.
Nem elég az alacsony nyugdíj, az indokot is vizsgálják
A segélyt különösen nehéz élethelyzetekre tartják fenn. Egy váratlan betegség, magas gyógyszerköltség vagy közüzemi díjhátralék olyan körülmény lehet, amelyet az elbírálás során figyelembe vesznek.
A kérelemben ezért érdemes pontosan leírni, mi történt, és miért okoz gondot az adott kiadás kifizetése. Ha például valakinek rendszeresen több tízezer forintba kerülnek a gyógyszerei, akkor az erről szóló igazolásokkal tudja alátámasztani a helyzetét. Közüzemi tartozás esetén a számlák és felszólítások lehetnek fontosak.
Az egyszeri segély méltányossági támogatás, tehát a feltételek teljesítése még nem jelent biztos kifizetést. A hatóság a benyújtott iratok és az élethelyzet alapján dönt arról, hogy indokolt-e a segítség.
Kik igényelhetik az egyszeri segélyt?
Az öregségi nyugdíjban részesülők mellett az özvegyi nyugdíjat, szülői nyugdíjat és árvaellátást kapók is jogosultak lehetnek a támogatásra.
Más a helyzet azokkal, akik nem nyugdíjat, hanem például rokkantsági ellátást, rehabilitációs ellátást vagy időskorúak járadékát kapják. Számukra a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott egyszeri segély nem állapítható meg.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy számukra egyáltalán ne létezne segítség. Az önkormányzatoknál igényelhető rendkívüli települési támogatás vagy bizonyos egészségügyi kiadásokra kérhető méltányossági segély más feltételekkel működik. Ezekről külön érdemes tájékozódni.
Hogyan lehet hozzájutni az 50 ezer forinthoz?
Az igényléshez a „Kérelem-adatlap egyszeri segély igényléséhez” nevű nyomtatványt kell kitölteni. Ezt a Magyar Államkincstár honlapjáról is le lehet tölteni, de a nyugdíjbiztosítási ügyfélszolgálatokon szintén beszerezhető.
A kérelemhez csatolni kell azokat az iratokat, amelyek igazolják a rendkívüli körülményeket. Ilyen lehet egy orvosi igazolás, a gyógyszerkiadásokat alátámasztó dokumentum vagy a közüzemi tartozásról szóló irat.
A beadvány személyesen a kormányablaknál is leadható, postai úton pedig az illetékes hatóságnak küldhető. Elektronikus ügyintézésre a magyarorszag.hu oldalon van lehetőség.
Egy naptári évben csak egyszer állapítható meg ez a segély, összege legalább 15 ezer, legfeljebb 50 ezer forint. Nem minden jóváhagyott kérelmező kapja tehát automatikusan a legmagasabb összeget.
Mire figyeljen az, aki most adná be a kérelmet?
Az igénylésnél nem feltétlenül a nyomtatvány kitöltése a legnehezebb, hanem a körülmények megfelelő bemutatása. Egy rövid, általános indoklás helyett célszerű konkrétan megjelölni, milyen váratlan kiadás jelentkezett, annak mekkora az összege, és hogyan veszélyezteti a mindennapi megélhetést.
A különböző segélyeket sem szabad összekeverni. Az egészségbiztosítás keretében kérhető, egészségügyi költségekhez kapcsolódó egyszeri segélynél például nincs ilyen rögzített jövedelemhatár. Ott az igazolt egészségügyi kiadásokat és a jövedelmi helyzetet együttesen vizsgálják.
Aki tehát a nyugdíjasoknak járó egyszeri segély feltételeinek nem felel meg, de jelentős gyógyszerköltségei vannak, annak másik támogatási lehetőség is szóba jöhet. A megfelelő kérelem kiválasztásához a kormányablakban vagy az illetékes hatóságnál lehet tájékoztatást kérni.
