Új szabályok szerint működhet a KATA 2027-től, ha a most társadalmi egyeztetésen lévő törvénytervezetet elfogadják. A változás nemcsak azt jelentheti, hogy ismét szélesebb kör számára lesz elérhető ez az adózási forma, hanem a katás vállalkozók társadalombiztosítási és nyugdíjhelyzetén is javítana. A legfontosabb újdonság, hogy a főállású katásoknál jelentősen magasabb ellátási alappal számolnának.
A tervezet szerint 2027-től a főállású egyéni vállalkozók havi 100 ezer forintos KATA-t fizetnének, miközben az éves bevételi határ 22 millió forintra emelkedne. Újra lehetőség nyílna arra is, hogy a katások cégeknek és más szervezeteknek számlázzanak. A változások azonban egyelőre még nem véglegesek, hiszen a jogszabálytervezet társadalmi egyeztetés alatt áll.
A nyugdíj miatt különösen érdekes az új szabály
A KATA egyik régóta vitatott pontja, hogy a befizetett tételes adó mellett viszonylag alacsony összeg számít bele a társadalombiztosítási ellátások alapjába. Ez a későbbi nyugdíjnál is komoly különbséget okozhat, hiszen a nyugdíj összegének megállapításakor nem az számít, hogy a vállalkozó valójában mennyi bevételt termelt, hanem az is, hogy milyen járulékalapot vesznek figyelembe.
A mostani rendszerben a főállású katások ellátási alapja havi 108 ezer forint. A tervezet ezt 2027-ben 317 ezer forintra emelné. Ez több mint kétszeres növekedés, és nyugdíjszempontból éppen ezért jelentős változás lehet azoknak, akik hosszabb időn keresztül főállású katásként dolgoznak.
2028-tól még tovább változhat az alap
A tervezet nem állna meg a 2027-es emelésnél. 2028-tól a főállású új katásoknál az ellátási alap már az adott évi minimálbérhez igazodna. Ez azt jelenti, hogy a rendszer kevésbé maradna elszakadva a munkajövedelmek általános szintjétől.
Ez a változás azért érdekes, mert a KATA hosszú távú választásánál nemcsak az számít, hogy havonta mennyit kell befizetni az adóhatóságnak. A vállalkozónak azt is érdemes figyelembe vennie, hogy milyen társadalombiztosítási ellátásra számíthat, és mekkora alapból számítják majd például a nyugdíját.
De a magasabb alap még nem jelent magas nyugdíjat
Fontos különbséget tenni az ellátási alap és a tényleges nyugdíj között. Attól, hogy 2027-től a tervezet szerint 317 ezer forintos alap után számolnák a főállású katások bizonyos ellátásait, még nem következik az, hogy a vállalkozó később havi 317 ezer forintos nyugdíjra lesz jogosult.
A nyugdíj kiszámításánál ugyanis nem egyetlen év vagy egyetlen összeg számít. A szolgálati idő, az életpálya során szerzett keresetek és a nyugdíjszámítás egyéb szabályai egyaránt szerepet kapnak. A magasabb KATA-s ellátási alap ezért javulást jelenthet, de önmagában nem teszi egyenértékűvé a katás éveket egy magasabb keresetű munkaviszony éveivel.
Visszatérhet a céges számlázás lehetősége
A tervezet másik fontos eleme, hogy 2027-től ismét lehetővé tenné a cégek és más szervezetek felé történő számlázást. Ez jelentős változás lenne azoknak a kisvállalkozóknak, akiknek a munkája miatt nem kizárólag magánszemélyek a megrendelőik.
A céges bevételekre ugyanakkor külön szabály vonatkozna. A tervezet szerint a kifizetőktől származó bevételt 15 százalékos adó terhelné, amelybe a befizetett KATA is beleszámít. A rendszer tehát nem egyszerűen a korábbi KATA változatlan visszaállítását jelentené, hanem egy új feltételrendszert.
22 millió forintra nőne a bevételi határ
Az éves bevételi keret is változna. A tervezet szerint 2027-től 22 millió forintig lehetne a KATA szabályai szerint működni, szemben a jelenlegi rendszerben érvényes 18 millió forintos kerettel. A keret feletti bevételre különadó vonatkozna.
Ez a változás azoknak a vállalkozóknak lehet fontos, akiknek a bevétele már közel jár a jelenlegi határhoz. Ugyanakkor a magasabb keret önmagában nem jelenti azt, hogy minden vállalkozónak automatikusan kedvezőbb lesz a KATA, hiszen a havi adó összege is változik, és a céges bevételekre új szabályok vonatkoznának.
A régi és az új KATA egy ideig párhuzamosan működhet
A mostani tervezet egyik érdekes része, hogy 2027-ben és 2028-ban még párhuzamosan működhetne a jelenlegi és az új rendszer. Azok, akik 2026. december 31-én már a jelenlegi KATA szerint adóznak, átmenetileg maradhatnának a régi szabályoknál.
A jelenlegi KATA-t választók számára a tervezet szerint 2027-ben havi 75 ezer forintos tételes adó maradna, 2028-ban pedig 100 ezer forintra emelkedne. A régi rendszer azonban 2029-től megszűnne, vagyis hosszabb távon a vállalkozóknak mindenképpen dönteniük kellene arról, hogyan folytatják az adózásukat.
Nem mindegy, hogy valaki mennyit keres a KATA mellett
A nyugdíj szempontjából az egyik legfontosabb tanulság, hogy a KATA kedvezményes adózása mellett is érdemes hosszú távon gondolkodni. Egy vállalkozó lehet sikeres és magas bevételű, miközben a nyugdíj szempontjából figyelembe vett alap ennél jóval alacsonyabb marad.
Ezért aki évtizedeken keresztül kizárólag a KATA-ra épít, annak különösen fontos lehet a saját nyugdíjcélú megtakarítás. A mostani tervezet javítana a főállású katások ellátási alapján, de a vállalkozó tényleges bevétele és a nyugdíj számításánál figyelembe vett összeg között továbbra is jelentős különbség lehet.
Még nem véglegesek az új KATA szabályai
A változások egyelőre tervezetként kezelendők. A Pénzügyminisztérium a javaslatot társadalmi egyeztetésre bocsátotta, így a végleges szabályok még módosulhatnak. A jelenlegi elképzelés szerint az új rendszer 2027. január 1-jétől indulna.
Aki tehát most KATA-s, vagy a jövőben visszatérne ehhez az adózási formához, annak nemcsak a havi 100 ezer forintos adót és a 22 milliós bevételi határt érdemes figyelnie. Legalább ilyen fontos lehet azt is kiszámolni, hogy az adott vállalkozói életpálya mellett hogyan alakulhat a későbbi nyugdíj, és szükség van-e mellette külön megtakarításra. A mostani tervezet ebben kétségtelenül kedvezőbb alapot teremtene a főállású katások számára, de a nyugdíj szempontjából továbbra sem mindegy, milyen hosszú ideig és milyen jövedelmi szinten dolgozik valaki vállalkozóként.
