Nagyot változott Magyarországon a nyugdíjba vonulás életkora az elmúlt három és fél évtizedben. Míg a rendszerváltás környékén a nők általános nyugdíjkorhatára 55, a férfiaké 60 év volt, ma már mindkét nemre egységesen 65 éves korhatár vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a korábbi szabályokhoz képest a nők esetében tíz, a férfiaknál öt évvel későbbre tolódott a nyugdíjkorhatár.
Így változott a nyugdíjkorhatár 1990 óta
Az 1990-es évek elején még jelentős különbség volt a nők és a férfiak nyugdíjazási életkora között. A nők már 55 évesen, a férfiak pedig 60 évesen elérhették az általános öregségi nyugdíjkorhatárt, ha a többi jogosultsági feltételt is teljesítették. A következő évtizedekben azonban a nyugdíjrendszert több alkalommal átalakították. Az egyik legfontosabb változás az 1990-es évek végén indult, amikor a jogszabályok fokozatosan 62 évre emelték az öregségi nyugdíjkorhatárt.
Ezt újabb emelési időszak követte. Az 1952-ben és később születetteknél fokozatosan tovább növekedett a korhatár, míg végül 65 év lett az általános szabály. A változás egyik legfontosabb oka a társadalom elöregedése volt. A növekvő várható élettartam, az alacsonyabb születésszám és a nyugdíjrendszer finanszírozási kihívásai egyaránt szerepet játszottak a korhatár emelésében. – számolt be a Hóvége.
Ki hány évesen mehetett nyugdíjba?
A jelenlegi szabályozás pontosan meghatározza, hogy az egyes születési évjáratok mikor érték el az öregségi nyugdíjkorhatárt. Az 1952 előtt születetteknél még 62 év volt a korhatár. Az 1952-es évjáratnak már további 183 napot kellett várnia, az 1953-ban születettek pedig 63 évesen vonulhattak öregségi nyugdíjba. Az 1954-es évjáratnál 63 év és 183 nap, az 1955-ösöknél 64 év, az 1956-osoknál pedig 64 év és 183 nap lett a nyugdíjkorhatár.
Az 1957-ben vagy később születettekre már egységesen a 65 éves szabály vonatkozik. A fokozatos emelés 2022-re teljesedett ki.
Mi a nyugdíjkorhatár 2026-ban?
2026-ban Magyarországon az általános öregségi nyugdíjkorhatár 65 év. Ez azt jelenti, hogy az 1961-ben születettek az idei évben töltik be a nyugdíjkorhatárt. Az életkor elérése azonban önmagában nem minden esetben elegendő a teljes összegű öregségi nyugdíj megállapításához.
A teljes öregségi nyugdíjhoz legalább 20 év elismert szolgálati idő szükséges. Akinek legalább 15, de 20 évnél kevesebb szolgálati ideje van, az a többi feltétel teljesülése esetén öregségi résznyugdíjra lehet jogosult. A 15 évnél rövidebb szolgálati idő önmagában nem elegendő az öregségi nyugdíjhoz.
Van lehetőség 65 éves kor előtt nyugdíjba menni?
A nők számára továbbra is elérhető a Nők 40 kedvezményes öregségi nyugdíj, amely lehetővé teszi, hogy az érintettek a 65 éves korhatár betöltése előtt is nyugdíjba vonuljanak. Ehhez legalább 40 év jogosultsági idő szükséges. Fontos, hogy a jogosultsági idő nem minden esetben egyezik meg a teljes szolgálati idővel. Egyes tanulmányi vagy más időszakok például beleszámíthatnak a szolgálati időbe, miközben a Nők 40 jogosultságánál nem vehetők figyelembe.
Általános szabályként legalább 32 év keresőtevékenységgel szerzett jogosultsági idő szükséges, de bizonyos gyermeknevelési élethelyzetekben ettől eltérő kedvezmények is érvényesülhetnek.
Ezt érdemes ellenőrizni még a 65. életév betöltése előtt
Sokan csak a nyugdíjigénylés közeledtével szembesülnek azzal, hogy egy korábbi munkaviszonyuk vagy más beszámítható időszak nem szerepel megfelelően a nyilvántartásban. Ezért különösen hasznos a nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás, amelyben ellenőrizhetők a nyilvántartott szolgálati időre és keresetekre vonatkozó adatok. Ha eltérés mutatkozik, még a nyugdíjazás előtt lehetőség nyílhat a hiányzó időszakok igazolására.
Érdemes összegyűjteni a régi munkaviszonyokról szóló dokumentumokat, a munkáltatói igazolásokat és az egyéb releváns iratokat. Különösen fontos lehet ez azoknak, akik több munkáltatónál dolgoztak, vállalkozók voltak, vagy hosszabb időszakot töltöttek gyermekneveléssel. A jelenlegi szabályok szerint tehát 65 év az általános nyugdíjkorhatár Magyarországon. Az elmúlt évtizedek emelései után azonban a nyugdíjba vonulás pontos feltételeit továbbra is az egyéni szolgálati idő és az esetleges kedvezmények határozzák meg.
